Ideje ledönteni a magyar alapítók előtt álló akadályokat! Vendégszerzőnk a legfejlettebb startup ökoszisztémának számító Szilícium-völgyből tette át székhelyét a régiós startup-nagyhatalmi státuszra törő Magyarországra. Már pontosan látja, milyen akadályok nehezítik a magyar alapítók dolgát, de megoldást is ajánl ezekre.
A nagyszerű alapítók olyanok, mint az élsportolók, amikor a startupokat érintő üzleti és technikai kihívások miriádjainak leküzdéséről van szó. Egy sikeres vállalkozás elindítása és felépítése egy olyan non-stop sprinthez hasonlítható, amiben gyorsabban kell fuss, mint valaha és gyakran úgy tűnik, a távnak sosem lesz vége.
Ebben a kiélezett helyzetben a magyar alapítók útjába ráadásul fölösleges akadályok is gördülnek, amelyekkel más országokban működő társaik sosem kell szembenézzenek.
Amióta három éve Magyarországra költöztem a Szilícium-völgyből, azóta tanulmányozom a magyar startup ökoszisztémát és annak működését. A saját vállalkozásom elindítása és más üzletekbe való befektetéssel, tanácsadással (angyalként vagy más kockázatitőke-társaság partnereként), mostanra érzem magam elég magabiztosnak ahhoz, hogy megosszam aggályaim a magyar alapítók előtt álló rendkívüli kihívásokkal kapcsolatban.
1. A cégforma
A Tresorit-ot a Swiss Post vásárolta fel – még több ilyen sztorira van szükség, de már a cégbejegyzésnél is sok az akadály. Fotó: Sebestyén László
Már rögtön egy tervezett startup alapításakor három különböző ügyvédtől három különböző válasz várható a cégtípus jogi formáját illetőlen. A három gyakori javaslat: Kft., Zrt. vagy angliai bejegyzésű Ltd. Hogy miért? A Kft.-kben nem létezik hagyományos értelemben vett részvény, a Zrt-k esetén viszont a névre szóló részvények jelentenek adminisztratív rémálmot új részvényesek bevonásakor. Ez azt eredményezi, hogy az alapítók és ügyvédek akrobata mutatványokat hajtanak végre, hogy olyan kiegészítő megállapodásokat, „részvénykvótákat” és „fantomrészvényeket” hozzanak létre, amelyekkel felül tudnak kerekedni a Kft. és Zrt. forma jelentette kereteken. Ez is az oka annak, hogy a magyar startupok alkalmazottait ritkán ösztönzik saját résztulajdonnal. Pedig máshol
a saját részvények kulcsfontosságú jelentőséggel bírnak akkor, amikor top tehetségeket akar egy startup magához vonzani és meg is akarja őket tartani.
Az ilyen jogi mutatványok (humán, idő- és pénzbeli) erőforrások felesleges pazarlásával érnek fel, ami tovább rontja a magyar alapítók esélyeit , külföldi Seed (magvető) vagy Series A finanszírozás bevonására. Nem meglepő, hogy ezek a befektetők gyakran finanszírozási feltételként megkövetelik a magyar startupoktól székhelyük Egyesült Államokba vagy Egyesült Királyságba helyezését.
Az évek során felgyülemlett kreatív jogi megoldásokból kialakult zűrzavar kibogozása akár 50 000 euróba (18 millió forint) is kerülhet egy startupnak.
2. Pénz áll a házhoz – de nem mindegy, hogyan
Ez persze csak akkor van így, ha az alapítók elég ügyesek ahhoz, hogy túllendüljenek az akadályokon és bekerüljenek a Seed befektetési körbe. Ezt megelőzően szinte biztos, hogy szükségük lesz egy jelentős mennyiségű Pre-Seed finanszírozásra is. Magyarországon viszont az elsőkörös befektetések hihetetlenül nehezen érhetőek el és/vagy nagyon rossz szerződési feltételekkel járnak. Miért?
A műanyagot lebontó baktériumkoktélt fejlesztő magyar Poliloop csapata: elindulni is nehéz. Fotó: Sebestyén László
Amellett, hogy csak néhány magyar befektetési angyal engedheti meg magának, hogy jelentős összegeket kockáztasson, néhány más akadály is a folyamat útjában áll. Nevezetesen, hogy azok az elsődleges eszközök (convertible note és SAFE, azaz Secure Agreements for Future Equity), amelyekkel a fejlett ökoszisztémákban Pre-Seed befektetéseket biztosítanak, nem állnak a magyar alapítók rendelkezésére. Magyarországon a hozzám hasonló angyalbefektetők számára nem megengedett, hogy convertible note segítségével fektessenek startupokba, mert
ezekhez a speciális „hitelekhez” az angyalbefektetőnek regisztrált banki tevékenységet kellene folytatni.
Ugyanakkor, bár a SAFE nyilvánvalóan nem hitel, számos további kérdést vet fel a magyar jogi és szabályozási kereteken belül, amelyeket meg kellene oldani, mielőtt az alapítók, ügyvédek és könyvelők is be tudják vezetni ezt az egyébként ideális eszközt. Forma-1-es hasonlattal élve, így arra kényszerülnek a magyar startup alapítók, hogy Trabanttal álljanak rajtvonalhoz, hiszen a Mercedesek és a McLarenek tiltólistán vannak az országban.
3. Nem magától értetődő, hogy mi kell egy startup sikeres elindításához
Mióta itt élek és dolgozom tudom csak igazán értékelni, milyen szerencsés voltam, hogy a Szilícium-völgyben alapíthattam meg a startupomat. Magától értetődőnek gondoltam, hogy könnyedén létrehozhatom a megfelelő jogi entitást (egy Delaware C vállalatot), a megfelelő módon (pl. common stock for founders with vesting révén), és megszerezhetem a kezdeti angyal befektetést (convertible note segítségével).
Még ilyen előnyös kiindulási feltételekkel is majdnem elbuktam.
Más alapítók támogatása nélkül, akik segítettek eligazodni a finanszírozás buktatói között, illetve fókuszálni a növekedésre és a piaci igények kielégítésére, a cégem kudarcot vallott volna. Nincs kétségem afelől, hogy amennyiben Magyarországon próbáltam volna elindítani a startupomat, az nem csak hogy nem állt volna keringési pályára, de még a kilövés sem sikerült volna.
A globális vállalatot Budapestről építő Bitrise alapítója, Birmacher Barnabás. A cégben minden munkavállaló részvényes, de ezt nem egyszerű lepapírozni Magyarországon. Fotó: Sebestyén László
A példa adott, csak bele kell vágni
Éppen ezért vagyok büszke arra, hogy a Startup Hungary-vel és a startup közösséggel együttműködve dolgozhatok azon, hogy átgondoltan és a probléma gyökerét megfogva szüntessük meg a magyar startup alapítók előtt álló fölösleges akadályokat. A kormányzati felek támogatásával megteremthetjük a magyar alapítók számára annak lehetőségét, hogy akadálypályán való küzdelem helyett sprintet futhassanak.
Szerencsére az olyan országok, mint Észtország és legutóbb Litvánia már megtették a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy egy igazán élénk startup ökoszisztémát hozzanak létre. Ezek az országok nem rendelkeznek több tehetséggel, nagyobb piaccal vagy előnyösebb történelmi múlttal, amivel sikereiket indokolhatnák. A vezető alapítók, befektetők, ügyvédek és kormányzati tisztviselők együttműködésnek és közös munkájának köszönhetik a startupok előtt álló akadályok elhárítását. Az ő példájuk részletes útmutatóként szolgál a szükséges lépések megtételéhez. Már csak az a kérdés: akarjuk-e. Belenyugszunk a jelenlegi helyzetbe, vagy találunk egy jobb utat? Ha ki szeretnénk érdemelni a „vállalkozó” titulust, egyetlen út marad: itt az ideje, hogy vállaljuk fel közösen egy új út kitaposását!
Jared Schrieber,
a Numerator (Szilícium-völgyi unikornis) társalapítója,
magyar angyalbefektető
A cikk eredetileg a Startup Hungary 2021-es startup jelentésébe készült.
Második alkalommal készíti el éves jelentését a hazai ökoszisztémáról a Startup Hungary. A Hungarian Startup Reportban nemcsak az elmúlt év eredményeit rögzítik, cél, hogy hosszú távon a szcéna fejlődéséről, trendekről is képet tudjanak alkotni. Ehhez azonban szükséges, hogy minél több alapító, innovátor kitöltse a szervezet kérőívét. A végeredményt március végén hozzuk nyilvánosságra. A kutatás szakmai együttműködő és exkluzív médiapartnere a Forbes.
A KÉRDŐÍVET ITT LEHET ELÉRNI!
