A járványhelyzet jó alkalmat teremtett Ürge-Vorsatz Diána klímakutató-fizikus szerint, hogy markáns változást indítsunk el a gazdaságban. Ha nem tesszük, a klímaváltozás miatt drasztikusan fognak romlani a gyermekeink, illetve öregkorunk életminősége.
„A klímaváltozás az, amikor a híradások képeit a saját mobilunkkal filmezzük”– vezette be előadását Ürge-Vorsatz Diána, a Közép-európai Egyetem kutatója a Közgazdász Vándorgyűlésen. A konferencián előadást tartott Matolcsy György jegybankelnök is a Magyarországra váró gazdasági kihívásokról, erről itt írtunk.
Ürge-Vorsatz szerint a klímaváltozás már nem egy távoli, elképzelt jelenség, a kanadai és spanyol hőhullám, a görög erdőtüzek mellett a belga és német áradások, illetve a csehországi tornádó is mind azt mutatja, hogy hétköznapokban tapasztalható a folyamat, aminek az elején járunk. A kutató szerint „nem gondoltuk, hogy több száz ember eshet áldozatul egy ilyen katasztrófának” – fűzte hozzá.
A kilátások pedig nem fényesek: mikor utoljára a 2100-ban várhatóhoz volt hasonló a földi klíma, még nem volt ember a bolygón, teljesen más flóra és fauna volt életképes.
- A szén-dioxid légköri koncentrációja 2 millió éve nem volt ilyen magas, mint napjainkban,
- 3 millió éve nem volt ilyen meleg az átlaghőmérséklet.
„Mindig változott a klíma a Földön, de ha az emberszabásúak vagy az emberi civilizáció periódusát figyeljük, (…) meglehetősen stabil éghajlaton tudtunk fejlődni. A mi életünk, 30 év alatt 1 fokkal kibillentettük ezt a stabil klímát – mondta Ürge-Vorsatz.
A magyar kilátások különösen rosszak lehetnek, amennyiben nem sikerül érdemben visszafogni a klímaváltozást gyorsító hatásokat, akár 40-szeresére nőhet a nyári hőhullámok száma, az évszázad végére 5 fokkal lehetnek melegebbek ezek a nyári napok.
Mit kell tenni?
A kutató szerint csak akkor tudjuk stabilizálni az éghajlatot, ha legalább a szén-dioxid-kibocsátását nettó nullára csökkenti az emberiség, és a többi üvegházhatású gázzal is hasonlóan kell cselekednünk. Ha nem lesz jelentős változás, akkor Ürge-Vorsatz szerint,
hosszú távon nem fog tudni megélni a ma ismert emberiség.
A három legvalószínűbb klímamodellből kettő számol azzal, hogy nem sikerül záros idő alatt, a párizsi klímaegyezményben foglaltak szerint csökkenteni a CO2-kibocsátást. Hozzáfűzte, hogy a 2016-ban tett vállalások után 2020-ig tovább nőtt az emberiség CO2-kibocsátása.
A kutató szerint azonban mégis lehet bizakodnunk, mert hosszú évtizedek tétlensége után gyors változás indult meg, legalábbis a politikai és törvényi szinten. 180 ország törvénybe iktatta a párizsi klímamegállapodás céljait, márpedig az erre épülő modellek szerint 2050-ig elérhető a nettó nullás CO2 kibocsátás.
A CO-kibocsátás 73 százalékáért felelsős országokban már megszülettek a csökkentést célzó klímavédelmi célkitűzések, ez a változás mindössze három év alatt történt, ezt érdemes eredménynek tekinteni a kutató szerint.
Mennyibe fog ez kerülni?
Ürge-Vorsatz szerint, ha a legpesszimistábban összegezzük a szén-dioxid kibocsátást csökkentő intézkedések eredményét, az közel 7 százalékos fogyasztáscsökkentést eredményezhet a világban 2050-ig. Bár ez a gazdasági szereplőknek drasztikusan hangozhat, ugyanakkor a kutató emlékeztetett: pusztán a pandémia egyetlen éve alatt esett ekkorát a fogyasztás, viszont hosszú távon kezelhető ez a változtatás.Hangsúlyozta, hogy
a gazdasági átállásból eredő innováció, új iparágak és technológiák fejlesztése ellensúlyozhatja a gazdaság átalakításának költségeit.
Ami megnehezíti ezt az átállást, hogy a fejlett országokban a befektetések – vagyis amelyeknek hosszabb távon lehet hatása – nem kellő számban irányulnak a megújuló technológiákra. 2020-ban több volt a fosszilis üzemanyagokra alapozó ipari befektetés volt, mint 2016-ban, Ürge-Vorsatz szerint nehéz lesz úgy kivonni a belsőégésű motorokat a forgalomból, ha még mindig építenek ilyen autókat készítő gyárakat.
A fosszilis üzemanyagok használatának az árát meg kell fizettetni valakivel, különben annak következményét a gyerekeink fogják. Példaként említette, hogy
„az emberek elhitték, hogy állampolgári joguk lett az olcsó repülés, ami gazdaságilag igaz, de klímavédelmi szempontból fenntarthatatlan”.
Változtatni kell tehát az ipar szerkezetén, amire jó lehetőséget biztosított egy kényszer szülte helyzet: a koronavírus-járvány miatt elképesztő összegeket használnak az egyes országok a gazdaságúk újraindítására.
Ebben a helyzetben is a közpénzeket is arra használjuk, hogy a lecserélendő iparágakat életben tartjuk, noha lehetőség kínálkozik a megújulló technológiák bővítésére.
„Ne térjünk vissza a normálishoz, csináljunk új normálist! ” – zárta a kutató.
Kiemelt kép: The Orbital Strangers