Az orosz oligarchák egyre nagyobb veszélyben érzik külföldön birtokolt jachtjaikat és pazar villáikat – ez és az Ukrajna elleni háború eldurvulása megtörte több évtizedes csendes gyarapodásukat. Vlagyimir Putyin ellen és a béke mellett sorakoznak fel, mert mint mondják, most már nehéz csendben maradni.
Miután az amerikai és európai szankciók az orosz oligarchák elmúlt években külföldön felhalmozott vagyontárgyait is veszélyeztetik (és már a személyes szankciók nélkül is rengeteg pénzt elbuktak), egyre többen állnak a nyilvánosság elé, hogy ha nem is mindig nyíltan Putyinnal szemben, de az általa indított háború ellen és a békéért álljanak ki.
Nem politizálok, üzletember vagyok, de…
A Forbes.com friss gyűjtése szerint az ukrajnai születésű Mihail Fridman volt az első, aki – aligha véletlen elszólásból – elítélte Putyin katonai invázióját. Az Alfa Bank, Oroszország legnagyobb privát bankjának alapítója azt mondta:
„Nem teszek politikai kijelentéseket, üzletember vagyok, több ezer ukrán és orosz munkavállalóért vagyok felelős, de meggyőződésem, hogy a háború sosem lehet válasz. Ez a krízis emberéleteket követel és tönkretesz két népet, akik több száz év óta barátságban élnek egymással.” Mindezt Fridman a Letterone nevű magántőkecégénél dolgozó belsős munkatársaknak küldött levelében írta, ami aztán kiszivárgott és publikussá vált.
Az is kiderült belőle, hogy Fridman Nyugat-Ukrajnában élt 17 éves koráig, szülei ukrán állampolgárok, Lvivben élnek, ami egyébként a kedvenc városa. Most pedig az orosz hadsereg egyik célpontja.
Az Európai Unió szankciói hétfőn érték el személyesen Fridmant – nem utazhat és nem férhet hozzá európai vagyontárgyaihoz. „Egyetértek Fridmannal, de én nem fogok politizálni” – ezt már üzlettársa, Alekszej Kuzmicsev mondta az orosz Forbesnak.
Gyeripaszka, Mordasov
Oleg Gyeripaszka, Borisz Jelcin néhai elnök volt veje szintén felszólalt a béke mellett egy vasárnapi Telegram-posztjában. Az orosz nyersanyagokból meggazdagodott alumíniumkirály azt írta: „A béke nagyon fontos! Amint lehet, meg kell kezdeni a tárgyalásokat.” Az orosz gazdasági helyzetet „valódi válságnak” nevezte, és jelentősebb reformokat sürgetett.
„Meg kell változtatni a gazdaságpolitikát, véget kell vetni ennek az egész államkapitalizmusnak.”
Egy nappal később – miután őt is elérték az uniós szankciók – a leggazdagabb orosz, Alexej Mordasov acélbáró „két testvéri nép tragédiájának” nevezte a háborút, és azt mondta, mindent meg kell tenni, hogy véget érjen a vérontás. „Szörnyű, hogy oroszok és ukránok haldokolnak, szenvednek, a gazdaság épp összeomlik. Mindent el kell követnünk, hogy ennek vége legyen, és visszasegítsük az embereket a normál életükhöz.” Ami az ő normál életét illeti, persze azzal kapcsolatban is kifakadt:
„Semmi közöm ehhez a geopolitikai feszültséghez. Nem értem, miért sújtanak minket is a szankciók.”
Inkább a rákkal küzdjünk
Oleg Tinkov, a Tinkoff Bank alapítója még személyesebb hangot ütött meg. Éppen rákkal küzd, és kezelések alatt áll – mint mondta, betegsége új perspektívába helyezte az életről, az élet törékenységéről vallott gondolatait.
„Mindennap ártatlan emberek halnak meg Ukrajnában, ez felfoghatatlan és elfogadhatatlan! Az államoknak az emberekre kellene költeniük, gyógyításra, rákkutatásra és nem háborúra.”
A Playrix videójáték-fejlesztő céget alapító testvérpár, Dmitry és Igor Bukhman azt jelentette be, hogy mind a 4000 dolgozójának pluszfizetést ad, és mint mondták, „erőszakkal semmilyen problémát nem lehet megoldani.” Ők a Facebookon hallatták a hangjukat, azt írták:
„Nehéz csendben maradni a jelenlegi helyzetben, mert ami most történik, az tragédia mindenkinek, a cégünknek is. Neház volt ilyet elképzelni is.”
Igor Ribakov, építőipari milliárdos, a Technonicol társalapítója a Youtube csatornáján azt írta, „megérti, hogy átléptünk egy határt, ahonnan nincs visszaút, és ez nagyon szomorú, ez a történet emberek millióinak életét érinti”. Azt is kérte, hogy ne kezdjen senki pánikolni, és ne vásárolják fel az orosz vállalatok elértéktelenedett részvényeit. „Ez az egész rémesen feldühít. Azt akarom, hogy legyen vége ennek a bizonytalanságnak” – idézte Ribakovot az orosz Forbes.
Nagy jelentőségű mondatok
Azt nem lehet tudni, hogy a korábban hallgató és Putyin elnöksége alatt jókora vagyonokat felhalmozó oligarchák a saját vagyonukat féltik-e jobban, vagy az orosz gazdaságot, esetleg őszintén véget akarnak vetni nemcsak a háborúnak, hanem Putyin rezsimjének is, mindenesetre ezeknek a mondatoknak nagyon nagy a jelentőségük.
Majdnem húsz év eltelt azóta, hogy Mihail Hodorkovszkijt, az akkor leggazdagabb oroszt, Putyin legerősebb, az ellenzéket pénzzel támogató kritikusát adóelkerülés vádjával börtönbe vetették és vagyonát elkobozták. (Ő minden vádat tagadott.) Azóta az igazán gazdag oroszok közül szinte senki nem merte kritizálni az elnököt.
Hodorkovszkij persze most is megszólalt, ő az Instagramon üzent az oroszoknak, hogy menjenek az utcára, mert „minden áron meg kell állítani ezt a háborút”.
Vannak még páran, akik viszont megszólhattak volna, de nem tették. Roman Abramovics, a Chelsea milliárdos tulajdonosa átadta a futballklub irányítását, de nem foglalt nyíltan állást, bár ukrán kérésre részt vett a Belaruszban tartott hétfői béketárgyalásokon.
Több tucat orosz milliárdos azonban továbbra is csendben van, holott őket is érintik az uniós büntetések, köztük például a Facebook egyik korai befektetőjét, Alisher Usmanovot.
