Egyre többen szeretnék tudni, működik-e az oltás vagy megvan-e a védettségük, miután átestek a betegségen. A védettséget azonban csak megfelelő labortechnológiával lehet igazolni. Milyen tesztet kérjünk, ha a védettségünkre vagyunk kíváncsiak és mennyire lesz biztos a tudás?
Minél jobban felpörög az oltási tempó, annál többen lesznek kíváncsiak, hogy vajon védetté váltak-e az oltás felvétele után, de azokban is felmerül ez a kérdés, akik már átestek a fertőzésen. Az Affidea Magyarország közleményéből kiderül, hogy az ellenanyagokat kimutató tesztek iránti kereslet fokozatosan nő, ugyanakkor
a védettség igazolása nem ilyen egyszerű.
Az antigén és antitest gyorsteszt csak nevükben hasonló, de ez a két vizsgálati típus teljesen eltérő. Az antigénteszt a covid-19 vírus egyik fehérjéjét mutatja ki, így igazolhatja a fertőzést a 2-5. naptól kezdve.
Az antitest (ellenanyag) gyorstesztnél a mintavétel ugyanúgy történik, de a Covid-19 vírus fehérjéi ellen, a szervezet által termelt ellenanyagokat képes kimutatni egy vércseppből. A fertőzést követően ugyanis a szervezetben védekezőmolekulák, antitestek jelennek meg: a vírusfertőzés után 5-9 nappal a korai ellenanyag, az IgM, 12-14 nappal pedig a késői ellenanyag, az IgG. A védettség igazolása azonban ennél jóval bonyolultabb.
„A szervezet a vírus minden fehérjerésze ellen termel antitestet, ugyanakkor a védelemben leginkább azok a blokkoló antitestek vesznek részt, amelyek az S fehérje ellen termelődtek, és meg tudják akadályozni a vírus kötődését a receptorokhoz.
Az ellenanyag gyorstesztek pedig nem adnak információt arról, hogy a vérben milyen mennyiségű úgynevezett blokkoló antitest termelődött, azaz kialakult-e a védettség, megfelelő-e az immunválasz.
Tévhit, hogy az antitest gyorsteszttel kimutatható a védelem, ezeknek a szerepe inkább az, hogy egy lehetséges fertőzést kimutassanak és azt, hogy a betegség mely szakaszában járhat a beteg” – emelte ki Menyhárt Orsolya.
A tömeges fertőzésgyanú és a védettségi igazolványok pörgetik a Covid-tesztek piacát: mi mire jó és mennyiért?
Jelenleg az S tüskefehérje elleni IgG szint alapján határozzák meg a védettséget
Az ellenanyagszintmérés vénás vérből történik laboratóriumi eljárással. Minden esetben a laborban elemzik a vért, és abból határozzák meg a covid-19 vírus S tüskefehérjéje ellen termelt antitestek mennyiségét. Az ellenanyagszint 50 AU vagy 1U fölött megfelelő, ez azt jelenti, hogy
ha valakinél 50AU vagy 1U fölötti IgG ellenanyagszintet mérnek, akkor nagy valószínűséggel védettnek tekinthető.
Mindenkinél egyéni döntés, de a betegségből való gyógyulást követően bármikor, illetve a vakcináknál a második oltás után 2-3 héttel lehet érdemes ellenanyagszint-mérést végeztetni vérből.
A vakcinák működése, hatékonysága és az általuk kiváltott ellenanyagszint is eltérő, jelenleg még most is kutatják, hogy egy-egy vakcina hatását milyen más ellenanyagvizsgálatokkal lehet kimutatni.
A jövőben nagy szerepe lesz majd a T-sejtes immunitás mérésének.
Ezen memóriasejtek ugyanis hosszabb távra képesek védettséget biztosítani a szervezet számára. A mérési eljárás bonyolult és költséges, így a laborok még kevésbé foglalkoznak ezzel, de a jövőben elképzelhető, hogy a T-sejtes immunválasz meghatározás is elterjed a hazai egészségügyi szolgáltatások piacán, hogy minél többféleképpen vizsgálható legyen a védettség.
Nincs protokoll
Magyarországon a kormány egyelőre nem határozott arról, hogy kiterjedten kutatná a védettségi szintet (Szerbiában, például, már lefolytattak egy ilyen vizsgálatot). Tegnap egy olyan, hiányos adatsort tettek közzé a vakcináció utáni megbetegedésekről, amit a Pfizer-Biontech vakcina mögött álló magyar tudós, Karikó Katalin sem hagyott szó nélkül.
Egyelőre nincs semmilyen protokoll arra Magyarországon, mi a teendő, ha kiderül valakiről, hogy nem termel a szervezete ellenanyagot, például, regisztrálhat-e egy ilyen személy újra oltásra?
Munka a Moderna laborjában. Fotó: Moderna Inc.
