Mi lesz a nagy adatmonopóliumokkal és mi a következő, logikus lépés a mesterséges intelligenciában? A Szilícium-völgy nagyágyúinak dolgozó magyar adatbányász cég vezetője szerint egy fokkal normálisabb élet jöhet nemsokára, de nehéz lesz elmagyarázni az embereknek, hogy miért töltsék az idejüket munkába utazással, ha helyette szundizhatnak vagy a macskájukat is simogathatják. Földi Tamás Washington mellett élte át a világjárvány első hullámát. A budapesti irodájukban arról beszél, pontosan tudja, milyen kiváltságos helyzetben vannak.
A big data megoldásokkal, adatvizualizációval és adatelemzéssel foglalkozó Starschema igen exkluzív ügyfélkörrel rendelkezik. Olyan amerikai techóriásoknak készítettek már adatelemzést és adatvizualizációt, mint az Apple, a Facebook, a Tesla vagy a Netflix. De nem csak techcégek vannak az ügyfeleik között, dolgoztak bankoknak (Raifeissen Bank, Intesa SanPaolo, Erste Bank), vagy például az Audinak, a Boschnak, és a Walt Disneynek is. Jótékonykodnak is a szürkeállományukkal, együtt dolgoznak a Gates Foundationnal és már a járvány előtt dolgoztak olyan projekteken, ami Afrikában segítette a járványok terjedésének előrejelzését.
2018-ban az OTP Csoporthoz tartozó Portfolion és az Eximbank közös alapjától vontak be 5 millió dollárnyi tőkét az amerikai terjeszkedésükre. Ma már Washingtonban is irodájuk van, de az elmúlt évben az európai piacon is tudtak bővülni. A 2020-as évben is tudták tartani a növekedést, korábban többször ott voltak a régió leggyorsabban növekvő cégei között.
Földi Tamással, a Starschema társalapítójával és fejlesztési igazgatójával beszélgettünk az elmúlt év nehézségeiről, hogy hogyan szálltak be a járvány elleni küzdelembe, miben tettek hozzá a Snowflake sikeres tőzsdére lépéséhez, és hogy mi lesz az adatainkkal, hova léphet tovább a big data és a mesterséges intelligencia. Interjú.
Földi Tamás, a Starschema társalapítója. Fotó: Sebestyén László
Forbes.hu: A számaitok alapján a tavalyi évre nem lehetet panaszotok, mi most mégis egy teljesen üres irodában ülünk (az interjú még a zárás bejelentése előtt készült, egy héttel ezelőtt).
Földi Tamás: És ez az iroda üresen is fog maradni jó sokáig. Egyrészt klassz, hogy mindenki tud otthonról dolgozni. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nem kell hajnal 4-kor kenyeret sütnünk. Másrészt ott a kérdés, hogyan tudsz értelmesen közösséget építeni, az informális csatornákon tudást áramoltatni. Ennek a hiánya előbb-utóbb sok mindenkinek fog fájni. Az emberek nehezen fognak lemondani arról a kényelemről, amúgy teljesen jogosan, amit most megkaptak:
minek 1,5-2 órát utazással tölteni a munkahelyre, ha ezt otthon macskasimogatással is el lehet tölteni?
Nem életszerű, hogy mindenki teljes időben visszajöjjön dolgozni, főleg a mi szektorunkban. Egy csomó kollégám kiköltözött olyan helyekre, amit a vaktérképen nem találnék meg. Nincs azzal baj, ha ők nem akarnak majd minden áron visszajönni. Az olyan bezzegcégek, mint a Salesforce vagy a Twitter már be is jelentették, maradhat a távmunka, a közösségre és a kommunikációra építik a jövőt. Borzasztó frusztráló ezzel foglalkozni, amúgy, de még mindig sokkal jobb, mintha halomban halnának az emberek.
Forbes.hu: Miért frusztráló?
Rengeteg olyan feladat jött be a Coviddal, ami teljesen átalakítja azt a világot, amiben éltünk. Ennek mindenki még csak a felszínét kapargatja. Hogyan alakul majd át a városszervezés? Mi lesz a kis cégekkel az irodaépületek aljában? Hol veszel majd felest meló előtt? (Nevet) De visszakanyarodva az előző kérdésre: a mienk egy válságálló szakma. Ha bejön egy világválság, az első, amit megnézel, hogyan tudod átalakítani a céged működését, erősebben digitalizálni, stb. Minden adatokban csapódik le. A megalapozott döntésekhez adatokra van szükséged.
Magyar cég követi a Twitter példáját: örökös home office-t ajánlottak mindenkinek
Forbes.hu: Korábban azt mondtátok, szerettek tanulni az ügyfeleikről. Elég exkluzív körnek dolgoztok, például, Amerikában. Mit vettetek át tőlük, és ha már Twitter, ki lett-e mondva nálatok, hogy mindenki maradhat home office-ban?
Nem. Ebből a szempontból egy konzervatív srác vagyok. Ha csapatban dolgozol, már csak a szociális igények miatt, heti 1-2 napot jó, ha bejössz az irodába, ennyit mi is fogunk kérni. Nem teljesen hiszek abban, hogy ha 100 százalékban átállnánk távmunkára, akkor az előbb-utóbb nem menne a hatékonyság rovására. De ha ez még rendben is lenne, az együtt töltött idő nagyon fontos. A konyhai beszélgetések, mint ez itt, ott lehet egymástól, értelmesen tanulni.
Hiába pörgeted meg a chatrulettet a céges Zoom-okon meg a digitális kávézásokon, de hát ez mind béna. Nem? Persze, lehet, hogy csak öreg vagyok.
Pedig a legjobb Slack appokat telepítettük fel, hogy random összesorsoljunk embereket ilyen online szeánszokra, de hát nyilván nem ugyanaz, mint munka után berúgni. Most itt áll több ezer négyméternyi irodaterület üresen, befűtjük, hogy földanyánk sírjon, de felelős cégként most a legfontosabb a kontaktusszám csökkentése. Mi megtehetjük, hogy ne járjunk be, és nem is járunk be.
Forbes.hu: Ha már adatok. Mit mutattak a számok, hatékonyak maradtak a kollégák az első hullám alatt? Sokan mondják, hogy nőtt a hatékonyság a bezárkózás alatt, aztán ez beszakadt.
Magyarosan mondva, a mienk egy „people business”. Elvárhatsz-e 100 százalékot egy olyan embertől, aki otthon marad és online oktatja a három gyerekét? Nyilván nem. Nagyon fontos, ha vannak is ilyen beszakadások, hogy megértsük annak a hátterét, ezek egyedi történetek. Valamilyen szinten szolidaritást kell ilyenkor vállalni. Nem mondom, hogy ugyanazon a hatékonyságon pörögtünk, de összességében nem volt vészes a visszaesés. Az emberiség borzasztóan adaptív. Amilyen nehéz volt minden hirtelen átterelni otthonra, ugyanolyan nagy feladat lesz visszaterelni az embereket.
Főleg, ha látszik, hogy működik a világ így is.
Forbes.hu: Te személyesen, hogy élted meg ezt?
Mint egy rendes kapitalista: amíg láttam, hogy nagyjából megy az üzlet, nagyon nem érdekelt, hogy jó-e otthonról dolgozni vagy sem. Még egyszer:
pontosan tudjuk, hogy mennyire kiváltságos a helyzetünk.
Eleve külföldi ügyfélkörrel dolgozunk, ahol fel sem merül, hogy egy-egy utat leszámítva odamenjünk, távkapcsolatban voltunk eddig is. Az ügyfélkapcsolatokban törést ez nem okozott, jobban kellett arra figyelni, hogy belül se.
„Az eddigi adatmodellek összeomlottak. Mi ahhoz értünk, hogy újakat építsünk.”
Forbes.hu: A felpörgő digitalizáció még több adatot szül, ti pedig eddig is abból csináltatok üzletet, hogy segítettek a nagy adathalmazokból kiszedni a releváns halmazokat, vagy azok alapján előrejelzéseket készíteni. Persze sok cég óvatos volt a tavalyi év első felében. Mondhatjuk, hogy nyertesei vagytok ennek a helyzetnek?
A Gartner szerint, ami támpontnak jó, 14 százalékos átlagos piacbővülés van a data and analytics piacon, ami azt jelenti, hogy ha te csak a langyos vízben vagy, akkor is szépen tudsz növekedni. Ez a borzasztóan szép az IT-ban, ha jó helyen vagy, visz magával az ár. Persze pörögnek folyamatosan a buzzwordök, big data, AI, és jön majd kismillió új egészen odáig, hogy majd a robotok mondják meg, milyen döntést kell hoznod, de a lényeg nem változik. Ugyanazt csomagolja folyamatosan újra a piac. Egyrészt van egy klasszikus, általános igény az analitikával kapcsolatban: meg tudod mondani, mi történt vagy mi fog történni a cégedben. Persze vannak egyedi, digitalizációs projektek is. Ha te okosórákat gyártasz és nem akarod, hogy karcos legyen a kijelző, akkor beépítesz egy képfelismerő rendszert a gyártásba, az analitika képes megmondani, hogy a termék karcos-e vagy sem, a nap végén pedig adott az üzleti eredmény: sokkal kevesebb terméket visznek vissza hiba miatt. Az analitika azonban ezeket leszámítva továbbra is meglehetősen egyszerű kérdésekre próbál válaszolni: mennyi naptej fogy majd a nyáron? Megnézzük a tavalyi adatokat és a várható időjárást. Itt jön be a Covid-hatás: számos iparág eddig felépített adatmodellje omlott össze. Ez az egész hatalmas lendületet adott a szektorunknak.
Mindent, ami eddig volt, hirtelen megkoptatta az idő, avíttos lett. Szükség volt arra, amihez mi értünk: újraépíteni ezeket az adatmodelleket.
Forbes.hu: Adat több volt, de a bizonytalansági tényezők is.
Ezek azért nem olyan modellek, amiket a sírkövünkre fogunk vésni, de még mindig jobb, mint a semmi. Bejöttek új adatforrások is, amik eddig kevésbé voltak hangsúlyosak. A mobilitási adatok hirtelen nagyon fontosak lettek, ezeket a Google és az Apple is közzétette. Dolgozunk egy zeneipari cégnek, például, ahol problémaként merült fel, hogy a Spotify-on vagy az Apple Music-on kevesebben hallgatnak az emberek zenét. Miért? Mert ezeket tipikusan közlekedés közben használja a többség,
láss csodát, a lezárások alatt visszaesett a zenehallgatás.
Nem mindegy, mikor kezdenek el újra mozogni az emberek, mikor és hova mennek – ez meghatározhatja azt is, hogyan tervezd a kampányaid, vagyis hogy hogyan alakulnak a bevételeid. Persze az ebből levont következtetések sem 100 százalékosan biztosak, de még mindig jobb, mint vakon vezetni a repülőgépet. A szállodaiparban azért valószínűleg nagyobb a káosz. Bár dolgozunk egy relatíve nagy, francia turisztikai csoportnak is, azt hittük, azonnal lehúzzák a rollót. Ehelyett ezt az időt a portfóliótisztításra használják, hogy felkészüljenek az újranyitásra, keresik, hogyan konszolidálódhat a piac, kiket érdemes most felvásárolni.
Ami most a piacokon van, nem lehet büntetlenül megcsinálni
Forbes.hu: Visszatekintve mi volt az elmúlt egy év legizgalmasabb projektje?
Volt egy, ami pont kétszer annyiba került, mint amennyit fizettek érte, másodlagos, hogy miről is szólt. De a csapat legjobb embereit összehozta, aminek azért örülök, mert
a bajtársiasságot komoly részének gondolom a kultúránknak.
Volt egy másik, klassz projektünk, egy gyógyszeripari. Van egy amerikai mobilalkalmazás, amit egy nagy gyógyszercég csinál, ami a lokációd, a kórtörténeted és egyéb adatok alapján egy személyre szabott allergológiai előrejelzést ad. Izgalmas volt: alapvetően külső adatokból kellett személyre szabott előrejelzést adnunk. Ez egy trend is. Nagyon sok ideig a cégek a saját maguk adataival voltak elfoglalva – de a felhőnek is köszönhetően nagyon sokfajta adatot tudsz venni külső forrásból. Rengeteg adatforráshoz tudsz ma már hozzáférni, amivel feljavíthatod a meglévő adatmodelled.
Persze ez olyan dolog, amitől nem csurran meg mindenkinek az adrenalin a vénájában, de nagyon izgalmas technológiákkal dolgozunk.
Forbes.hu: A gyógyszeripar több megrendelést adott nektek. Ez elsősorban a pandémiának köszönhető? Az elmúlt években sok iparági elemzés szólt arról, hogy a healthcare szektorba mekkora tőke áramlik, ez igaz volt a járvány előtti időkre is.
Ez a szektor ennek a helyzetnek a nyertese, de a teljes kép komplexebb. Nyilván nagyon intenzíven érintette ezt a szektort a járvány, a belső erőforrások nagy részét a vakcinára vagy a Covid-gyógyszerekre fordították, a szokásos üzletmenetre alig jutott valami – miközben az is látszik, hogy pénz az gyakorlatilag korlátozás nélkül áll rendelkezésre. A járvány kezdetétől fogva sokkal kevésbé voltak emiatt megfontoltak vagy óvatosak, mint más cégek.
„Hol a hiperinfláció? Tényleg nem értem.”
De ha megnézed a tőzsdéket, pénz tényleg van dögivel az amerikai piaci stimulus miatt. Miközben a nyár elején még olyan cégek is behúzták a satuféket, akiket alig érintett a járvány, mi történt a Tesla részvényeivel?
Annyi cash-en ülnek, hogy már bitcoint vesznek. Nem tudják már mire költeni a pénzt, amiből egyre csak több lesz.
2021-nek ez lesz a nagy kérdése. Mi lesz ezzel az egésszel? Ez egy teljesen mesterségesen fenntartott állapot. Te sem költesz annyi mindenre, a fogyasztás teljesen átalakult. Azt, ami most a tőzsdéken van, azt nem lehet büntetlenül megcsinálni. Ennek tovább gyűrűző hatása kell, hogy legyen.
Forbes.hu: Ha meglesz az átoltottság, nyitunk a nyár elején, felpörög a fogyasztás, jöhet a nagy infláció – és majd emelkednek a kamatok.
Nekem csak annyi a kérdésem, hogy ez még hogy-hogy nem történt meg? Ha beleraktál X trillió dollárt a gazdaságba, miért nincs még hiperinfláció? Tényleg nem értem. Érdekes idők ezek.
Vegyvédelmi overálban az amerikai középosztály
Forbes.hu: Ha már amerikai pénzpumpa, Washingtonban nyitottatok végül irodát, pedig 2016-ban, mikor a lépést tervezgettétek, még Floridába utaztál sokat.
Sok oka volt, hogy végül DC mellett döntöttünk, volt ott egy nagyobb ügyfelünk – és ott voltak kapcsolataink is. A személyes preferenciák is számítottak: ami nekem fontos, legyen egy kis tiszta, rendezett előváros, gyerekekkel hétvégente el lehessen menni múzeumokba, cserébe New York legyen elérhető vonattal véges időn belül. New Yorkban sok ügyfelünk van, de ott irodát nyitni és embereket felvenni, más kategória anyagilag.
Minden a keleti part közepe mellett szólt gyakorlatilag – a kellemes, középosztálybeli élet is.
Forbes.hu: Hogy-hogy itthon vagy most?
Lenyomtam két évet kint és szeptemberben visszajöttem, mert most aztán tényleg semmi értelme ott lenni, az iskolák is zárva. Dupla szívás. Itt többet tudok hozzátenni a céghez is, konferenciák sincsenek, az emberek, a partnereink is otthon ülnek, tök mindegy hol vagy. A másik érv, hogy elértük a break even point-ot, az amerikai iroda elkezdett nem pénzt vinni, hanem hozni, átfordult pozitívba.
Ez kicsit tovább tartott, mint terveztük, egy évet akartam kint lenni eredetileg. Most már megvannak a megfelelő alapjaink kint.
Egyelőre kérdés, mi lesz a járvány után, de most még tök mindegy, hol van a kanapé, ahonnan becsekkolok egy Zoom-meetingre.
Forbes.hu: A magyar kanapé azért olcsóbb.
A jó kanapé mindenhol drága!
Forbes.hu: New York az egyik legkomolyabb gócpont volt tavasszal, katonai sátrak mindenhol, telített kórházak. Ez mennyire hatotta át a ti hétköznapjaitokat?
A család miatt az elején borzasztóan megijedtünk. Szerintem az amerikai kultúrában erősebben benne van a fizikai távolságtartás, mint mondjuk nálunk. Az óvintézkedéseket – legalább is a mi környezetünkben – sokkal fegyelmezettebben betartották, mint itthon.
Borzasztó érdekes volt látni az egyenlőtlenségeket.
A fehér középosztály vegyvédelmi ruhában ment a Whole Foodsba a túlárazott bioszőlőért.
Emellett ott volt az a réteg, nyilván főleg a színesbőrűek, akik sima maszkban jöttek-mentek és nem tehették meg azt, hogy nem dolgoznak. Ezeket leszámítva, nálunk normálisan kezelték a helyzetet, amihez hozzátartozik, hogy az emberek sokkal félősebbek ott. Nagyon erősen benne van a kultúrában, hogy nehogy történjen valami baj, mindent túl kell biztosítani.
Ha belegondolsz, nem a magyarok miatt írják rá a mikróra, hogy ne tedd bele a macskádat.
Forbes.hu: A Portfoliontól kapott tőkét az amerikai nyitásra használtátok fel főleg, ez akkor el is fogyott, ha jól sejtem.
Nincs megjelölve a pénz, ez inkább könyveléstechnikai ügy: persze fogyott is belőle, meg azóta jött is be. Szívemen viselem a befektetőink sorsát, növekedtünk, a 2018 eleji cégérték és a mostani között van különbség, inkább így fogalmaznék. Értelmesen tudtuk elkölteni a pénzt.
Forbes.hu: Lehet szó újabb befektetési körről?
Megvagyunk, nem lesz most rá szükségünk. A Portfolion-os körre azért volt szükség, mert
a növekedés finanszírozása mellett nem volt pénzünk stratégiai befektetésekre.
Nyilván a világ szomorúsága, hogyha megcsinálsz egy munkát, akkor előbb kell az embereket kifizetni, mint ahogy az a pénz az ügyféltől bejön. A nagyvállalati ügyfélkörnél elég extrém fizetési határidők is akadnak, 120-180 napos határidőkkel is van dolgunk.
Az amerikai nyitás úgy nem működik, hogy nyitsz egy irodát és kiraksz egy táblát. Ki tudja, lehet, hogy 2021-ben már igen. Alapítói vagy legalább felső menedzsment szinten helyben kell lenned, és felépíteni a kinti egységet – nem pedig találni valakit, aki majd csinál valamit a távolból.
Felhívtam a haverjaimat a Snowflake-nél
Forbes.hu: A nagy technológiai cégek hatalmas adatmonopóliumokat is létrehoznak. Ez hogyan hat a ti piacotokra?
Ez pont, hogy lehetőség. Itt van ez a szuper Snowflake nevű cég.
Ugyanolyan emberekből áll, mint mi: ott ülnek a konyhában és azon gondolkoznak, hogy mit írjanak a negyedéves jelentésükbe, hogy még több pénzük legyen.
Nekik és a Salesforce-Tableau párosnak is segítettünk a Covid-csomagjuk összerakásában. A Snowflake-nek, ami egy adatbáziskezelő platform, van egy adatpiactere, ahova felhasználóként egy kattintással külső adathalmazokat is be tudsz illeszteni. Tavaly felhívtam ott a haverjaimat, hogy csináltunk egy Covid adat hub-ot a Salesforce-nak, ami tök jó lehet nekik is. Meg is csinálták.
Frank Slootman írt is egy remek könyvet magáról – bárcsak én is itt tartanék, egy kis idő és egóturbózás és iratok magamról egyet én is –, amibe belevette a mi megoldásunkat is, és hogy
mennyit számított az IPO-jukban is az, hogy azt tudják mutatni a piacnak, hogy a fontos történéseken rajta tartják az ujjukat. Ezek után be is vitt minket egy csomó Snowflake-ügyfélhez, a Goldmann Sachstól a Blackstone-ig, hogy támaszkodjanak a mi adatainkra.
Lehet, hogy ők monetizálják ezt a piacot, de valójában egy remek lehetőség arra is, hogy partnerségre lépj velük. Pont, hogy egy klassz dolog. Én kapitalista vagyok: szerintem ez az egész lehetőség.
Forbes.hu: Slootmannal beszéltél?
Nem, de bejelölt Linkedin-en! Megkerestek, amikor szó volt róla, hogy belevenne minket a könyvébe. Aztán jelentkezett is a két copywriter! (Nevet)
Frank Slootman, a kívülálló – az ember a Snowflake sikere mögött. Portrénk a legfrissebb magazinban.
Forbes.hu: Ha már itt tartunk, egy egész komoly IPO volt, amit megcsináltak. Nem túlértékelt a Snowflake?
Ez egy egész jó technológia, merném ajánlani. A Databricks is össze tudott szedni ennyi pénzt, az viszont biztos nem ér annyit, mint a Snowflake. De a piac tényleg őrület, a pénz nagyon keresi a helyét, a data analytics, ha engem kérdezel, pont jó hely.
Forbes.hu: Jó kapitalista módon nem kellene akkor mégiscsak kimenni olcsó forrásért a piacra?
Ingyen pénz nincs.
Forbes.hu: Nincs, de olcsó van, sok.
Nekünk óvatosnak kell lennünk. Van egy jó flow, 2021 jobban indult, mint terveztük: növekedéssel számoltunk, de nem ekkorával – viszont arra számítunk, hogy a második félévre kap mindenki oltást, mi is, és akkor lő majd minden ki a világűrig. Alapvetően most kivárás van, ami nem biztos, hogy a legjobb pillanat a tőkebevonásra. Ezt a pénzt el kellene költeni valamire, de most nem tudnánk nagy biztonsággal valami újba kezdeni, belépni egy új piacra. Aki azt mondja, hogy tudja, mi lesz egy év múlva, az hazudik vagy nagyon okos.
Nem ilyen autót akartam venni Amerikában – de hát az adatok nem engedtek mást
Forbes.hu: Mi lesz a következő buzzword a tech piacon?
Mi lesz az AI után? Egy darabig azért ez még fog pörögni. Amit sokan AI-nak vagy MI-nak hívnak, annak nagy része ma sem az. Mi azt látjuk, hogy lesz egy piaci, vendorkonszolidáció: túl sokan vannak, pénz pedig bőven van a nagyoknál.
A big data és AI nagyon fel lett fújva, következnie kell egyfajta kijózanodásnak, és a Snowflake sikere épp ezt vetíti előre.
Amit ők csinálnak, az egy kicsit visszatérés az 5-10 évvel ezelőtti világhoz: ahol adatbáziskezelők, nagyvállalatok és konszolidált adatok vannak, nem pedig a data szó után ragasztjuk a 20. szót, data lake után data lakehouse-okat is csinálunk már…
A buzzwordökből előbb-utóbb kifogyunk, az eszközeink egyre jobbak, de az alapproblémák ugyanazok. A következő logikus lépés, hogy már nem csak arra tudunk felelni, hogy mi történt vagy mi fog, hanem az AI segítségével szépen el tudja majd valaki mondani, hogy miért történt az, ami. Ettől még messze vagyunk – és a most használt rendszerek közötti kollaboráció is elég fejletlen egyelőre.
„A jó kanapé mindenhol drága”
Forbes.hu: Maga az adat, fogalmát tekintve, nem fog megváltozni? Nem lesz ebből soha egyfajta pénzhelyettesítő eszköz? A legtöbb júzerek ezeket ma ingyen adja azoknak a techóriásoknak, akik például most, pénzben fürdenek a New York-i tőzsdén. Ráeszmélnek az emberek, hogy adatforrásként mekkora érték valójában a telefonjuk.
Ez science fiction. El nem tudom képzelni ezt. Szerinted azokat, akik ész nélkül nyomkodják a Tiktokot, ez érdekli?
Forbes.hu: Most még nem feltétlenül. De van az állam nevű dolog, akár be is avatkozhat ebbe az egyenlőtlen helyzetbe szabáyozóként.
Van erre próbálkozás, de az ingyenes szolgáltatások már nagyon erősen beleivódtak a többségbe. Ott van Amerikában, például, a credit scoring – a magáncégek rengeteg adatot rögzítenek rólad úgy, hogy az mára gyakorlatilag kikerülhetetlen. Mit csinál ezzel az állam? Asszisztál hozzá. Amikor kiköltöztem Amerikába, csak Volkswagent tudtam venni, pedig nem akartam, mert azt tudok Európában is. De csak a VW volt az, aki elfogadta, hogy Európában is éltem és csekkolta a credit histroy-mat, más különben nem nagyon tudtam volna megfelelő credit pontszámot felmutatni.
Az államok ugyanezt csinálják, adatot gyűjtenek. Nézd meg, oltási kártya – persze, értem, van HIPA szabályozás az adatvédelemre, de így sem vagyok meggyőződve arról, hogy az állam a legjobb adatgazda.
Forbes.hu: Erről én sem, de ettől még szabályozhatja ennek a piacát, például úgy, hogy a magánszereplők ne éljenek vissza a monopol helyzetükkel.
Próbálják. De mit fog majd csinálni 1-1,5 millió ember, aki naponta másfélórát simogatja a hüvelykujjával a telefonját, ha azt látja, hogy nincs Facebook vagy fizetni kell érte? Akkor majd jön a lázadás? Azt hiszem ez egy oktatási probléma lehet, te már hozzászoktál ahhoz, az a mentalitásod, hogy nincs rejtegetni valód, nem? Abban nem bízok, hogy az embereknek megjön az esze, az állam pedig nyilván próbál majd kezdeni valamit ezzel a helyzettel.
Az adatok alkalmasak arra, hogy manipuláljanak, lássuk be, az az államnak ugyanakkora kincs, mint a magánszereplőknek.
Hogy változik majd a világ? Mostantól majd előre tudjuk jelezni a nagy járványokat, kialakul a már közhelyessé váló new normal is?
Drasztikus változás nem lesz, de new normal igen, ebben biztos vagyok. Erős decentralizáció lesz sok területen, máshogy állunk majd ahhoz, honnan végezzük a munkánkat. Sokan azt mondják, minden visszaáll a régibe: 5 napos munkahetek, a Zoom árfolyama pedig földbe áll. Ez nem fog bekövetkezni. A cégek sokat áldoznak most arra, hogy helyettesítsék az üzleti utakat, amikre teljesen fenntarthatatlanul épült fel az utazási iparág. Mi lesz majd ezzel? Egy konszolidált new normal jön, egy fokkal normálisabban fogunk majd élni, mint most. Lehet, hogy nem jó vagy jobb lesz, hanem csak más. Ahogy már szóba került a munkába utazás: minek ezzel vesződni, ha lehet egyet szundizni ebéd után, amikor a testednek arra van szüksége? Persze ez majd csak azoknak a kiváltságosoknak lesz elérhető, akik most is megengedhetik maguknak azt a luxust, hogy otthonról dolgozzanak.
CSR Bill Gates alapítványával
Forbes.hu: A CSR tevékenységetek nem mondhatni, hogy szokványos és viszonylag sok projektet visztek. Milyen szempontok alapján álltok ügyek mellé?
Pénzt adni egy dolog, remélem más is szokott jótékony célra – de alapvetően azt láttuk, hogy a legnagyobb hozzáadott értéke akkor van a CSR programoknak, ha a saját munkánkat tesszük bele. Ez nemcsak PR, de motiváció is: az emberek nálunk szeretnek olyan megoldásokon dolgozni, amiknek van társadalmi hatása is. Klassz, hogy valamennyit visszaadunk – még így is többet veszünk el.
Segítünk a Gates Foundationnek. A Microsoftnak is segítettünk, akiknek van egy Power BI nevű remek termékük. Csináltak erre alapozva tavaly egy Covid térképet, amin mindenfajta elemzések vannak, bárki számára elérhetőek – de volt egy kis gond. A kínaiak és az indiaiak nehezményezték, hogy a Microsoft, hova húzta be a határvonalat. Mi egy olyan megoldást készítettünk nekik, ahol attól függően rajzolja meg „helyesen”, hogy melyik országból nézed.
Forbes.hu: Értem, megelőztetek egy háborút!
Bizony. Ez egy cool dolog, pár nap alatt raktuk össze.
Forbes.hu: A PATH-ban viszont épp járványokat jeleztek előre Afrikában, ezt már a járvány előtt elkezdtétek?
Igen, ezt már korábban csináltuk, van pár ilyen nonprofittal összedolgozó projektünk. Etiópiában egy mikrohitelező program teljes adatinfrastruktúráját csináljuk, de a Splash rendszerét is nulláról húztuk fel, ahol az adományok social impactjét mérjük.
Forbes.hu: Miért fontos, hogy Afrikában ott legyetek?
Van rá lehetőségünk, miért ne? Annak a tudásnak, amit mi tudunk segítségkén nyújtani, egy bizonyos méret felett van komoly hozzáadott értéke.
A Gates Foundation már az a méret, ahol van értelme a segítségünknek.
