A jelenlegi 51 milliárd tonnáról 2050-re világszerte nullára kell csökkenteni az üvegházhatású gázok éves kibocsátását a klímakatasztrófa elkerülése érdekében – véli Bill Gates, aki szerint ez nem is lehetetlen és nem is méregdrága. A világ negyedik leggazdagabb emberével az amerikai Forbes készített interjút abból az apropóból, hogy február 16-án jelenik meg a milliárdos új könyve.
Gates két számra hívja fel a figyelmet: 51 és 0. Az egyik azt mutatja, mennyi káros gáz kerül a légkörbe az emberi tevékenységeknek köszönhetően, a másik pedig a cél, ami a milliárdos szerint elérhető. Sőt, szerinte ehhez még csak ezer milliárd dolláros büdzsére sincs szükséges. Tervét új könyvében fejti ki.
A Hogyan kerüljük el a klímakatasztrófát: a meglévő megoldások és a szükséges áttörések című könyvben a vagyonát a tech-szektorban megalapozó Gates nem meglepő módon többségében innovatív megoldásokkal áll elő a probléma megoldására.
A könyv első számú célja, hogy világosan beazonosítsa, mely gazdasági szektorok azok, amelyek működéséből összeáll az évi 51 milliárd tonna üvegházhatású gázkibocsátás. Ahogy a lenti, a könyvből idézett ábra is mutatja, ennek legnagyobb része, 31 százaléka a gyártásból, 27 az áramtermelésből és -továbbításból, 19 százaléka a mezőgazdaságból, 16 a közlekedésből, 7 százalék pedig a hűtés-fűtésből származik.
„Hiányzik egy aktuális, számszerű keretrendszer, ami alapfeltétel bárminemű probléma megoldásához” – indokolja Gates ennek fontosságát. Világszerte nyilván vannak eltérések, az Egyesült Államokban például a közlekedés a legnagyobb kibocsátó, „mi, amerikaiak túl sokat utazunk és repülünk”. Gates így is elérhetőnek látja 2050-re a zéró-kibocsátási célt, és azt fejtegeti, hogy a világon számos olyan gazdag ember van, akinek nagy ötletei vannak arra vonatkozóan, hogy mit kellene tennie a többi embernek, vagy azt gondolják, a technológia majd mindent megold.
Különleges atomerőműbe is beszállt
Bevallja, hogy neki is nagy házai vannak, magángéppel közlekedik, ugyanakkor ellentételezi az utóbbival járó szén-dioxid kibocsátását.
„Nem tagadom, hogy egy gazdag pasas vagyok, akinek van véleménye. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy ez egy megalapozott vélemény, és azon vagyok, hogy folyamatosan tanuljak.”
A Microsoft alapítójának vagyonát a Forbes 124 milliárd dollárra becsüli, ennek mára 1 százalékát teszik ki a Microsoft-részvények. Könyvében beszél arról is, hogy közel 2 milliárd dollárt fektetett olyan cégekbe, melyek a karbonsemlegesség elérésén dolgoznak,de befektetője olyan társaságoknak is, melyek növényalapú húsok előállításán dolgoznak. Gates társalapítója, a hagyományos atomerőműveknél kisebb és rugalmasabb egységeket fejlesztő Terrapowernek is (2027-re akarnak elkészülni a fejlesztéssel). Gates a következő 5 évben újabb 2 milliárdot tenne hasonló projektekbe.
A klímaváltozás lassítása és az ezzel járó kibocsátáscsökkentés nem olcsó és nem is egyszerű mulatság. Gates már korábban javaslatot tett például zöld prémium bevezetésére, valamint arra is, hogy az Egyesült Államokban a jelenlegi, éves 7 milliárd dollár helyett legalább annak ötszörösét kellene energetikai innovációra költeni az amerikai kormánynak.
Gates szerint a jelenleg a szél- és napenergiához kapcsolódó adókedvezményeket át kellene pozícionálni olyan fejlődő ágazatokba, mint például az energiatárolás vagy az alternatív acélfeldolgozási rendszerek. Az erre szánt központi források megduplázása vagy megtriplázása már „monumentális hozzájárulást” jelentene a Biden-kormánytól a klímaváltozás elleni harchoz.
Legyen azonban szó bármilyen technológiai innovációról, annak a fejlődő országok számára is elérhetőnek kell lenniük, mert az Egyesült Államok csupán a világ kibocsátásának 14 százalékáért felelős, ha el is éri a zéró-kibocsátási célt, nem oldódnak meg a globális problémák.
