Minden tizedik háziorvosi praxis betöltetlen, és a számuk egyre csak növekszik. A háziorvosok körében jelentős az elöregedés, de a pandémia sem segített a helyzeten.
Túlterheltek a háziorvosi praxisok, országosan tíz százalékos a be nem töltött praxisok száma – írta a forbes.hu-nak eljuttatott közleményében a GKI Gazdaságkutató Zrt.
Az egyik ok, hogy az orvosok átlag életkora 58–59 év körüli. A pandémiás állapot csak felgyorsította ezt a folyamatot, mivel a veszélyeztetett (65 év feletti) korosztályba tartozó háziorvosok már nem valószínű, hogy visszatérnek az ellátásba dolgozni.
Az ország leggazdagabb testvérpárja is beszállt az egészségügybe
Sokszor évek telnek el az új praxis betöltéséig
A 2021. június elsejei adatok szerint 645 betöltetlen háziorvosi praxis van 477 magyarországi településen. A 645 praxisból 24 közel 15 éve, 60 több mint 10 éve, 160 pedig több mint 5 éve betöltetlen. Ez nem csak azt jelenti, hogy a 6350 praxis közül minden tizedik betöltetlen, de azt is, hogy sok esetben hosszú éveket kell várni, mire egy praxist újra betöltenek, annak ellenére, hogy
a praxisjog eladható és hitelt is fel lehet venni a vásárlásra.
2010 és 2019 között 438 fővel (7 százalékkal) csökkent a praktizáló háziorvosok száma. A KSH legfrissebb, 2019-es adatai szerint a 6013 praktizáló háziorvos több mint 64 millió esetet látott el (azaz egy orvosra 10643 eset jutott, vagyis 42,57 naponta, ami közel 5 százalékkal több, mint 2010-ben). Így egy betegre átlagosan 11,2 perc jut. Szintén nőtt az egy orvosra jutó lakosok száma (2019-ben 1625 fő), ami 5 százalékkal több a 2010-es adatnál.
Megyei szinten a legtöbb háziorvos (75) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében hiányzik, szintén magas ez a szám Pest- és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben, ahol 54, illetve 48 háziorvost keresnek. Továbbá átlag feletti volt még ez a szám Budapesten, Fejér, Bács-Kiskun és Békés-megyék esetében.
A legkevesebb, 16 betöltetlen praxis Komárom-Esztergom-megyében volt.
Települések tekintetében kiemelkedő volt Salgótarján 8 betöltetlen praxissal. Továbbá 4-nél több háziorvos hiányzott Békéscsabán, Dunaújvárosban, Nagykanizsán, Pápán, Szombathelyen, Tatabányán, Zalaegerszegen, a XI, a XIII., a XIV, a XV és a XX. kerületekben
A béremelés sem segíthet
2010 óta 70 százalékkal nőtt az alapellátásban dolgozók keresete (miközben a magyarországi keresetek 100 százalékkal), ez egyben azt mutatja, hogy a bérek emelése nem volt elegendő vonzerő a praxisok betöltésére. 2021-től a háziorvosokat praxisközösségbe lépésre ösztönzi a kormány új támogatási politikája. Ennek célja, hogy a helyi alapellátásban dolgozók egy csapatba szerveződve magasabb szintű ellátást nyújtsanak, például azáltal, hogy közösen olyan eszközök beszerzését is megengedhetik maguknak, amit egyénenként nem tudnának.
Ezzel tervezi Kormány elérni, hogy a járóbeteg ellátás egy része átkerüljön ezekbe a praxisközösségekbe.
Ilyen formában a támogatást is a praxisközösségenként jár majd. Aki a legszorosabban együttműködik, az a teljes orvosi béremelést megkapja, aki lazább közösséget vállal, az az emelés nyolcvan százalékát kapja meg, aki pedig nem vállal praxisközösséget, az a harminc százalékát.
Kérdés, hogy a háziorvosok hogyan tekintenek erre a lépésre, hiszen a többi orvos automatikusan megkapja az emelést, míg nekik ehhez a megadott további feltételeket is vállalniuk kell (és a megfelelés nem is mindig rajtuk múlik).
Persze, hogy fáj, amikor fogy a pénzem, de mindig tudtam, hogy jó üzlet lesz – ezért önti a milliárdokat budapesti kórházába Igor Iankovszkyi
Kiemelt kép: Unsplash/Online marketing
