A kis- és középvállalkozások „gombnyomásra” jutnak hozzá az egyébként akár hónapokig kifizetésre váró számláik összegéhez a Péntech faktorálásának köszönhetően. A magyar fintech startupot alapítói, Berényi Benjamin és Réti Bálint nem szívesen nevezi startupnak, mert így nem vették őket elég komolyan – a piaci szereplők kezdeti kétkedése után azonban úgy érzik, a kétkedés a múlté, és már az MNB is kíváncsi a meglátásaikra. A magyar piacnál pedig egy sokkal nagyobbon, a lengyelen is megtették a kezdő lépéseiket.
MDF 1, MDF 2, MDF 3 – kicsit zavarba jöttem volna ezektől a kapucsengőopcióktól, ha Réti Bálint, a Péntech jogásza és üzletfejlesztési igazgatója nem mondja előre, hogy a székhelyük a Szilágyi Erzsébet fasoron éppen abban a felújítás alatt álló villában van, ahol annak idején a Magyar Demokrata Fórum prominensei fordultak meg nap mint nap.
Antall József szelleme az épületből a felújításon dolgozók által törmelékké változtatott MDF-es obeliszkkel együtt valószínűleg végleg elszállt, a helyére pedig többek között egy nagyot álmodó startup, a Péntech érkezett.
„Bálintékkal belenéztük a közép-kelet-európai, kis- és középvállalkozás-finanszírozásba, és azt láttuk, hogy lehetne ezt jobban, digitálisabban és hatékonyabban csinálni. A faktoringpiacon ráadásul azt láttuk, hogy minden évben 20-25 százalékkal bővül” – magyarázza Berényi Benjamin, Bálint üzlettársa és a Péntech ügyvezető igazgatója, 2018-ban hogyan döntöttek vállalkozásuk elindításáról.
Ő korábban Londonban és Rotterdamban tanult, majd dolgozott Németországban az Allianznál és egy berlini fintech startupnál, a Péntech megalapítása előtt pedig menedzsmenttanácsadással foglalkozott.
Berényi Benjamin és Réti Bálint
A mosoly nem elég
A jogász végzettségű Bálint sem a Péntechkel keresi először a boldogulást az üzleti életben: pár éve a Fairfood nevű startup elindításában vett részt, amivel – szellemiségben sokban hasonlítva a Munchhoz – a tudatos ételrendelés és a rászorulók segítése volt a cél. A Fairfooddal nem sikerült az áttörés, de Bálint ezután sem a bírósági tárgyalótermekben képzelte el a jövőjét. Inkább az újabb ötletet kereste, amit végül egy fintech startupban talált meg. Még ha a startup elnevezést nem is tartják magukra nézve igaznak.
Berobbant az ételmentő magyar startup, sorba állnak náluk a befektetők
„Ha a klasszikus jelentést nézzük, akkor egy startup vagyunk, ami szépen kinőtte magát. De az induláskor, két-három éve azt vettük észre, bárkinek említjük, hogy startup vagyunk, mosolyog és nem vesz igazán komolyan. Segítgettek, de komolyan nem vették, mert >>csak egy startupról<<< volt szó” – mondja Bálint.
„A mosoly viszont már nem elég. Az kell, hogy komolyan vegyenek minket, mert a termékünk is komolyan vehető” – teszi hozzá.
„Kinek mi számít fintechnek. Egzakt definiciót megfogalmazni nagyon nehéz, de én azokat nevezném fintechnek, akik egy saját terméket vagy szolgáltatást úgy vezetnek be a piacra, hogy az ügyfeleiknek közvetlenül nyújtják azt mint egy bank is, technológiai innovációt beépítve. Véleményem szerint az, hogy van egy pénzintézeteknek fejlesztett, egyedivé alakítható dobozos termékem, amit eladok, nem tesz fintech startuppá, de ezeknek a cégeknek is komoly piaca van” – mondja Berczeli András Forbes 30/30 alumni, a Sprintform tanácsadó és fejlesztőcég vezetője, aki korábban egy OTP-s fintechnek, az Ebiznek pénzügyi és stratégiai vezetője is volt.
Szerinte ebből a szempontból a Péntech joggal nevezheti magát fintechnek, és az ezen a piacon felbukkanókkal szembeni szkepticizmust is jogos elhessegetni, mivel a szolgáltatásuknak van kereslete.
30-90 nap helyett egy gombnyomás
A pénteches vezetők ismeretsége egyébként hosszú időre nyúlik vissza: már majdnem húsz éve annak a Velencei-tavi vitorlástábornak, ahol először találkoztak, és azóta is tartották a kapcsolatot. Sőt, a Péntech még csak nem is az első közös projektjük.
Még egyetemisták voltak, amikor létrehoztak egy külföldön tanuló magyarok kapcsolattartását segítő szervezetet. „Egy eseményünkön még te is voltál, csak nem tudtál róla” – mondja nevetve Bálint, felvázolva ezzel egyszerre a szervezet erősen informális jellegét, na meg azt, hogy a Varsói Egyetemen ugyanakkor töltöttünk el egy félévet.
Az biztos, hogy Bálint és Benjamin létező igényre tapintott rá a kkv-knak nyújtott faktorálással. A nagyobb cégek gyakorlatát – miszerint egy szolgáltatás teljesítése után akár 30-90 napot is várnak a fizetéssel – főleg a kkv-k szenvedik meg, és érthetően kecsegtetően hangzik, amikor – ahogy azt Bálint is mondja – „likviditást gombnyomásra” ígérnek nekik.
Ezt persze a Péntech sem adja ingyen. „30 napra az összes költség 0,9-1,5 százalékra jön ki” – árulja el Bálint. Azonban fintechként nem kizárólag a faktorálásra akarják helyezni a hangsúlyt.
„Hitelt is lehet igényelni a Péntechen keresztül, hamarosan a követeléskezelés is élesedik az oldalon, így a lejárt, ki nem fizetett számlák kifizetését is el lehet majd indítani” – folytatja. A gyors kifizetést rajtuk keresztül a partnereikkel kötött megállapodások biztosítják: a hitelt az MKB nyújtja a digitális igénylés után.
Nem handabanda
A Péntech Solutions Kft. egy év munka melletti előkészítés és a kezdeti költségek saját zsebből finanszírozása után 2019 márciusában alakult meg. Bálint és Benjamin mellett az indulást a londoni Blackrocknál is dolgozó Csák János segítette (a korábbi londoni nagykövet, valamint Mol- és Matáv-vezér fia) CFO-ként és CRO-ként, az ő helyét vette át azóta Székely Ferenc mint CRO, CTO-ként pedig Salamon Dániel felelős a Péntech algoritmusáért, amely elsősorban cégadatok elemzése alapján tud megbízható és gyors információt nyújtani a Péntech-ügyfeleknek arról, hogy biztonságosan vághatnak-e bele egy megállapodás megkötésébe. Az elmúlt egy évben összesen tizenketten lettek a cégben.
„Piackutatás és néhány interjú után úgy láttuk, hogy lenne értelme elindulni. Összeraktunk egy prototípust, kezdetleges kockázati modellt, üzleti tervet, majd jelentkeztünk az MKB Fintechlab akcelerátorába” – beszél Benjamin az indulásról.
Mivel nagyon kezdetleges fázisban voltak, gyakorlatilag az ötletükre és a csapatuk felépítésére egyeztek meg húszmillió forint értékű befektetésről. A Fintechlabon keresztül a banki validálás is sikerült, miután fel tudták venni a kapcsolatot az MKB faktorálási és kkv-részlegével is.
„Szerencsére pozitív visszajelzéseket kaptunk a banktól. A beszélgetések után tulajdonképpen nyugtázták, hogy nem csak handabandázni tudunk, hanem van háttere annak, amit mondunk” – mondja mosolyogva Benjamin.
Az első ügyfelükre sem kellett sokat várni, ráadásul reklámköltés nélkül sikerült behúzni 2019 októberében.
A Google a barátod
„A kezdeti fázisban négy-öt early adopter tapasztalatait kértük ki. Tőlük jött az a visszajelzés, hogy sokkal több mindenre van szükségük, mint csak faktorálás. Szóba került már a hitel, a lízing és a befektetés is” – magyarázza Benjamin, majd Bálint az első, tényleges ügyfelükről beszél.
„Épp a chatbotunkat telepítettük az oldalra, és ahogy élesítettük, egyből írt valaki. Azt hittem, hogy Beni tesztel – de nem, kiderült, hogy neki tényleg a mi megoldásunkra van szüksége. Beírta a Google-be, hogy faktorálás, és egyből ránk talált.”
Azóta – annak ellenére, hogy 2020 a fintecheknek is hullámvasút volt – már 700-an regisztráltak az oldalukra és tizenkétmil faktoráltattak velük. Igaz, a koronaév sok mindent borított. „Az ügyfelek száma nagyot nőtt, az aktívaké kevésbé” – mondja Bálint, utalva ezzel arra, hogy a válság éppen a kkv-szektorban okozott hatalmas problémákat.
A Péntech azonban 2019 októberében már elég stabil lábakon állt ahhoz, hogy a nehézségek ne söpörjék el. Még abban az évben megnyerték a hazai Fintech Show-t, aztán az indulás után újabb 20 millió forintos befektetést tudtak bevonni a Fintechlabtől. Sőt, a már kezdetektől szőtt nemzetközi tervek is lökést kaptak, amikor – az egyébként MKB-val partner – szlovák kockázati tőkebefektetőtől, a 365 Fintechtől is 20 millió forintnak megfelelő befektetés érkezett.
Majd a Hiventures magvető programja révén a legnagyobb fogás, a 250 milliós befektetés – mindezzel együtt is tartják még a kétharmados tulajdoni hányadukat, és az 50+1 százalékost csak komoly ajánlat esetén adnák fel. „Előbb-utóbb azért tudjuk, hogy alá kell menni” – nyugtázzák mindketten.
A szlovákiai tőke bevonása azért volt, mert a Péntech regionális terjeszkedést képzel el. A közép-kelet-európai piacon 2018-ra négy év alatt 308 milliárd euróra emelkedett a 2014-es 199 milliárdról – ez azonban még mindig csak kettő százaléknyi magyarországi faktorált számlát jelent. Van tehát hova fejlődni.
Dwa bratanki
Benjaminék már meg is alapították a lengyelországi leányvállalatukat – ami még meglehetősen kezdetleges fázisban van, de már most is érdekes tapasztalatokat gyűjtöttek.
„A lengyel faktoringpiac tízszerese a magyarnak, ráadásul pozitívan állnak a Magyarországról jövő kezdeményezésekhez. Egy pr-ügynökség is azt ajánlotta, hogy tűzzük ezt a zászlónkra” – mondja Benjamin arról, hogy az anekdotikus lengyel-magyar barátságnak az üzleti életben is megvannak a jelei. „Kevés hely van a világon, ahol el lehet valamit adni azzal, hogy magyar. Lengyelország ilyen” – teszi hozzá Bálint.
A lengyelországi indulást az is segítette, hogy ott faktoráló cégként nem volt szükségük pénzügyi licensz kiváltására. „Más gondok azért akadnak a lengyel bürokráciával” – jegyzi meg Benjamin.
„A cégalapítás öt hónap volt, mert a lengyel hatóságok nem értették, hogy a magyar államhoz kötődő Hiventures, a szlovák Postabank befektetési alapja és az MKB miért akar pénzügyi vállalkozást indítani Lengyelországban” – teszi hozzá Bálint, aki ettől függetlenül érezhetően lubickol a jogi kérdések megoldásában.
Jeff Bezosék nem fognak bezavarni
A regionális terjeszkedés sikerének Berczeli szerint is van realitása.
„Elsősorban azért, mert nehéz elképzelni, hogy valaki globalisan tudja majd skálázni és sztenderdizálni a faktoringot mint szolgáltatást, tehát nem reális egy nagy techcég, pl. Google, vagy Amazon belépése, sem egy új fintech unikornis térnyerése.”
Az MNB is rendszeresen küld nekik véleményezésre a Magyar Fintech Szövetségen keresztül – amelynek alapítói és alelnökei – új ú szabályozási tervezeteket, mert igyekszik tartani a lépést a változó pénzügyi környezettel. Amit naná, hogy a koronavírus is alakított – és ebben látja a Péntech is az egyik legnagyobb lehetőséget.
„Eddig a digitalizáció fontos volt a cégeknek, de nem sürgős. A járvánnyal ez is megváltozott” – mondja Benjamin. Ezért nagy eredmény, hogy tavaly már le tudtak szerződni több nagy számlázócéggel: így a kis Péntech-fül már megtalálható a Cashbook és a Symbion-felületén – felajánlva a gyors pénzhez jutást – és aláírt szerződésük van a Billingóval, illetve a Nemzeti Agrárkamara tagjai is az Péntech kockázatkezelő algoritmusát használják.
Az exit még odébb
Tavaly a befektetések és a nagy előrelépés ellenére 4,5 milliós árbevételt könyveltek el mindössze, de a növekedési potenciáljukban bíznak, idén pedig 50 millió forint körüli árbevételre számítanak.
„Alapvetően nem zárkózunk el tőle. Ha jól dolgozunk, jelennek majd meg érdeklődők. Már most is voltak, ami egy jó visszajelzése annak, hogy amit csinálunk annak van értelme. De hogy erre mikor és hogyan kerül sor, azt sok minden befolyásolja” – fogalmazott Benjamin a lehetséges exitükről, amit azért nem mostanában képzelnek el.
Már csak azért sem, mert a kezdeti, megmosolygott startupstátuszból néha magukat is meglepve nőnek ki napról napra.
„Egyre több céghez hívnak minket tárgyalni, akár olyanok is, akiknek nagyobb tapasztalata van a faktorálásban. És egyre többször állunk fel úgy az asztaltól, hogy a végén azt mondjuk, >>basszus, mi értünk ehhez<<” – vonja le Bálint a lehető legstartuposabb tanulságot az elmúlt két évükről.
Borítókép és fotók: Sebestyén László / Forbes
