Vulkánokra köti fel bitcoinbányáit El Salvador. De mit jelent ez? Miért különleges a geotermikus energia és miért jó, hogy a kis közép-amerikai országban lépten-nyomom vulkánokba botlunk?
A világon elsőként a közép-amerikai El Salvador tette hivatalos fizetőeszközzé a bitcoint. Az új szabály a hírek szerint nagy többséggel ment át a törvényhozáson, pedig korábban felmerült, hogy negatív hatással lehet az ország a Nemzetközi valutaalappal folytatott programjában.
Ma pedig az is kiderült, hogy a kormány nagy méretekben bányászna bitcoint,
ehhez pedig az ország vulkánjait használná.
Nayib Bukulele államfő a Twitteren adta hírül: utasította az állami geotermikusenergia-vállalat, a LaGeo fejét, hogy készítsen tervet, hogyan kötik rá a bányagépeket az erőművekre.
Miért kell a bányákhoz egy vulkán?
A bitcoin-bányagépek igazából nem ténylegesen kibányásszák vagy teremtik a bitcoinokat, hanem segítenek a hálózat üzemeltetésében azzal, hogy a bitcoin alapjául szolgáló blokklánc-rendszer egyes blokkjait lezárják és hitelesítik. Ezért a „munkáért cserébe” kapnak érméket. Mindez óriási számítási kapacitást és energiaforrást igényel. Pontos adatok nincsenek,
a Cambridge Egyetem becslése szerint idén 120 terrawattórányi energiát emészt fel a bányagépek működtetése világszerte, ami a világ teljes villamosenergia-termelésének több mint fél százaléka. Hogy kontextusba helyezzük: Magyarország teljes villamosenergia-felhasználása 2019-ben, az utolsó covid előtti évben mindssze 45,4 terrawattóra volt.
A globális energiatermelés nagyja mögött még mindig fosszilis energiahordozók, szén és olaj áll. A bányászat tehát végső soron súlyosan terheli a környezetet, nem véletlen, hogy Elon Musk is erre hivatkozva vonta vissza ajánlatát, hogy a Tesla elfogad bitcoint az autókért. (Abba most ne menjünk bele, hogy Musk valóban a környezetért aggódik-e, és kijelentései mögött mennyire állnak piacbefolyásoló motivációk.)
Nayib Bukulele, El Salvador államfője viszont büszkén hirdeti: ők teljesen zöld és teljesen megújuló, zéró károsanyag-kibocsátással bíró energiaforrást használnak majd minderre – ez pedig ekkora méretekben egyedülálló a világon.
A geotermikus energia lényege, hogy a földből feltörő forró gőzt (vagy nagynyomású, forró vízből átalakított gőzt) vezetnek át turbinákon, ami meghatja azokat, a kialakuló forgómozgásból pedig generátorok villamosenergiát állítanak elő. A technológia nagy előnye, hogy tényleg alig jár károsanyag-kibocsátással. Sok ország használja, az Egyesült Államok a legnagyobb (3714 megawattnyi kapacitás, a globális termelés 30 százaléka), Európában Izland emelkedik ki, ahol a teljes energiamix bő harmadáért felel a föld alatti forróság. (A Deutsche Welle szerint az összes bitcoin 8 százalékát Izlandon bányásszák – valószínűleg pont ezért.)
Izlandon feltörő hő, ez a geotermikus erőművek alapja. Forrás: Mark Kuiper // Unsplash
Arrafelé igazán sok vulkán van
El Salvador is kihasználja ezt, az ország Közép-Amerika második legnagyobb geotermikusenergia-előállítója (Mexikó után). Geotermikus erőműveik 204 megawattnyi teljesítménnyel bírnak, további 110 megawatt pedig szolgálatba állítható vagy épp építés alatt van. Ez így, összevetve a nagyerőművekkel még nem nagy (a paksi atomerőmű 2000 megawattos), de jó néhány bitcoinbánya üzemelhetne rajta.
El Salvadorban a vulkánok melegítik a talajt. Az, hogy El Salvador bővelkedik vulkánokban, enyhe kifejezés.
Az ország mindössze 21 ezer négyzetkilométeres (akkora, mint Békés, Heves, Pest és Somogy megye együtt), mégis 30 vulkán található arrafelé, amiből 20 még potenciálisan aktív.
Azt még nem tudni, hogy a LaGeo saját kapacitásának mekkora szeletét fogja bányászatra fordítani, viszont a kis közép-amerikai ország akár utat is mutathat a világ legnagyobb államainak. Számos helyen probléma, hogy a bányák ellátási gondokat okozhatnak, pár éve még Peking is figyelmeztetett erre – pedig aztán a kínai villamosenergiatermelést nehéz kikezdeni.
Pár nagy El Salvador-i vulkán.
A bitcoinbányászat viszont elég gyors állami bevételszerzést jelent, ha van elég energia a bányák üzemeltetéséhez. A digitális eszköz fundamentumai (persze lehet vitatkozni, hogy léteznek-e) jók, forgalomban lévő mennyisége limitált, tehát dezinflációs eszköz, a nagy intézményi befektetők is beszálltak a buliba, valószínűleg jó évek várnak a bitcoinra.
El Salvador kevés kedvező természeti adottságát váltja most készpénzre. Óriási állami bevételforrás, ami a covid utáni évben (90 százalékos, GDP-arányos államadóssággal és bő 9 százalékos költségvetési hiánnyal) eléggé ráfér.
Borítókép Unsplash
