A generációkon át örökített, mára milliárdos árbevételű, stabilan nyereséges vállalkozássá fejlesztett Kling Kft. 50 százalékos tulajdonosa és elnök-vezérigazgatója 63 éves korában elhunyt. Kling Sándor egy tipikus magyar családi vállalkozás meghatározó egyénisége volt.
„Kling dédapa csaknem száz évvel ezelőtt megnyitott apró kovácsműhelye apáról fiúra szállva élt át háborút, szocializmust, rendszerváltást, és nőtt milliárdos forgalmú vállalkozássá, a legismertebb magyar garázskapu-nagyhatalommá. Most a negyedik generáció, egy egykori profi vízilabdázó és egy Angliából hazatelepült Forma-1-es tervezőmérnök készülnek rá, hogy ne csak átvegyék az irányítást, hanem dobjanak is valami nagyot.”
Így kezdődött az a cégportré, amit a Kling családról és vállalkozásukról írtunk a magazin 2019. februári számában. A címlapon Kling Szandra és ifjabb Kling Sándor, a negyedik generáció cégvezetésben már aktív tagjai álltak, de amint az portrénkból kiderült, a már több generációváltást sikeresen túlélő vállalatot nagy részben még idősebb Kling Sándor és testvére, Imre irányította.
Hivatalosan a harmadik generáció, Sándor és Imre osztoztak felesben a cégen, de fontos pozíciókban már a fiatalok is helyet kaptak. Papa, mama, gyerekek és nagybácsi alkották a topmenedzsmentet és az igazgatóságot – a szó legklasszikusabb értelmében vett családi cég az övék minden ezzel járó szépséggel és nehézséggel.
Nem szabad veszni hagyni
A később gépészmérnökként végzett Kling Sándor már kisgyerekként bejárt apja, nagyapja műhelyébe. Őt és öccsét, Imrét is bevonták, amibe lehetett: Sándor ötévesen már hegesztett, később mindketten segítettek kiszállításban, szerelésekben – a műhelyben akkoriban főleg hullámfonatos kerítéseken dolgoztak.
„Ebből volt a zsebpénzünk, és így vált ez az életünk részévé”
– mondta Sándor, amikor 2019 elején beszélgettünk a készülő Forbes-portréhoz, majd azt is felidézte, miként ivódott beléjük a környékbeli milimárik intelme is. A városba bejáró sváb gazdasszonyok ugyanis már a hatvanas években megmondták:
„nem szabad veszni hagyni ezt a családi hagyományt”.
Nem is hagyták veszni, nagyapjuk, apjuk halála után vitték tovább az ipart és például azt a családi mintát is, miszerint mindenki haláláig dolgozik a cégben. A család története tipikus huszadik századi kelet-európai sors, államosítással, megúszott kitelepítéssel, megszakított polgárosodással. Sok buktató és kanyar után a Kling Kft. mára egy 1,4 milliárd forintos árbevételű nyereséges üzem, körülbelül 20–30 százalékos exporthányaddal, okosvezérlőkkel működtetett motorizált garázskapukkal és erős márkanévvel.
Utóbbiról a hazai piac domináns konkurensét, a német Hörmannt vezető és részben tulajdonló Herr Hörmann is azt nyilatkozta 2019-ben a Forbes megkeresésére, hogy „igen, a Kling valóban jó, tiszteletre méltó brand Magyarországon”.
Temperamentum és szeretet
A Kling család tagjai őszintén beszéltek arról is, hogy amikor Sándor és a szintén a családi cégben dolgozó Katalin mérnök gyerekei, Szandra és ifjabb Sándor is beállt a cégbe, nem minden ment mindig simán.
A legfiatalabb lány, Szandra előre sejtette, hogy „sokkal nehezebb beállni egy családi vállalkozásba, mint elmenni valahová megmászkálni a lépcsőket”, és ő volt az, aki kezdeményezte, hogy kérjék coach segítségét. Olyasvalakit választottak, akinek a szlogenje testhez állónak tűnt – „generációváltás ajtócsapkodás nélkül” –, és később mindannyian úgy érezték, sokat csiszolódtak. „Rájöttünk, hogy jobb, ha mindent megbeszélünk, így jobb döntéseket tudunk hozni” – mondta erről idősebb Sándor, majd hozzátette:
„Az a jó a családi vállalkozásban, hogy itt a nagy egymásnak feszülések nagyon hamar megoldódnak, azért, mert szeretjük egymást.”
Ütemterv az utódlásra
Az utódlás tudatos előkészítése néhány éve már felmerült. Szandra hatszoros magyar bajnok vízilabdázóként és mérnök diplomával az edzések mellett kezdett el körülbelül hét éve a cégben dolgozni, ifjabb Kling Sándor (a negyedik ezen a néven) pedig Forma-1-es autókat tervezett a Red Bull csapatánál Angliában. Miután nemet mondott egy nagyon csábító kinti ajánlatra, és Milton Keynest Kőbányára cserélve bő két évvel ezelőtt hazatért, együtt dolgozott testvérével a családi cég jövőbeli stratégiáján.
„Akár még tíz év múlva is hajlandó vagyok valami háttérmunkát csinálni, mint valami homokozóban, de úgy gondolom, hogy a fiataloknak azért előbb-utóbb át kéne vennie a kulcspozíciókat szépen folyamatosan” – mondta az előttük álló generációváltásról Kling Imre (Kling Sándor testvére, a fiatalok nagybátyja) a címlapsztorinkat követő Forbes Kilövésen.
Idősebb Kling Sándort – bár nem készült nyugdíjba vonulni, legfeljebb többet motorozni, unokáival lenni vagy hajtani húsz éve vágyott és hatvanon túl végre megvett cabrióját – szintén foglalkoztatta a kérdés. Jóllehet érezhető volt, hogy még nem engedné el teljesen a céget, és akárcsak apja és nagyapja tette, nyolcvanon túl is szívesen bejárna az üzembe, azért azt mondta:
„Hajlok rá, hogy egy ütemtervet felállítsunk erre.”
Kling Sándor 63 éves volt.
Nyitókép: A Kling család a cég kőbányai üzemében 2019 februárban (Fotó: Orbital Strangers)