Történelmi mélypontra esett a gyermekvállalási ráta Kínában. A társadalom elöregedése hamar érezhető lehet a gazdasági növekedési adatokon. A tavalyi GDP-bővülés évtizedes rekordra ért ugyan, de látszik, hogy veszít lendületéből.
Hiába a többgyerekes modell, hiába a családbarát intézkedések, a kínai születésszám olyan alacsony szintre érkezett, mint a statisztikai adatgyűjtések kezdete óta még soha. Tavaly mindössze 10,6 millió gyermek született, ezer főre vetítve 7,52, ami az 1949 óta messze a legalacsonyabb. Az eddig negatív rekordév a 2020-as volt, akkor 12 millióan születtek, ami 8,52-es ráta – írja a Reuters.
Pedig Peking már évek óta lelfelé akarja tornázni a mutatót. A híres egygyermekes modell, azaz hogy minden család csak egy gyereket vállalhat, 1980 és 2015 között volt hatályban. Az intézkedés elérte a célját: a kínai társadalom villámgyors növekedése abbamaradt.
Próbálták, de eddig nem megy
2015 körül viszont elég alacsonyra érkezett a természetes aszaporulat a váltáshoz: a kormány előbb a kettő, majd a három gyereket is engedélyezte.
Látható volt már ugyanis, hogy az elöregedő társadalom egy idő után olyan gazdasági sokkot fog okozni, és olyan terhet jelent majd az eltartotti réteg, ami szükségessé teszi a gyermekvállalási kedv növelését.
Még a gyermeknevelés terheit csökkentő intézkedések ellenére sem sikerül azonban a mutató növelése. A Reutersnek nyilatkozó elemzők szerint egyértelmű, hogy a városi élet költségei olyan magasak Kínában, hogy a párok nem akarnak több gyereket vállalni.
Valószínűleg a népességszám tavaly érte el a csúcsát, innentől csökkenhet, ami azt is jelenti, hogy már középtávon is lassabb lehet a gazdasági növekedés, mint arra korábban számítottak.
Évtizedes rekord öröm nélkül
Ezt alátámaszthatják a tavalyi GDP-adatok is: hiába hoztak össze évtizedes rekordot, látszik, hogy a növekedés lendülete csökken a kritikus szektorokban, különösen a fogyasztásban és az ingatlanpiacon. Ráadásul a járvány is felüti a fejét időről időre valamelyik városban, amely a szigorú kínai szabályokkal (pár fertőzés hírére képesek elég városrészeket lezárni) még mindig rajta hagyja a nyomát a növekedési adatokon.
A gazdasági növekedés 8,1 százalékos volt tavaly, ami az elmúlt tíz év legjobb adata. A kormányzati cél csak 6 százalék volt. Ez jónak látszik, de a részletes adatokon látszik, az a bizonyos lefelé tartó nyomás, amiről az elemzők beszélnek. A kínai ingatlanszektor elkezdett hülni – bár ez az elmúlt év egyik slegertáémáját, az Evergrandét nézve még jó is.
A lakossági fogyasztás növekedése azonban jól láthatóan nem tudja tartani az elmúlt évek horrortempóját.
Az NBS elemzői azonban kommentárjukban hangsúlyozták: az ingatlanszektor és a fogyasztás lassulása lefelé nyomják az adatot, ez bőven érezhető már. A Capital Economist szakértői pedig azt mondták: hiába a magas adat, további kamatcsökkentések várhatók a jegybanktól, hogy az idén újabb lendületet szerezzen a gazdaság. Mi is írtunk róla, hogy ugyan az előző évtizedek Kína látványos gazdasági felzárkózásáról szóltak, az éves 6-8 százalékos növekedés nem fenntartható.
Borítókép: cxcx2015 / Pixabay
