Az új „csiprendeletet” Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke jelentette be Strasbourgban. Az intézkedésekkel koordinálnák a tagállamok közötti gyártás és fejlesztés finanszírozását, és egy „egyedülálló ökoszisztémát” hoznánanak létre.
A globális csiphiány a koronavírus-járvány kezdete óta sújtja a világot, akadályozza az autógyártást, az elektronikai eszközök gyártását, már többször is leállást okozott, és a probléma azóta sem került megoldás közelébe a tengerentúlon. A Politico cikke szerint az EU ezzel a lépéssel enyhíteni szeretné a tagállamok kitettségét a kínai és amerikai csipgyártók felé, és lerövidítené az ellátási láncot.
Az elmúlt egy évben a kormányok is ráálltak a gyártás támogatására.
Az amerikai Kongresszus egy több tízmilliárd dolláros segélycsomagot fogadott el,
Kína és Japán szintén rengeteg pénzt öltek a fejlesztésbe. A világ csipellátásának legnagyobb része Tajvanról jön. Az EU egyelőre nem fedte fel, pontosan mennyi pénzt fordít a rendeletre, de 2030-ra 20 százalékot szeretne hasítani a globális piacból. Egyelőre sok a kritikus hang az intézkedés körül, több részét észszerűtlennek tartják és hiányolják belőle az USA és Kína nagyságrendjéhez felnövő állami támogatást.
Ahhoz, hogy Európa egyáltalán labdába rúghasson, több tízmilliárd eurót kell fordítani a szektor támogatására.
Ennek egyik eredménye lehet a csipgyár, amelyet a tervek szerint francia, német, belga és holland közbenjárással az amerikai Intel szakmai segítségével épülhet a 2030-as években. A beruházás költségei körülbelül 80 milliárd euróra rúgnak majd.
Borítókép: Vishnu Mohanan/Unsplash