Szinte teljesen körbevette az orosz haderő Ukrajnát, egyes értesülések szerint akár 170 ezer katona is várhatja Putyin intését. Mégis mivel védekezhet Ukrajna, ha az orosz államfő kiadja a támadási parancsot?
Szorul a hurok Ukrajna körül, Putyin egyre tovább merészkedik az elmúlt évek egyik legfontosabb geopolitikai válságában: a legújabb fejlemények alapján az ország függetlenségét kérdőjelezte meg, valamint elismert két szakadár területet is – egyes riportok ezeken a területeken már konkrét katonai aktivitásról szólnak.
Az orosz haderő szinte körbeölelte az országot, északról Belarusz, délről Moldova és Krímea is állomásoztat több tízezer katonát az ukrán határtól keletre elterülő Oroszország mellett.
Egyes becslések korábban még összesen 130 ezer fős katonaságról számoltak be, később Joe Biden amerikai elnök már 150 ezer főről beszélt, az észt Külföldi Hírszerző Szolgálat szerint ez a szám akár a 170 ezret is elérheti. Hogy áll ezzel szemben Ukrajna, ha saját haderejét és a nyugatról érkező segítséget is figyelembe vesszük?
Annyian vannak, mint az oroszok?
Ukrajna képzeletünkben akár sokkal kisebb haderővel is rendelkezhet, mint az ijesztő, 150-170 ezres orosz katonaság, ami jelenleg körülölelheti az országot. Azonban a jelenlegi formájában a Szovjetunió után való elszakadásakor, 1991-ben alapított hadsereg, az Ukrajna Fegyveres Erői körülbelül 250 ezer főt számlál. A hadsereget a 2014-es krími konfliktus után jelentősen növelték, és ebbe a számba még nem tartozik a határőrök jelentős, 53 ezres törzse, valamint az újonnan alakult Ukrán Nemzeti Gárda, ami még 60 ezer főt adhat egy háborús konfliktus ukrán részéhez.
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna 6. elnöke 2025-ig még százezer fővel növelné az ukrán hadsereget, annak ellenére, hogy a kötelező sorozás 2024-ben véget érhet (ezt egy rövid távú, intenzív katonai kiképzés vált majd).
Az ukrán haderő a legnagyobb Európában. A régiós bajnok, Oroszország mellett azonban még így is eltörpül. A Nagy Medve 170 ezer emberével alighanem csak a kisujját mozdította meg, hivatalos nevén az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erői nagyjából egymillió aktív katonát, és kétmillió tartalékot számlál. A közel 50 különböző tényezőt vizsgáló GFP által a világ második legerősebb hadseregének kikiáltott ország ráadásul a legtöbb nukleáris fegyveren csücsül.
Ennek ellenére nem valószínű, hogy Putyinék egy háború kirobbanása esetén a teljes hadsereget bevetnék, sőt: a védelem biztosítására máshol stratégiai pozíciót felvett zászlóaljakat nem igazán mozgathatják, ezzel sokkal közelebb hozva az ukrán haderőhöz saját számaikat.
A The New York Times értesülései szerint az ukrán haderőből már 60 ezer fő masírozhatott a keleti határ felé.
A taktika: kivárni a nyugati segítséget
Az ukrán hadi infrastruktúra, ha csak a számokat nézzük, szintén eltörpül az orosz tankok és bombázók mellett. Azonban a számokat árnyalja, hogy a – jelentős mennyiségben, majdnem 3 milliárd dollár értékben az amerikaiak által pénzelt – védelmi rendszer valós fenyegetést jelent az oroszok számára, ha invázióról döntenének. Fegyverek és szaktudás érkezett eddig az ukrán hadsereg megerősítésére, az orosz erősségeket jelentősen gyengítve.
Az amerikaiaktól érkezett támogatás főként az orosz légierő és tankok ellen bevethető rakétákat, valamint ellentüzérségi radarrendszereket takar. A rakéták az oroszok páncélozott hadi járművei és a bombázó gépei számára is hatalmas fenyegetést jelentenek, hiába a számokban rejlő fölény. A védelem a mobilitása miatt ráadásul nem semmisíthető meg olyan könnyen, mint ahogy azt az oroszok egy elharapódzó fegyveres konfliktus esetén szeretnék.
Az amerikai technológiát használó ellentüzérségi radarrendszer semlegesítheti az orosz rakétákat, amik az ország egyik legnagyobb fegyvernemének számítanak egy háború esetén. Az Egyesült Államok emellett szatelliteken keresztül figyelemmel tudja követni az orosz haderők pozícióját, amivel az ukrán defenzív stratégiát támogatják.
A pénz és az ellátás mellett ráadásul konkrét fegyveres erők is érkezhetnek az ukránok megmentésére. Hiába ugyanis a rengeteg segítség, külső katonai beavatkozás nélkül Ukrajna minden bizonnyal alulmaradna Oroszországgal szemben.
Az Egyesült Államok ugyan egyelőre limitált mennyiségben, de már megkezdte a katonái pozicionálását, hogy egy esetleges mélyülő konfliktus során bevethesse őket. Az amerikai felderítő egységeken kívül jelenleg közvetlen ukrajnai katonai jelenlétről nem tudni, azonban február 2-án Lengyelországba érkezett ezerhétszáz fős katonai erőt még háromezer egészítette ki Észak-Karolinából, Németországba pedig háromszáz katonát küldött az USA.
Ez az összesen 5 ezer fős mozgás egészíti ki a több mint 80 ezer fős katonai létszámot, amit Amerika jelenleg Európában állomásoztat.
A konfliktus mélyülése esetén ez szinte azonnal mozgósítható plusz segélyt jelenthet Ukrajnának, és akkor a NATO haderejéről még nem is beszéltünk. Az Észtországban, Litvániában, Lettországban állomásozó 3900 fő mellett Lengyelországban nagyjából ezren, Romániában négyezren, a bolgár-magyar-szlovák területen pedig még négyezren mozgósíthatóak Ukrajna felé. Ehhez a NATO Reagáló Erő (NRF) még 40 ezer katonát tud szolgáltatni, így jelentősen megkérdőjelezve egy gyors és sikeres orosz hadi akció valószínűségét.
