Áprilisban 5,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz képest – ilyen magas 2012 novembere óta nem volt az árindex. Az előző hónapokban 2,7 és 3,7 százalék között mozgott.
Egy év alatt 2,4 százalékkal drágultak Magyarországon az élelmiszerek, az infláció pedig 5,1 százalék volt áprilisban, adta hírül a Központi Statisztikai Hivatal. Ezen belül is akadt néhány jelentősebb megugrás: az étolaj ára például 22,8, a margariné 7,5, a liszté 7,4, a száraztésztáé 6,8 százalékkal emelkedett. A cukor, illetve a gyümölcs- és zöldséglevek ára pedig egyaránt 4,9 százalékkal nőtt.
Csökkent viszont a sertéshús ára 6,9 százalékkal, a párizsi és a kolbász 1,6, a sajt pedig 1,2 százalékkal volt olcsóbb, mint tavaly áprilisban. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 12,2, ezen belül a dohányáruké – főként a termékkört érintő jövedékiadó-emelkedés miatt – 20,1 százalékkal nőtt.
Az üzemanyagok ára 39,2 százalékkal magasabb lett.
Márciushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,8 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek az átlagnál valamivel nagyobb mértékben, 1,1 százalékkal drágultak, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 3,9, a sertéshús 3,7, a büféáruk 2,3, a száraztészta 1,8, a baromfihús 1,6, a rizs 1,2 százalékkal többe, míg a vaj és vajkrém 1,1, a tej pedig 0,3 százalékkal kevesebbe került.
A dohánytermékek jövedéki adója április 1-jén tovább emelkedett, ami a miatt 3,7 százalékkal nőtt az áruk.
A KSH módszertani váltásának köszönhetően most már nem csak a járműüzemanyag, hanem az alkohol és a dohánytermékek is teljesen kikerültek a maginflációs kosárból. A maginflációs mutató így pontosan két százalékponttal lett alacsonyabb, mint a „headline” adat: 3,1 százalék volt áprilisban. Ugyanezen a szinten állt az MNB által számított adószűrt maginfláció is.
Az elemzők az 5,1 százaléknál valamivel alacsonyabb, 4,9 százalékos inflációt vártak áprilisra.
A növekvő trend egyértelműen megfigyelhető volt az elmúlt egy-két hónapban is, ám eddig 2,7 és 3,7 százalék között mozgott az árindex. Az éves alapon számított infláció megugrása részben a bázishatás következménye: a tavaly kitört koronavírus-járvány főleg az olajárakat rántotta a mélybe, ami az üzemanyagokat olcsóvá tette.
Ami további kilátásokat illeti, az inflációs tendenciákba a gazdaság éppen zajló újranyitása hozhatja a következő jelentősebb bizonytalanságot , véli Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője. Az egyes területeken esetlegesen kialakuló kereslet-kínálati feszültségek vélhetően magasabb árakban csapódnak le, nagy kérdés, hogy ez átmenetinek vagy tartósnak bizonyul majd.
A felfelé mutató inflációs kockázatok ellenére a támogatóvá váló bázishatás a nyári hónapokban kisebb inflációlassulást hozhat.
Ősztől azonban ismét 4 százalék fölé emelkedhet az éves inflációs ráta, és valószínűsíthetően itt is marad az év végéig.
Mivel az áprilisi infláció magasabb lett a vártnál, és májusban is hasonló szintű adat várható, az Erste az éves átlagos inflációra vonatkozó előrejelzését 4,2 százalékra emelte a korábbi 3,9 százalékról.
Borítókép: Joanna Nix / Unsplash
