Egyáltalán tesznek-e eleget a Facebook és társai a háborús dezinformáció megfékezéséért?
Az Ukrajnában csütörtökön megindult orosz invázió több fronton zajlik – így az online térben is. Az elmúlt napok, hetek jelentései a csapatmozgósítás, bevonulás és szárazföldi, légi, vízi támadás mellett kibertámadásokról, túlterheléses támadásokról is szóltak, ahogy az orosz propaganda által terjesztett narratíva, dezinformáció, vagy épp a közösségi médiában terjedő, bizonytalan forrású, nem mindig hitelesített képek, videók is szintén komoly részei, sőt eszközei ennek a háborúnak.
Célkeresztben az ukrán internet?
A The Verge is összefoglalta, miszerint igencsak komolyak az aggályok, miszerint az oroszok egyre szélesebb körben, akár országos szinten támadhatják az ukrán internet-infrastruktúrát, mint azt egyébként kisebb, lokális szinteken már sikerrel korlátozták is.
Ahogy arra Felicia Anthonio digitálisjog-aktivista is rávilágít: mint azt korábbi krízisek, konfliktusok során is megtapasztalhattuk (például Jemenben, Indiában), az internet korlátozása, lekapcsolása ilyen helyzetekben stratégiai jelentőségű a támadó, elnyomó fél számára, elvégre az internet mind a felhasználóknak, mind akár újságíróknak, emberjogi aktivistáknak kiemelt információáramlási forrás.
Nemrég a Forbes.hu-n is megírtuk: a közösségi média mára végképp megreformálta a haditudósítást. A katonákról, tankokról, megtámadott térségekről készült felvételek nemcsak a hírfogyasztóknak, konkrétan a médiának is könnyű, gyors tájékozódást biztosítanak, még ha kellő körültekintéssel is érdemes eljárni az efféle tűzként terjedő képsorokkal.
Igen ám, ugyanakkor ebben a küzdelemben nem feltétlen elég közvetítő platformként üzemelni:
a közösségi médiás óriásoknak is megvan a maguk feladata, sőt felelőssége, a Metától kezdve a Twitteren át egészen a Tiktokig, hogy időben tudnak-e reagálni a történésekre és hogy a téves, hamis információkat is vissza tudják-e szorítani.
Egyelőre úgy tűnik, a kötelező körökön és a helyzet monitorozásán túl nem igazán lettek bejelentve drasztikus változások, sőt a Twitter még tévesen törölt is pár, kifejezetten orosz mozgósítások felvételeit posztoló, nyilvánosan elérhető információkat egybegyűjtő fiókot (ezeket azóta visszaállították).
Mit mondanak a szakértők?
Az Axios több biztonságpolitikai szakértőt is megszólaltatott a témában: Bret Schafer, a Német Marshall Alap demokráciavédelemmel foglalkozó központjának egyik munkatársa szerint a konfliktus alapjaiban véve élesben teszteli az amerikai közösségi médiumokat, hogy hogyan cselekednek majd, ha a helyzet elfajul.
Nina Jankowicz, a Wilson Center kollégája ugyanakkor kiemelte:
olyan korábban, hasonló krízisek idején már bevetett, rendkívüli funkciókkal, mint például posztok megcímkézésével vagy figyelmeztető szövegekkel posztolás előtt a jelenlegi helyzetben még egyik nagy cég sem állt elő.
Gond lehet szerinte az is, hogy ha még születnének is új tartalmi irányelvek, akkor sem lehet meg a platformoknak a kellő erőforrásuk ahhoz, hogy a nyugatitól eltérő, nem angol nyelvű kontextusban is meg tudjanak értetni olyan témaköröket az orosz felhasználókkal, amikről a helyi propaganda a maga valóságát terjeszti.
A Duke magánegyetem egyik adjunktusa, Simon Miles szerint természetesen ma már nem ismeretlen Oroszország közösségimédia-manipulációs ereje, lásd akár az amerikai elnökválasztásokat. Valószínűleg most is mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy a social medián keresztül minél komolyabb pánikot szítsanak Ukrajnában, mondta.
Oroszország már korábban is dollármilliós rekordbírságokat szabott ki a Google-re vagy a Metára, mert nem töröltek a helyi hatóságok által törvénytelennek aposztrofált tartalmakat. Justin Sherman, az Atlanti Tanács munkatársa szerint Oroszország ehhez hasonló törekvései csak még inkább rontják a dezinformáció elleni küzdelem esélyeit.
Sherman emellett azt is elmondta: a techcégek mint platformszolgáltatók egyébként sem tekinthetők „semleges” szereplőknek ebben a kérdésben, hiszen ha egy adott demográfiai, társadalmi csoport számára elérhetővé teszik a szolgáltatásukat, azzal már eleve állást foglalnak.
Az is komoly gondokat okozhat, hogy bár a közösségimédia-óriások külön megjelölik az állami médiumokhoz tartozó profilokat (ld. Russia Today), az orosz párti felhasználókkal vagy nyugati médiával, közszereplőkkel nyilvánvalóan már nem így járnak el. Rita Konaev, a Center for a New American Security technológiai és nemzetbiztonsági programjának munkatársa szerint ez azért is probléma, mert bizonyos befolyásos, jól ismert médiafigurák már csak a pozíciójukból fakadóan is érvényt szereznek üzeneteiknek, legyen azok igazak vagy sem.
Mit mondanak a közösségi óriások?
- A Tiktok a Techcrunch-csal azt közölte: fellépnek „az olyan káros tartalmak és felhasználói magatartás ellen, melyek a platform biztonságát fenyegetik, legyen szó az ártalmas dezinformációt tartalmazó posztokról is”. Emellett folyamatosan követik a fejleményeket, és ha szükséges, extra erőforrást állítanak az ellenőrzésre.
- A Facebookot és Instagramot birtokló Meta biztonsági vezetője a már korábban felállított, rendkívüli műveleti központjukról posztolt: az osztály részben anyanyelvi szakértők segítségével igyekszik valós időben lekövetni az eseményeket, hogy a közösségi alapelveiket sértő tartalmakat mihamarább le tudják szedni a platformról.
- Magyar idő szerint péntek hajnalban a Meta azt is bejelentette, hogy platformjukon innentől sehol a világon nem hirdethetnek az orosz állami médiumok fiókjaival, valamint a monetizációs lehetőségeket is letiltják számukra.
- Ukrán felhasználóként mostantól zárolni is lehet a Facebook-profilt: a hivatalos aloldal szerint aki élesítette a funkciót, annak külön ikon jelenik meg a profilján, „és csak korlátozott betekintést enged profiljának tartalmába (bejegyzés, fényképek, teljes méretű profilkép stb.) olyanok számára, akik nem az ismerősei a Facebookon”.
- Ami a Twittert illeti, angolul és ukránul egyaránt közzétett pár biztonsági javaslatot: ha a helyzet megigényli, a profil deaktiválására ösztönöznek, emellett csak olyan, amgy békeidőben is fokozottan ajánlott biztonsági tippeket javasolnak, mint a kétlépcsős hitelesítés, erősebb jelszó, hogy óvatosan osszunk meg magunkról személyes, bizalmas információt, és a többi.
Ennyi elég?
Hogy mindez a mostani helyzetben elégnek bizonyul-e? Bárhogy is legyen, a techcégek belsős tényellenőrein túl eddig is és a későbbiekben is szükség lesz azokra a civil szervezetekre (Bellingcat), tényellenőrző portálokra (AFP, vagy akár itthonról a nemrég létrejött Lakmusz), akik, ahogy évek óta, úgy most is saját kapacitásaik függvényében végzik ellenőrző munkájukat és segítenek a hiteles információ elérhetőségében.
Ebbe beletartozik az is, hogy tételesen vizsgálnak meg és – ha kell – bizonyos pontokban tényekkel cáfolják az orosz propaganda üzeneteit, vagy épp Vlagyimir Putyin orosz elnök narratíváját, sőt akár nyilvánosan elérhető táblázatban gyűjtsék a megtévesztőnek vagy hamisnak ítélt felvételeket.
Mindeközben…
…magyar idő szerint péntek késő délután már arról írt a Reuters, hogy Oroszország az „orosz média cenzúrázásával” vádolja a Facebookot. Az indok, hogy a techcég négy Kreml-közeli híroldal „korlátozását sem oldotta fel”, Oroszország kérése ellenére sem.
Ezért az orosz médiahatóság, a Roszkomnadzor „részlegesen” korlátozza a platformhoz való hozzáférést. Hogy ez pontosan miben fog megnyilvánulni, azt nem tudni.
A Meta erre úgy reagált, hogy valóban megkérték őket, hogy ne végezzenek további „független tényellenőrző tevékenységet a négy orosz állami portálon”, de a techóriás ezt elutasította.
Cikkünk szombat 8:36-kor frissült a Mit mondanak a közösségi óriások? harmadik pontjával.
Kapcsolódó cikk a Forbes.hu-n:
Borítókép: Dawid Sokołowski // Unsplash
