A magyar és angol bázisú Cursor Insight biometrikus azonosítási megoldásokat fejleszt. Nem kisebb ügyféllel, mint az OTP-vel kezdték aláírás-hitelesítési terméküket, most pedig a kurzormozgás elemzésével forradalmasítanák a kétfaktoros hitelesítés folyamatát. A sokat látott magyar alapítók közül van, aki több mint egy évtizede tökéletesíti a technológiát, ami készen áll arra, hogy több iparágat is meghatározzon.
Hanczár Gergő eredetileg matek-informatika szakos tanár és szociológus, neveléstudományból doktorált, tanult elméleti fizikát és az Underground Kiadót is ő alapította, de hívták az első walesi Waldorf gimnázium egyik alapítójának is. Mindemellett írásszakértő, ami azért érdemel kiemelést a többi önéletrajzi pont közül, mert az itteni felismerésekből született jó pár évvel később a Cursor Insight, ami ma már nemzetközi ügyfélkörrel, magyar és londoni bázissal fejleszt egyre többféle biometrikus azonosítási megoldást.
Az írásszakértő képzést úgy 15 éve végezte el, a tanulmányok során pedig feltűnt neki, hogy ahogy az írásban, úgy a kurzormozgatásban is elkülöníthetőek olyan személyre szabott dinamikus mozgásjelek, amelyek gépi tanulással elemezve ugyanúgy szolgálhatnak digitális azonosításra, mint az ujjlenyomat- és arcfelismerés. „Leginkább a járáshoz hasonlítható – magyarázza Gergő –
az ismerőseinket is felismerjük már a járásuk alapján, sőt idegenekről is összerakunk legalább annyit, hogy férfi vagy nő, rossz vagy jókedvű, részeg vagy fáradt, és hogy nagyjából hány éves.”
Először készített egy, az emberi mozgások sajátosságait megfogalmazni képes metanyelvet, majd ezen a nyelven olyan algoritmust csinált, ami képes felismerni, hogy ki ül a gép előtt. Társa volt ebben Golda Bence fejlesztő, akivel az ismeretségük még az egyetemre nyúlik vissza. Bár a kutatás izgalmasan alakult, de a pályázati pénzek 2008-ban elfogytak, a terméktől akkor még elég messze voltak, és az ígéretes technológiát a még nem igazán létező startup ökoszisztéma sem karolhatta fel. Egy időre jegelték Bencével a projektet és mással foglalkoztak.
Algoritmustól az OTP-ig
Öt évvel később jött a képbe Zelczer Tamás, aki INSEAD-on szerzett MBA (Master of Business Administration) diplomáját követően egy londoni nagybanknál lett projektmenedzser, mellette startupmentor is, és pontosan azt az üzleti tudást hozta Gergő és Bence mellé, ami a korábban hiányzott. Először csak mentorként segítette a projektet, de nem sokkal később teljesen beleállt.
„Azt éreztem, hogy annyira különleges az a mozgásmintázat-felismerő technológia, amire Gergő rátalált, hogy egy termékbe átültetve meghatározhat egy teljes iparágat”
– meséli Tamás, miért lelkesedett. A Cursor Insight néven újjászületett céghez Golda Bence is visszacsatlakozott, aki Gergő jellemzése szerint pontosan az a kiemelkedők közül is kiemelkedő fejlesztő, akire szükség van egy ilyen bonyolult algoritmus fejlesztéséhez.
„Az, hogy az algoritmusomból olyan rendszer lett, ami óriási biztonságban tárolja titkosítva kétmillió ember biometrikus profilját, és különböző szervereken leállás nélkül szolgálja ki másodpercenként akár ezresével a hitelesítési igényeket, mind Bencének köszönhető, és hogy ez az üzlet létrejött, az meg Tamásnak” – méltatja Gergő a társait.
A Cursor Insight alapítói: Zelczer Tamás, Hanczár Gergely és Golda Bence, fotó: Cursor Insight
Már javában élték a garázscégek kimerültséggel és lelkesedéssel teli életét, amikor Tamás kiszúrt egy jó nevű nemzetközi versenyt, ahol dinamikus aláírások hitelesítésére szolgáló algoritmusokat versenyeztettek, és bár hiába nem aláírásokra specializálták az algoritmust, Tamás unszolására kipróbálták magukat. A német mesterséges intelligencia központ versenyén a piac nagyjai is részt vettek, de a szabályok értelmében lehetett anonimizálást kérni, ha nem lett olyan az eredmény, ami mellé szívesen odaállnak a nagyok.
Az akkor is még csak ötfős Cursor Insight az eredménytábla elején maga mögé utasított úgy egy tucat anonymust.
A kurzorelemzésre született algoritmusuk azért tudott adaptálódni az aláíráselemzéshez, mert nem magát az aláírásképet ellenőrzi, hanem a mozgásszervezést. „Ha valaki megházasodik és nevet változtat, mi jó eséllyel felismerjük, hogy ő az, sőt, azt is, hogy ki az, aki adott esetben aláírást hamisított” – mondja Gergő.
Ez a siker meghozta az áttörést, így a kurzormozgás-elemzésből egy időre aláírás-verifikáció lett. A Signowise nevű termékük fejlesztéséhez lett egy angyalbefektetőjük, aki százezer euróval szállt be, elsőként pedig nem kisebb ügyfél, mint az OTP kezdte használni, pedig ekkor is kimondottan kis cég voltak. A üzletet egy tenderen nyerték el egy partnerükkel közösen. „Kemény volt felnőni a feladathoz, gyakorlatilag több mint két évig csak velük foglalkoztunk” – mondja Gergő.
Nemcsak a hitelesítést biztosították, hanem egy teljes IT-folyamatot építettek a biztonságos elektronikus aláírásra, amit ma már kétmillió felhasználó használ, nemrég pedig az OTP Csoport bolgár egységeiben is elkezdték bevezetni. A bankok mellett a cég megoldását többek között ingatlanközvetítő-láncban, országos kiskereskedelmi láncban is használják. Az otp-s évek alatt kizárólag a bevételből működtek és tudtak korlátozottan növekedni is, főleg létszámban.
Az aláírás nem egy jövőtálló dolog
2015 óta most jutottak oda, hogy visszakanyarodhattak Gergő eredeti, kurzormozgást elemző ötletéhez. A háromfős cég mára huszonöt fős lett, a Signowise üzletágnak dedikált vezetője van, az értékesítés olajozottan halad, sőt a nagyvállalati ügyfelek mellett elkezdték olyan könnyebben integrálható formában is értékesíteni, amit orvosi rendelők, ügyvédi irodák és kisebb cégek is használhatnak. Az aláírás azonban nem egy jövőtálló dolog, legalábbis Gergő szerint.
„Könnyen el tudom képzelni hogy húsz-negyven-száz év múlva meglepő lesz, hogy mindenkinek volt egy aláírása. Még ha jelen is lesz, nem egy felfelé ívelő piac”
– mondja Gergő.
A biometrikus azonosítást lehetővé tévő Graboxy egy modulárisabb, software as a service termék, amivel biztonságosabb és könnyebb minden olyan szolgáltatás, ami kétfaktoros autentikációt kíván, mint például a bankolás vagy az online vásárlás. Ezt az azonosítási lépést ma főleg SMS-ekben küldött kódokkal és külön jelszavakkal oldják meg a felek, a Graboxyval elég lenne megmozgatni a kurzort. Persze minden adat anonimizált és csak a mozgást figyelik, nem azt, hogy hova kattint a felhasználó.
Termékoldalról hetekre vannak a piacra lépéstől, amit az is segít, hogy februárban egy 555 ezer eurós, Portfolion vezette befektetést kaptak, amit kizárólag a Graboxy fejlesztésére fordítanak.
„A kiváló partneri kapcsolat, a látható és mérhető üzleti sikerek, valamint a csapat mély szakmai tudása miatt szinte csak idő kérdése volt, hogy mikor fektetünk be” – indokolta Molnár András, a Portfolion vezérigazgatója a döntést a bejelentésben.
„Az igazi növekedést a jövőben a Graboxyval látjuk, a technológia hasonló a Signowise-hoz, de míg az a személyes ügyintézéseknél tudott segíteni, addig a Graboxy a teljes digitális körben értelmezhető és rengeteg iparágba átültethető” – mondja Tamás.
Az értelemszerű online vásárlás és bankolás mellett ilyen például a videojáték és a telekommunikáció is.
Először számítógépen, később telefonon is működni fog az azonosítás, és azon is dolgoznak, hogy ne csak a folyamat végén kelljen azonosítani, hanem folyamatosan menjen a háttérben az autentikáció, a belépéstől kezdve. Szándékosan nem nagy a mostani befektetési kör, arra készülnek, hogy amint elérik a korai növekedési ütemet, egy nemzetközi befektetői körrel lépnek szintet.
A járvány persze őket is érintette, de nem úgy, ahogy gondolták volna. Azt rég tudták, hogy a mozgáselemzés az egészségügyben is bevethető, de csak egy tavalyi hackathonon találták meg a módját. Villámgyorsan lefejlesztették a Dokivideó ötletét, amivel a személyes orvosi ellátás szükségességét csökkentik, különösen az idegrendszert is érintő krónikus betegségek terápiájában. A betegek otthon, videón rögzíthetik az orvos által küldött feladatokat, hogy azt az orvos kiértékelje, de
a távlati célokban a mozgáselemző algoritmusuk végezné el ezt a feladatot olyan jeleket felismerve, ami árulkodhat egy-egy betegség állapotáról.
Főleg a sclerosis multiplexben és Parkinson-kórban szenvedő betegek, illetve a stroke-on átesettek rehabilitációja során merül fel igényként, hogy az orvos a beteg mozgását szeretné vizsgálni. Ez akadozó videós kommunikációval nem megoldható. „Parkinson-kóros betegek állapotát például sok más egyéb mozgásos gyakorlattal együtt egy ujj-összeérintési feladattal is szokták vizsgálni. Itt az a feladata a páciensnek, hogy a mutató és hüvelykujját ütemesen összeérintse, és az orvos ezt a mozgást elemzi. Gépi látással a Cursor Insight is képes az ujjak mozgását rögzíteni, és gépi tanulásos technológiájuk a jövőben akár a tapasztalt szakértő szemeknél is pontosabban, teljesen automatikusan tudja a beteg állapotát felmérni” – részletezi Gergő.
Borítókép: Cursor Insight
