Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszere 5101,5 milliárd forintos hiánnyal zárta a 2021-es évet – közölte kedden kiadott gyorstájékoztatójában a Pénzügyminisztérium (PM). A szaktárca kiemeli, hogy tavaly sikerült biztosítani a gazdaság újraindításához és a járvány elleni védelemhez szükséges forrásokat.
Az éves hiány 209,8 milliárd forinttal kisebb a tavalyinál, de 2287,7 milliárd forint módosított törvényi előirányzat több mint kétszerese, 223,0 százaléka, vagyis ugyan erre a nagyságrendre számítani lehetett, de az első adat így is kissé meglepő. Igaz, a PM december 30-án közzétett ötéves makrogazdasági és költségvetési kitekintésében a központi alrendszer 5196,5 milliárd forintos hiányát prognosztizálta a tavalyi évre. A 95 milliárd forinttal kisebb pénzforgalmi hiány miatt lehetséges, hogy a GDP-arányos deficit 0,1-0,2 százalékponttal alacsonyabb lehet a 7,5 százalékos várakozásnál.
A központi alrendszer november végi 3931,3 milliárd forintos deficitjével összevetve a december havi hiány 1170,2 milliárd forint volt az előző havi 1009,1 milliárd forintot követően.
2021-ben a központi költségvetés 4662,3 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 419,4 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 19,8 milliárd forintos hiánnyal zártak.
Jóléti kiadások, második félévben felpörgő pénzosztás
Gyorstájékoztatójában a PM kiemelte: gazdaság újraindítása érdekében a kormány 2021-ben is folytatta az adócsökkentésekre, a munkahelyteremtésre és a családok megerősítésére épülő gazdaságpolitikát. Ennek köszönhető, hogy a gazdaság teljesítménye 6,4 százalékkal nőhetett, a foglalkoztatottak száma 4,7 millióra emelkedett, a munkanélküliségi ráta pedig 4 százalék alá javult. Emellett tovább nőttek, mint írják, „a családok támogatására és a nyugdíjasok védelmére fordított források is”. Utóbbiak között van a nyugdíjprémium és több olyan jóléti intézkedés, ami az újraválasztásán dolgozó kormánypártok malmára hajthatja a vizet. A kormány csak a második félévben kezdett igazán költekezésbe. A nyugdíjprémium mellett megkezdte a 13. havi nyugdíj visszaépítését is, de jutott beruházásokra is.
A kiadások közül a közúti fejlesztésekre 237,4 milliárd forintot, a Magyar Falu Programra 211,3 milliárd forintot, a közlekedési ágazati programokra 200,6 milliárd forintot fordított a kormány. A koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatásra 96,2 milliárd forintot, a nemzeti agrártámogatásokra 89,9 milliárd forintot, a Turisztikai fejlesztési célelőirányzatból pedig 87,6 milliárd forintot fizettek ki.
A PM jelentősnek nevezi még a vasúti fejlesztésekre fordított 78,5 milliárd forint, a Beruházás ösztönzési célelőirányzatból kifizetett 62,7 milliárd forint, a Modern Városok Program céljaira kiadott 51,7 milliárd forint, vagy a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának támogatására fizetett 47,7 milliárd forint összegű forrásokat is.
A hazai kiadások közül ezek után említik a nyugellátásokra fordított 4117,7 milliárd forintot, valamint a gyógyító-megelőző ellátásokra kifizetett 1880,0 milliárd forintot. Az elmúlt évben indult el az orvosok több évig tartó, átfogó béremelési programja is.
2021. december elején 350 milliárd forintos pénzügyi tartalék képzéséről is döntött a kormány annak érdekében, hogy ezzel is erősítse hazánk pénzügyi stabilitását és tovább javítsa a befektetői megítélést. Ennek is köszönhetően – a rendelkezésre álló adatok alapján – 2021 végén az adósságráta és az uniós módszertan szerinti hiány csökkenése kellő pénzügyi tartalék mellett valósulhatott meg, hangsúlyozza a Pénzügyminisztérium az MTI összegzése szerint.
