Konszolidált mérleget készít épp a szaúdi kormány az állam vagyonáról, eddig titkos tételek is szerepelhetnek benne.
A közel-keleti királyság épp egy összesített, konszolidált mérleget készül összeállítani az ország vagyonáról, hogy a király megtudja, mennyi pénze is van. A mérlegben benne lesznek az ország szuverén vagyonalapjának eszközei és tartozásai is. Sőt, a pénzügyminisztérium szóvivője azt is bevallotta a Reutersnek, hogy a mérleg az egyelőre mindenféle
„mérlegen kívüli eszközöket” is tartalmazza majd.
Az ország uralkodója Szalman bin Abdulaziz Al Szaúd, de a tényleges hatalmat a 85 éves monarcha helyett már évek óta gyermeke, Mohamed bin Szalmán koronaherceg gyakorolja. Ő varázsolta az ország parlagon heverő vagyonalapját az olajmonarchia pénzügyi megújulásának központi intézményévé. A Public Investment Fund (PIF) most a szerteágazó szaúdi befektetési stratégia legfőbb irányítója. Az alapnak olyan vállalatokban van részesedése, mint az Uber, az Electronic Arts vagy a Live Nation.
A gyakorlatban Szalmán herceg irányítja az országot: Forrás: Facebook
A nyugati szabályoknak ellentmond ugyanakkor, hogy az alap éves jelentései nem teljesen nyilvánosak, a pénzügyi sorok pedig nem szerepelnek a monarchia éves költségvetésében sem. A PIF a külföldi tulajdonszerzéseket köteles bejelenteni az ottani hatóságoknak, de a befektetők leginkább csak ezeket az információkat tudják,
nincsenek tisztában a PIF mérlegével, sem pedig azzal, milyen kockázatos az alap teljes portfóliója.
A titkolózás kockázat
Erre több elemző is felhívta már a figyelmet, legutóbb a Fitch egyik igazgatója, Kirjanis Krustins beszélt arról, hogy komoly kockázat a pénzügyi egyensúlyra, ha a jegybankok által nyomtatott pénz egy része különböző cégeken keresztül a PIF-hez vándorol, amely nem transzparens és ki tudja, hogy a vagyona mennyire likvid. „A kötvénykereskedők azt szeretnék, ha a királyság és annak fő vagyonkezelési intézménye azonos kockázatot képvisel. Így az ország saját finanszírozását teheti olcsóbbá, ha felmérik az összvagyont.”
A kormány tavaly ősszel kezdett dolgozni a Sovereign Asset and Liability Management (szuverén eszköz- és kötelezettség menedzsment) nevű keretrendszerben, ami felméri a szuverén államok vagyonát. Akkor a kormány azt mondta, hogy az együttműködés hosszú távú lesz, de még nem döntötték fel, hogy a végeredményt megosztják-e a nyilvánossággal.
Szaúd-Arábiában nyit kávézót Frei Tamás
A PIF nyilvános vagyona viszont félelmetesen nő Szalman herceg regnálása alatt. 2015-ben 150 milliárd dolláros vagyonról tudtunk, tavaly ez már 400 milliárd volt. Az alap a szaúdi olajvállalatban, a Saudi Aramcóban is részvényes, onnan évente nagyjából 70 milliárd dollárnyi osztalék illet meg – csak a cég IPO-jából 30 milliárd dollár ütötte a markát.
Gigaprojekteket támogat
Ráadásul a PIF vált a szaúdi gigaprojektek egyik fő finanszírozójává.
Szaúd-Arábia éveken át rendkívül magas költségvetési hiánnyal dolgozott, a 2010-es évek közepére a deficit évi 15 százalék fölé szaladt. Komoly fiskális teljesítmény kellett, hogy ezt öt százalék alá szorítsák, de fegyelemnek megvolt az ára: a királyság kiadásai, különösen a beruházásokra szánt összeg drasztikusan csökkent.
Az állam helyett a PIF finanszíroz több nagy projektet, mint a NEOM-ot, Szalmán herceg dédelgetett álmát az 500 milliárd dolláros high-tech üzleti központról és abban a „The Line” nevű, 100-200 milliárd dollár közti, karbonsemleges városról. Emmellett a királyság közleménye szerint a PIF évente nagyjából 40 milliárd dollárt költ a helyi gazdaságfejlesztésre a következő négy évben. Emellett folyamatosan keresi a befektetési lehetőségeket, hol startupokat finanszíroz, hol új légitársaságot szervez.
Szalmán herceg viszont hiába akar a nyugati befektetők kedvében járni, néha elég sután sikerült cselekednie. Ő áll Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságíró megöletése mögött, ami óriási visszhangot keltett világszerte, de volt, hogy Jeff Bezos telefonjának feltörésével került be a hírekbe.
Borítókép: Szalman bin Abdulaziz Al Szaúd szaúdi király // Facebook
