Egyre drágábban és egyre többet tankolunk, a járvány alatt visszaeső benzinár pedig már a lélektani 500 forintot közelíti. Egy elemzés szerint azonban nem kizárt, hogy előbb-utóbb ennél is mélyebben a zsebünkbe kell nyúlni a kutakon.
A Telex közölte a Hold Alapkezelő szenior portfóliókezelője, Szőcs Gábor elemzését a magyarországi benzinárak alakulásáról.
Szőcs emlékeztet, hogy a járvány alatt alaposan visszaesett a benzinár, ennek köszönhetően 2020 májusában akár 31 ezer forintért meg is lehetett fordulni a horvát tengerpartról Budapest és Zadar között. Ma ugyanez az út 47 ezer forintba kerülne. Kicsit több mint egy évvel ezelőtt ugyanis még 300 forint alatt volt a benzin literenkénti ára, és a gázolajé is közelítette ugyanezt a szintet.
Idén azonban nem csak visszatornásztuk a benzinfogyasztásunkat a járvány előtti, 2019-es szintre, hanem már meg is haladtuk azt – ez az egyik oka az árak emelkedésének.
A járvány hatása
Szőcs kiemeli, hogy a világ olajkereslete 2020 tavaszán – vagyis a koronavírus-járvány kezdetekor – 25-30 százalékkal visszaesett. Közben a legnagyobb olajkitermelőket tömörítő szervezet, az OPEC túltermelt, és csak később, április közepén döntöttek jelentős termeléscsökkentés mellett.
Ekkor azonban már késő volt megállítani az irracionális áralakulásba.
Fotó: paulbr75 / Pixabay
„Texasban – ahol már nem tudták hova tenni az olajat, mert beteltek a tározók – előfordult, hogy fizettek a vevőnek, ha vitte az olajat: a fizikai szállítású észak-amerikai könnyűolaj-fajta (a WTI) ára mínusz(!) 38 dollárig esett. Lassan másfél év telt el azóta, a WTI ára a mélypontról közel 111 dollárt emelkedve 74 dolláron tartózkodott szeptember végén (2021. 09. 29.), köszönhetően annak, hogy a világ olajfogyasztása a légi közlekedést leszámítva talpra állt, miközben az OPEC+ továbbra is visszatartja kínálatának jelentős részét. Ez a szint a 2019-es 50-60 dolláros értékeket is jócskán meghaladja” – írja az elemző.
Vírus és olajkartell
A Hold Alapkezelő munkatársa szerint rövid távon az olaj és így az üzemanyagok árát továbbra is a vírus és az olajnagyhatalmak meccse alakítja majd, illetve a magasabb áraknak kedvez az is, hogy az amerikai palaolaj-kitermelők közül is sokan csődbe mentek a tavalyi keresletzuhanás miatt. Joe Biden pedig, aki elődjénél, Donald Trumpnál amerikai elnökként zöldebb programot visz, így az USA olajkitermelése várhatóan 2023-ig nem is érheti el a járvány előtti szintet.
Ez pedig mind az Oroszországgal kiegészült OPEC+ kezére játszik, amely kihasználhatja a kínálati oldal rugalmatlanságát.
Hiába az e-autók, több üzemanyag kell
Szőcs szerint az e-autók terjedése ellenére a globális olajkereslet egy ideig még biztosan nőni fog, mindeközben a kínálati oldalon az elmúlt hat év alacsony beruházási szintje és a klímavédelmi törekvések kereszttüzébe kerülő olajcégek csökkenő beruházási mozgástere komoly hiányt okozhat a 2020-as évek közepére – ennek köszönhetően pedig kilőhet az olajár, akár újra 100 dollár felett lehet a hordonkénti ára.
Ez itthon akár 500-600 forintos üzemanyagárat is eredményezhet.
Szőcs elemzésében kitér arra is, hogy az olajéhség még „üthet egy nagyot” az e-mobilitás nagyobb térnyerése előtt, illetve hogy a British Petrol mellett más cégek is elkezdtek zöldülni, ami miatt új mezők feltárására, az olajkitermelésre fordoított összegek limitálva lesznek.
Borítókép: Piqsels
