Az építőiparban nincs változás, a hatósági árak duplája-triplája szerepel még mindig az árlistákban, pedig keményen kell adózni a magasabb ár után.
A vásárlók semmit sem tapasztalhattak még az építőipari alapanyagokra bevezetett hatósági díjszabásból – derül ki a Portfolio körképéből. Míg a kormány
- az osztályozott homokra 700 forint,
- az osztályozott kavicsra 900 forint,
- az osztályozott homokos kavicsra 700 forint,
- a természetes homokos kavicsra 700 forint,
- a cementre pedig 20 000 forint
tonnánkénti árat határozott meg egy friss rendeletben, ezek nem köszönnek vissza a piacon. A bányászati cégek kevese tesz közzé árlistát, inkább szerződéses úton állapodnak meg az árakról, de a néhány elérhető árlista szerint
a hatósági ár dupláján-tripláján megy a kereskedés.
A mosott osztályozott homokot 1500-3500 forint között, a mosott osztályozott kavicsot pedig 1500-3500 forint között kínálják a cégek (Igrici-Kavics, Nyéki Kavics Kft., Iváncsai Kavicsbánya).
Turbófokozaton az építőanyag-drágulás – kártérítést kérhetnek az építtetők?
A nagyobb megrendelők, akik az alapanyagokból állítanak elő építőipari termékeket, szintén nem tapasztaltak változást a lap szerint, egyelőre visszajelzéseket várnak, hogy a hatósági ár érvényesül-e a meglévő szerződéseikben.
Kiket szabályoznak?
A magyar kormány az építőipari termékek aggodalmakat keltő drágulása miatt rendeletben határozta meg egyes alapanyagok (homok, kavics) árszintjét.
Bár csak a 2019-ben legalább 3 milliárd forintos bevételt elkönyvelő bányászati és nyersanyagkereskedő cégekre vonatkozik a díjszabás, azt követnie kell a kisebbeknek is, különben NAV-vizsgálatot kockáztatnak tisztességtelen haszonszerzés miatt. Ezen kívül, ha valamelyik nagy bevételű cég mégis magasabb árat határoz meg, az extraprofit 90 százalékát adó formájában szedi be az állam.
Miért pont ők?
A magyar építőiparban az állam a legnagyobb megrendelő, ezen felül különböző állami támogatásokkal a lakosság felé is komoly forrásokat biztosít az állam. A megnövekedett kereslet növekedése alapból árfelhajtó hatású volt, de a koronavírus-járvány miatti gazdasági válság, a szállítási nehézségek hiánycikké tettek számos építőipari alapanyagot a nemzetközi piacon. Az árnövekedés miatt minden építkezésbe fektetett közpénz, de a lakosság pénze is inflálódott, az új ingatlanok ára nőtt.
Elszálltak az új ingatlanok árai a magas építőanyagárak miatt.
Magyarországon 11 nagy cég tartozik a most szabályozott körbe, melyek bevétele elérte a 3 milliárd forintot. A cégek többségének profitrátája 25-30 százalékot is meghaladó volt, ami a hvg.hu szerint azt a gyanút vetethette fel a kormánynál is, hogy egységes árpolitikát folytatnak.
