Jól néz ki a KSH friss statisztikája a hazai bérdinamikáról, de ha megtisztítjuk az adatot a torzító tényezőktől, már nem olyan fényes a kép.
Kijött a friss KSH-adat a tavaly novemberi átlagkeresetekről: a hivatal bruttó 482.400 forintos átlagfizetést mért az országban, ami nettó 321 ezer forint. A közfoglalkoztatottak nélkül kicsit magasabb, 494.100 forint az átlagbér.
Az adatok szerint a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 10,1 százalékkal nőtt 2020 novemberéhez képest, folytatódott tehát az évek óta jellemző magas bérdinamika.
Az adat azonban több helyen is torzít, a valóságban nem él ennyivel jobban a magyar, nem tudunk ennyivel többet költeni. Egyrészt épp novemberben ért csúcsra a hazai infláció is, ami egyszerűen elnyelte a béremelkedés egy részét.
Novemberben (és decemberben is) 7,4 százalékos volt a pénzromlás üteme, a reálkeresetek tehát bőven 3 százalék alatti ütemben emelkedtek.
Az adatsor abból a szempontból sem fest valós képet, hogy a matematikai átlag számítását több tényező torzítja, az átlagkeresetek számításánál hasznosabb a mediánt számolni, tehát azt, hogy a bérrangsorban középen álló mennyit keres – vagyis az az összeg, amelynél ugyanannyian keresnek többet, mint amennyien kevesebbet Egész Európában jellemző az eltérés a medián és az átlagfizetés közt, minél nagyobb, annál magasabb a társadalmi egyenlőtlenség foka az adott országban.
Magyarországon novemberben bruttó 358 ezer forint a hazai bérszint mediánja, 238 ezer forint nettóban, a különbség közel százezer forint.
A különbséget, hogy kontextusba helyezzük: itt van az unió nagyobb gazdaságainak és a visegrádi térség országainak 2020-as, háztartásonként mért medián és átlagfizetése közti, százalékos különbség. Az adat azt mutatja, hogy hány százalékkal magasabb az átlag a mediánnál, minél magasabb, annál jobban keres egy kisebb csoport az átlagos munkavállalóhoz képest, tehát annál nagyobb a társadalmi egyenlőtlenség. Magyarországon a különbség éves átlagban nem kiugró.
- Németország: 17%
- Ausztria: 11%
- Franciaország: 14%
- Csehország: 11%
- Lengyelország: 11%
- Szlovákia: 3%
- Románia: 13%
- Magyarország: 12%
Az Eurostat az adatokat euróban tüntette fel, tehát a nemzeti devizában árfolyam-változása torzítja az adatot. Novemberben viszont az átlagos 12-höz képest közel 30 százalékos volt a különbözet – ennek hátterében az év végi premizálások állhatnak, amely a kereseti rangsorban feljebb állók béreit nyomja meg jobban.
Németh Dávid, a K&H vezető makroelemzője Forbes.hu-nak is eljuttatott kommentárjában a minimálbér-emelés hatásairól azt mondta: „az idén a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős növelése a tavalyinál komolyabb mértékű átlagbéremelkedést okoz. Ugyanakkor ez a cégeknél többletköltséget eredményez. Azaz
a magasabb bérek miatt drágábban adhatják a termékeiket, szolgáltatásaikat a vállalkozások, ami felfelé mutató kockázatot jelent az inflációra.”
Németh Dávid szerint a növekvő árak hosszú távon visszavethetik a lakossági fogyasztást, ami jelenleg az egyik motorja a gazdasági növekedésnek. A szakember azt is elmondta, a jelenlegi kilátások szerint az átlagbérek akár 12 százalékkal emelkedhetnek. Az infláció miatt azonban a reálbéreknél 6 százalék körüli növekedés várható.
