Molnár István, a dombóvári Agrár-Béta Kft. ügyvezetője igazi orchidea-fanatikus, van például orchideája a riói Krisztus-szobor lábától, a malajziai Petronas ikertornyok előtti parkolóban pedig fára is mászott egy ritka fajért. Ezek csak a magángyűjteményébe kerültek, de egyébként az övé Magyarország egyetlen, kizárólag pillangóroorchideával foglalkozó orchideakertészete is, ami nem egy egylábon álló vállalkozás, hanem a többmilliárd forintos éves árbevételű Agrár-Béta cégcsoport körforgásos rendszerének fontos része.
Az Agrár-Béta Kft.-ről a Forbes Gazda 2017 márciusi számában írtunk. Az akkori árbevételét mostanra megduplázó cégcsoport egyre tökéletesedő körforgásos rendszeréből ezúttal az utóbbi években jelentős fejlődésen átesett etanolüzemmel és a DBD orchidea márkanév alatt pillangó-orchideákat (Phalaenopsis) nevelő kertészettel foglalkozunk.
Nigériából jutunk el az orchideákig
„Annyira nem szeretem az öltönyt, de gondolom, ezt maga is látja” – fogad az évszaknak (lásd: augusztus eleji hőség) megfelelő térdnadrág-póló szettben a Dombóvár melletti Kaposszekcsőn, az orchidea-üvegház bejáratánál Molnár István. Nem vágunk rögtön a közepébe, és nem megyünk be rögtön a virágokhoz, messzebbről indulunk (ekkor még nem is sejtem, mennyire):
az üvegházat ugyanis a mellette lévő saját bioenergia farmjuk hulladékhőjével fűtik.
A cégcsoportnál a földeken megtermelt kukoricából az etanolüzemben organikus alkoholt, bioetanolt állítanak elő, az etanolüzemben és a környék más üzemeiben képződő gyártási melléktermékekből pedig a rendszer szerves részét képező biogázüzemben villamosenergiát és hőt termelnek, ami biztosítja az etanolüzem és az orchideakertészet energiaszükségletét. Az etanolt nem üzemanyag célra adják el, mert az ebben az üzemméretben nem lenne gazdaságos.
Molnár István igazi agrárbirodalmat épített ki a Dunántúlon. Fotó: Sebestyén László
Ehelyett részben élelmiszer és gyógyszeripari céllal értékesítik az EU-ban, részben kézfertőtlenítőt és egyéb fertőtlenítőszereket gyártanak belőle Zazu márkanév alatt. „Megint egy kézfertőtlenítő a covid farvizén” – gondolhatja, aki először hallja, de az Agrár-Béta már 2016-ban elkezdte engedélyeztetni az először bér-, majd idén tavasz óta saját gyártásban készülő kézfertőtlenítőjét. Eleinte a humán használat mellett elsősorban állattartó telepek használták, ahol a H1N1 és az ASP (afrikai sertéspestis) elleni védekezés fontos része lett. 2020 óta – és ez már nyilvánvalóan a covid hatása – a humán használat került előtérbe.
Az etanolüzemben évente csaknem ötmillió liter alkoholt állítanak elő, az időarányosan rendelkezésre álló adatok alapján ez még több lehet 2021-ben. A Zazu márkanév afrikai eredetű, ugyanis Nigériában is dolgoznak: István a Magyarország által meghirdetett déli nyitás keretében, 2015-ben keveredett Nigériába, ahol a bioenergia farmjukat adaptálták le az ottani körülmények közé. A bioenergia farm engedélyeztetési folyamata során
2019-ben kapták meg az engedélyt fertőtlenítőszereikre a teljes nyugat-afrikai régióra, ami Nigéria mellett, a szomszédos országokat is magában foglalja.
Az interjú előtti napokban épp a nigériai delegáció vendégeskedett István dombóvári irodájában, a projekt keretében a vetőmagbevitel stratégiai kérdéseit nézték végig. A Forbes interjú miatt egy, a delegációval való fővárosi vacsorát mondott le, de ezt afrikai partnerei a Forbes nevét meghallva megbocsátották neki.
István összességében eléggé kijózanítóan beszél az afrikai befektetésekről (Nigérián kívül Ghánában mangófeldolgozó üzemet terveztek, a megrendelőjükkel pedig további tárgyalásokat folytatnak a keményítő-feldolgozó gyár mellé létesítendő biogázüzemről): „hiába hangzik ez szépen, Afrikában egy nap alatt behúzhatják a féket és akkor az ember hiába dolgozott addig bármiért is; és ez lehet akár egy építkezés kellős közepén is”.
Úgy látja, Afrikában csak azt a pénzt és energiát érdemes befektetni, ami nem hiányzik sehonnan.
Fertőtlenítőszereik nemvárt forgalmat produkáltak. Fotó: Sebestyén László
Kézfertőtlenítőjükkel Nigéria és szomszédai, valamint Magyarország mellett Európa több országában is terjeszkednek: Horvátországban nemrég kaptak zöld utat, és hamarosan lezárul az engedélyeztetési eljárás Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Szerbiában, Albániában és Macedóniában. Fertőtlenítőszereik nem várt forgalmat produkáltak, és
egy kandallóetanollal is elindultak az európai piacon, ezen kívül engedélyeztetés alatt állnak ablak- és szélvédőmosó folyadékaik.
Elég nagy baj, ha több ezer orchidea virágzik ki a kelleténél előbb
A bioenergia farmon olyan nagy mennyiségű hulladékhő áll rendelkezésre, hogy mindenképpen gondolkodni kellett ennek hasznosításáról. Olyan tevékenységet kellett keresni, ami egész évben igényli a hőt, és mert István nagy orchidearajongó, így esett a választás a Phalaenopsisra. Azt mondja, két fia és lánya mellett (akiknek a neveiből – Dani, Bence, Dia – lett a DBD Orchidea márkanév) ez a negyedik gyermeke.
Dombóvári irodája mellett, az Agrár-Béta épületében, ahová szintén elmegyünk, van egy saját orchideakertjük. Augusztus elején épp csak egy-kettő virágzik, ugyanis, mint később megtudom, a tavasz és az ősz az orchideák többségénél a virágzási szezon, de így is látszik, hogy több száz féle növénye van. A világ minden tájáról hozott magával orchideát: büszkén mutatja a riói Krisztus-szobor lábától hozott példányt, majd
kuncogva elmeséli, hogy Malajziában, a kuala lumpuri Petronas-ikertornyok előtti parkolóban még egy fára is felmászott egy ritka példányért, de hozott növényt (csak úgy röpködnek a latin nevek) Sri Lankáról és Taivanról is.
István régóta nagy orchidearajongó. Fotó: Sebestyén László
Kaposszekcsőn az ipari parkban lévő kertészetükben összesen 2500 négyzetméteren nevelnek pillangóorchideákat, termesztési fázistól függően van olyan blokk, amelyet bizony augusztusban is fűteni kell. A számos orchideafaj közül ezért esett a pillangóorchideára a választásuk, mert ezek olyan hibridek, nemesített változatok, amelyek a többinél ellenállóbbak és bírják a szállítást, valamint alkalmasak az iparszerű termesztésre. Ennek ellenére
„sokan tartottak hülyének, hogy miért pont ebbe fogok bele”. Az időzítés viszont jó volt: 2017-ben már viszonylag jó áron lehetett Magyarországon import orchideához jutni, előtte megfizethetetlen volt.
Hollandiából hozták a technológiát és 2017 végére elkészült az azóta kibővített, eredetileg 2000 négyzetméteres üvegház, de azzal nem voltak teljesen tisztában, hogy nem elég látszólag jól beállítani az automatizált rendszereket (az öntözést, a szellőztetést, világítást és az energiaernyőket), folyamatosan oda kell figyelni a növényekre. 2017 év végén azonban teljes nyugalomban utaztak el Sri Lankára pihenni, de mivel nem volt mindenhol internet, nem tudtak mindig ránézni az automatizált rendszer paramétereire.
Egy hét múlva jött a meglepetés: január legelejére kivirágzott az összes, mintegy 20 ezer orchidea, majdnem másfél hónappal a tervezett értékesítés előtt.
A főszezon nyitánya a Valentin-nap február közepén, majd jön a nőnap, az anyák napja és a női névnapok. Az első, rosszul sikerült növények ráadásul a tervezett 70 helyett 45 centisek maradtak, mert nem tudtak rendesen megnőni.
Mostanra tökéletesítették a technológiát, az orchidea csak akkor virágzik, amikor kell. Fotó: Sebestyén László
„A hőmérsékletet és a fényerőt túl lőttük, ezért kevés, de jó nagy virágok lettek” – akkor biztosan nem nevetett István. Pár év távlatában már mosolyogva azt mondja, lépésről-lépésre, lényegében egy új technológiát kellett felépíteniük, mert a holland klimatikus viszonyok jelentősen eltérnek a magyartól, elég, ha csak a fény intenzitására és az itthon jóval több napsütéses órára gondolunk. Minden beállítást maguknak kellett kikísérletezniük, le kellett cserélniük például a teljes árnyékolási technológiát, nagyon sok buktató volt benne.
A kertészetet István egyik fia, Bence vezeti, ő kísérletezte ki a technológiát, és mostanra 90 százalék feletti kétszálas arányokat hoz ki a növényekből, 60 cm feletti magassággal, 14-19 virággal.
Nem egy csirkekeltető
Az orchidea „aránylag gyors forgású” növény, tehát nem egy csirkekeltető. A teljes életciklusa lombiktól a virágzó, kifejlett növényig csaknem két év, ebből bő egy évig nevelik az Agrár-Bétánál. Istvánék Hollandiából, úgynevezett szivardugványként hozzák be a növényeket 3 kisebb levéllel és 3-4 gyökérkezdeménnyel. Innen nevelik fel, az üvegház-komplexum három – nevelő, hűtő, és virágoztató – blokkjában.
A nevelő szekcióban a szivardugványokat 27-28 fokon tartják, pár hétig még az eredeti ültetőközegben nevelik, majd, amikor elkezd fejlődni, átültetik egy nagyobb cserépbe.
Itt már a saját maguk által kikísérletezett, speciális tápsókkal ellátott ültető-közegbe kerül át egy ültetőgép segítségével.
Ha nem hívná fel a figyelmemet István, akkor is észrevenni a növények levelein, hogy melyik hajtott ki náluk (és nemcsak azért, mert azok jellemzően a felső levelek): az eredeti „holland” levelek nem olyan élénkek és fényesek. „Látja, ilyet kell kinevelni, nem a négyleveles gazdaságost” – mondja arról, hogy a minőségből nem engednek.
A meleg blokkban a növények 28-34 hetet töltenek el, mire elérik az általuk kitűzött minőségre képes tőméretet. A megfelelő méret elérése után kerülnek át a növények a hűtő blokkba, ahol 17-18 fokon indukálódik a virágzás.
Pontosan kell időzíteni, mert hiába csak egy fajtát termesztenek, de azt összesen 80 színben teszik, és mindegyik színnél más-más hidegbehatási időre van szükség a virágzás elindításához.
„A vevő persze ezeket nem tudja, ő ugyanolyan magas fehéret igényel, mint amilyen magas a rózsaszín. Az ronda, hogy az egyik akkora, a másik meg emekkora a tálcán, azt nem lehet kirakni a polcra.”
80 színben van náluk orchidea. Fotó: Sebestyén László
Négyleveles korban is forgalomba hozhatnák, de István szerint az rossz minőség, hiába mondták már neki sokan, hogy kifizetődőbb lenne. „Ezért nálunk most már 6-8 leveles egy hibrid, amikor bevisszük a hűtőházba”. Egy levél 1,5 hónap, akármit csinál az ember, kicsit hővel rá lehet segíteni a levél-növekedésre, de így is több mint fél év, mire a hűtőházba kerül és virágot hozhat.
Az idén tavasszal átadott hűtőházba csak a megfelelő levélszámmal és törzsátmérővel, szín szerint válogatva viszik, ahol 4-8 hétig tart a hűtés 17-18 fokon.
Azt, hogy pontosan mikor virágozzon ki a növény, a hűtőterületre való bevitel időzítésével tudják szabályozni. Ezután kerül a virágoztató blokkba, ahol 20-24 fok van, „annyi, mint otthon”, itt már az eladásra válogatják szét, és az otthoni klímára készítik fel az orchideákat. Egy import-, jellemzően holland orchidea nincs hozzászokva a magyarországi klímához, „ha kirakják a magyar boltokba, pár nap múlva hervad”, illetve a magyar klímához alkalmazkodva levelet vált (kipusztulni nem fog, mert szívós növény), nincs hozzáedződve a sokkal délebbi régió fény- és klimatikus viszonyaihoz.
Július-augusztusban fogy a legkevesebb virág egész évben, ottjártamkor minimális készleteik vannak, de ez is több száz, csodásan pompázó tövet jelent a virágzási területen. 10 százalékos ráhagyással dolgoznak,
„ezeket nem válogatták be a mai szállítmányba” – mutat egy tálcára, de a rajta lévő növényeken, akárhogy is nézegetem őket, nem igazán látok kivetnivalót.
„Gyűjtögetem azt is”, mondja közben nevetve, amikor az üvegház oldalára dekorációként felrakott növényekről, mint kiderül, Thillandsiákról (szakállbroméliákról) kérdezem.
„A partnerek zöme megköszönte, hogy így állunk hozzá”
Éves átlagban saját előállításban 120 000-130 000 darab orchideát értékesítenek, és még ugyanennyit az előnevelten vásárolt fele holland-fele magyar virágokból.
Egy éven belül, ahogyan az idén frissen átadott hűtőkapacitásukat is csúcsra járatják, kizárólag szivardugványból indított, saját nevelésű orchideákat értékesítenek majd.
Összesen 2,8-3 hektárt tudnak biztonságosan kifűteni a hulladékhővel, ennyi lesz majd a maximális termelési terület, jelenleg 80 százalékos kapacitáson termelnek.
Kereskedelmi partnereik között van a Lidl és az Oázis kertészetek, a nagybani piacok, de a kisebb-nagyobb önálló kertészeteket és virágboltokat is kiszolgálják 100 kilométeres körzetben. A Lidnél nagyon szigorú volt a teljes beszállítói bekerülési procedúra, de már az egész Európai Unióban forgalmazhatók a DBD Orchidea termékei az áruházakban. „Ha nem a cégcsoport tagja az orchidea, akkor már abbahagytuk volna, azért ehhez nem kevés kitartás is kellett” – mondja a multihoz való bekerülés magas követelményeiről.
Istvánék nem keveset buktak a covid miatt tavaly tavasszal: a világjárvány első hulláma előtt mintegy 42 ezer orchidea szállítására volt aláírt szerződésük. „Hála Istennek, megtehettük, hogy nem sózzuk rá a partnereinkre, pedig aláírt szerződésünk volt” – mondja arról, hogy minden vevőjüknél hosszú távon, több évre előre gondolkoznak, így ezt az esetet is vis majornak tekintették, és
„benyeltük, pedig ment a szemétbe több tízezer orchidea”. „Kétezer forinttal kell kábé beszorozni….sok a nulla” – mondja egy szomorkás félmosollyal arról, hogy ez nekik több mint 80 milliós árbevétel kiesést jelentett.
„Úgy voltam vele, hogy mi túl fogjuk élni, éljék túl a partnereink is. A Zazu a másik oldalról jól hozta a számokat. A partnereink zöme megköszönte, hogy így álltunk hozzá.”
A főszezon Valentin-napon kezdődik. Fotó: Sebestyén László
Boross Dávid, az Oázis ügyvezető tulajdonosa szerint pozitívum, hogy egy nagy hozzáadott értékű termelés beindult Magyarországon, mert korábban más európai – hollandiai, szlovén, illetve lengyel – orchideás cégektől tudtak csak rendelni az Oázisokba a számukra megfelelő mennyiségben és minőségben, és ez sokszor az egyéb szobanövényekre is igaz. (Az Oázis története a 2020. szeptemberi Forbes címlapsztorija volt).
A DBD-től tavaly február óta rendelnek, 2020-ban 8000, idén eddig 9000 darabot, vagyis idén duplázhat náluk a DBD. Boross Dávid azt mondja, az orchidea abszolút top termék a kertészetekben, ha ajándék virágban gondolkozik valaki a nagyobb női névnapok vagy az anyák napja előtt, akkor az orchidea szinte biztosan az elsők között jut eszébe, ezen belül is a DBD által is termelt pillangóorchidea a legnépszerűbb. Az Oázis eladásaiban (mennyiségben és értékben is) csak a szintén hazai előállítású muskátli, illetve esetleg a ciklámen és a mikulásvirág előzi meg az orchideát, ami azonban a többivel ellentétben nemcsak szezonnövény, hanem egész évben elérhető.
Világszerte az összes forgalmazott cserepes orchidea 80 százaléka a lepkeorchidea. „Érthető, hogy a piacra lépő hazai-kelet európai termelők főleg erre vannak ráállva.
A termelői árszínvonalat tekintve nettó 1200-1800 forint a hazai és kelet európai, aholland ár pedig 2-4000 forint között mozog. Utóbbi azért valóban magasabb minőségű, különleges termék, szállítani is messzebbről kell, innen az árkülönbség. Mire a lakossághoz eljut, az árakra még rájön a kereskedői árrés és az áfa, így kapunk reálisan 2000 forinttól induló árakat – fejtette ki Boross Dávid. Az Oázisokban ők évente 35 000 orchideát értékesítenek, ennek a 75 százaléka Phalaenopsis. „Nekünk fontos, hogy legyen hazai termék is az asztalon, ezért döntöttünk úgy, hogy a DBD orchideákat is forgalmazzuk. A számokból látszik, hogy ezzel gyakorlatilag teljesen kiváltottuk a lepkeorchidea alsó két árkategóriában történő holland beszerzését, büszkék is vagyunk rá!”.
Borítókép fotó: Sebestyén László
