Mi értelme a Natura 2000-es besorolásnak, ha fúrótornyot vihet oda egy olajcég? A szakértő szerint ebben nincs ellentmondás, az Őrség esetében azonban kiemelten fontos, hogy egy nemzeti parkról is beszélünk.
A Mol az Őrségben Natura 2000 besorolású területen tervez földgázkutató fúrásokat, amely ellen a héten aláírásgyűjtés indult, és bár a Mol azt közölte, egyelőre csak terepszemle volt és egyeztetnek a helyiekkel, ha a kutatófúrások sikeresek lesznek, az olajtársaság vélhetően elindítja a területen a kitermelési tevékenység engedélyeztetését. Dr. Farkas István Tamást, a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) társelnökét arról kérdeztük, milyen feltételekkel lehet gazdasági tevékenységet végezni kiemelten védett, például Natura 2000-es területen.
A Natura 2000-es területek nem „rezervátumok”, ahol semmit nem lehet csinálni, hanem olyan területek, ahol megfontolt módon lehet gazdálkodási tevékenységet folytatni – kezdte a szakember. Előfordul, hogy védett túzokpopulációval rendelkező szántóterület Natura 2000-es besorolású, így ott például úgy lehet gazdálkodni, hogy a fészkeket védeni kell és biztosítani kell a madarak életét. Fontos, hogy ha valaki Natura 2000-es területen akar beruházni, akkor készíttetnie kell egy Natura 2000-es hatásbecslést.
A Mol szünetelteti az őrségi kútfúrás engedélyezési eljárását
A Mol őrségi beruházásával kapcsolatban ez a hatásbecslés 2020. november végén készült el. A Vas Megyei Kormányhivatal honlapján elérhető dokumentum szerint a Mol Nyrt. és a projektre létrehozott Mol Őrség Szénhidrogén Koncessziós Kft. az Őri-M-1 jelű kút lemélyítését tervezi Őriszentpéter 08/18 hrsz.-ú földrészleten.
„Produktív fúrás esetén külön eljárás keretében történik a kút termelésbe állításának engedélyeztetése” – vagyis az sem kizárt, hogy nemcsak próbafúrás, hanem annak sikere esetén kitermelés is lesz a területen, ha engedélyezik a hatóságok. A fúrási pont és a kút tervezett bekötővezetéke néhány éve felhagyott szántón (parlagterületen)
található. A megközelítési útvonal kialakítása nem érint közösségi jelentőségű élőhelyet – olvasható a dokumentumban. Részletesen felsorolják a tágabb területen megtalálható védett állatfajokat, illetve hogy ezek közül melyik fordulhat elő a célterületen.
A hatóságok a hatásbecslés alapján döntenek arról, hogy szükség van-e környezeti hatástanulmány elkészítésére, vagy a hatásbecslés alapján engedélyezik a tevékenységet, a harmadik opció pedig, hogy már a hatásbecslés alapján sem engedélyezik a beruházást
– mondta a Forbes.hu-nak Farkas István Tamás a folyamatról.
Az ország más területén, például az Alföldön is van példa arra, hogy földgázkitermelést folytatnak természetvédelmi területen, tehát elvileg lehetséges ilyen.
A természetvédelem és a turizmus miatt sem kellene fúrni az Őrségben
Az Őrségbe tervezett fúrásokról ugyanakkor az az MTVSZ álláspontja, hogy a nemzeti park térsége egy nagyon specifikus tájhoz tartozik, és ezen a területen nem kellene szénhidrogén-kutatást és – kitermelést folytatni, mert ez
nem illeszkedik a nemzeti park céljaihoz, és a turizmus is kiemelten fontos a térségben, a táj kiemelt érték, és zavarja az ott lévő védett fajokat.
A szakember szerint a környezeti hatásvizsgálat egy mélyebb vizsgálat, vegetációs időszakban, tehát tavasszal-nyáron kell elvégezni az élővilágra gyakorolt hatások pontosabb feltérképezése miatt.
Az MTVSZ 2012-ben egy Kiskunhalas közelébe Natura 2000 besorolású területre tervezett, kutatási célú Mol-fúrással kapcsolatban nyújtott be fellebbezést, amikor a hatásbecslést követően már nem kért környezeti hatásvizsgálatot a hatóság, hanem rögtön engedélyezte a fúrásokat.
Fellebbezésük miatt másodfokon elrendelték a hatásvizsgálat elkészítését.
Ha a hatóság engedélyezi a beruházást, akkor az MTVSZ az őrségi ügyben is fellebbezni fog a döntés ellen – mondta a társelnök.
Farkas István Tamás szerint a kutatófúrásnak nagy a zajterhelése, az emberekre nézve is, valamint az ehhez kapcsolódó utak, infrastruktúra kiépítése, és a tehergépjármű-forgalom is terheli a környezetet. Egy nemzeti park esetén nem ilyen típusú gazdálkodási tevékenységnek kellene meghatároznia a tájhasználatot, ráadásul az Őrség esetében a helyi lakosság élénk tiltakozása is mutatja, hogy ők sem ilyen képet képzeltek erre a tájra. Arról nem is beszélve, hogy a beruházás átalakítaná azt a különleges településszerkezetet (az ún. szereket), amely kifejezetten erre a térségre jellemző.
Hogy mivel is jár egy kutatófúrás, arról íme egy 2014-es videó:
