Tavaly év végén ismét csúcsra jártak a gázárak, csökkent a magyar import, az európai összesített tároló töltöttség pedig 77 százalékról 68 százalékra csökkent. A hazai tárolók töltöttsége megfelel a 2017-18-as szinteknek, olvasható a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) novemberről szóló, havi piacmonitoring jelentésében.
A Forbes.hu-nak is eljuttatott közleményében a MEKH kiemeli: az átmeneti megnyugvás után november közepétől ismét emelkedő pályára álltak a gázárak. Az európai összesített tároló töltöttség 9 százalékponttal, 68 százalékra csökkent a hónapban.
Bár a MEKH hangsúlyozza, hogy a magyar tárolók töltöttsége megfelel a 4-5 évvel ezelőtti szinteknek, havi jelentésük szerint 66 százalékos volt a töltöttség, ami „jelentősen alacsonyabb az elmúlt két évben tapasztalt értéknél”,
és a gyors kitárolás miatt alakult így.
A kínálati szűkösség és a kereslet felfutása – az átmeneti megtorpanás után – november közepétől ismét a földgáz árának emelkedéséhez vezetett. A holland TTF gáztőzsde másnapi árai 95,55 €/MWh-val érték el a havi legnagyobb értéket. Az Európába érkező LNG (cseppfolyósított földgáz) és norvég források ugyan meghaladták az előző évi mennyiséget, de az orosz szállítások jelentősen elmaradtak a tavalyitól.
További forráscsökkenést okozott, hogy az Afrikából Spanyolországba szállító MAGREB vezeték leállt, mert Algériának és Marokkónak nem sikerült megállapodásra jutnia a lejárt szállítási szerződés megújításáról. A kínálati szűkösség mellett az árak emelkedéséhez az Északi Áramlat-2 engedélyezésével kapcsolatos bizonytalanság és az Ukrajnával kapcsolatos egyre növekvő geopolitikai feszültség is nagymértékben hozzájárult. A szűkös importforrások miatt a tárolók igénybe vétele jelentős volt, az európai összesített tároló töltöttség 77 százalékról 68 százalékra csökkent.
Míg Európa számos országát alacsony földgázkészletek jellemzik, a hazai tárolói töltöttség megfelel a 2017-18-as szinteknek. A hazai ellátás átmenetileg nagyobb mértékben támaszkodik a kitárolásra, a nettó import csökkent.
Ehhez hozzájárult a bolgár vezetéken történt üzemzavar, amely következtében a Szerbiából érkező források átmenetileg leálltak, és a szerb ellátás biztosításra érdekében ellenkező irányú kereskedelmi forgalom alakult ki.
Magyarországon a rezsicsökkentés eredményeként az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók által fizetett földgáz árát jogszabályok rögzítik és tartják fixen, a magyar lakosság védett a piacokon kialakult áremelkedésekkel szemben, hangsúlyozta a MEKH.
A Népszava pénteki cikkében azt írta, az általuk megkérdezett szakértők szerint Európa gázigényeit jelentősen növelték ugyan a klímaátállási intézkedések, a magyar kormány igyekszik kerülni, vagy legalábbis kisebbíteni Európa fő gázbeszállítója, Oroszország felelősségének firtatását. Pedig az Európai Bizottság mellett számos szakanyag is felhívja a figyelmet az akadozó orosz szállításokra.
Bár az európai gázpiac a karácsony előtti izgalom után némiképp megnyugodott, a jelenlegi árak sem nevezhetők alacsonynak, idézi a Népszava már a mostani időszakra vonatkozó elemzésében Pletser Tamást, az Erste olaj- és gázpiaci elemzőjét. A szakértő úgy látja,
az azonnali piac megawattóránként 85-90 eurós árai továbbra is bőven meghaladják a sok évi, vagy épp – a már koronavírussal terhelt – 2020 13,5 eurós átlagát.
De a jövőbeni, például az idei nyárra kötött 78, illetve a 2023 nyári 38 eurós árak sem kifejezetten alacsonyak.
Kapcsolódó:
Leállt a gázszállítás Európába az egyik legfontosabb orosz vezetéken