A 2020-ban diplomát szerző nők generációja lehet az első, amelyik már ugyanannyi fizetésért dolgozhat, mint férfi kortársai. Egy felmérés szerint a digitális képességek magas szintű elsajátítása és a tudatos karrierépítés lehetővé teszi, hogy közel 40 évvel korábban megszűnhessen a nemek közötti bérszakadék.
Egy nő keresetének 100 dollárjára átlagosan 140 dollár jut, ha a munkavállaló férfi – derül ki a Getting to Equal 2017 címet viselő Accenture-tanulmányból. A 29 országban, 28 ezer ember bevonásával készült felmérés készítői szerint mivel a nők kisebb eséllyel találnak munkát, így a valós különbség még ennél is nagyobb, a női kollégának kifizetett 100 dollárra – a rejtett hátrányok miatt – 258 dollár férfi-kereset jut. A jelenlegi munkaerő-piaci trendeket folytatva ezek a különbségek a fejlődő országokban 2168-ra szűnhetnek meg (csupán 151 évről van szó). Ide sorolható amúgy Magyarország is, legalább is a WEF legfrissebb összeállítása szerint. A fejlett országokban 2080-ra szűnhetnének meg a fizetésbeli különbségek (a 63 év sem kevés).
De!
Vannak azonban olyan tényezők, amik felgyorsíthatják ezt a folyamatot, és évtizedekkel korábban felszámolhatják az egyenlőtlen állapotokat. Ezekkel a változásokkal a nemek közötti díjazásbeli különbségek a fejlett piacokon 2080 helyett 2044-re szűnhetnének meg, a fejlődő országokban pedig 100 évvel rövidülhetne le ez az időszak, 2168 helyett 2066-ra teljesítve a nekem közötti egyenlő bérezést.
A felmérésben az X- és Y-, valamint a baby boom generáció tagjai vettek részt, olyan férfiak és nők, akik különböző nagyságú vállalatok változatos beosztású munkavállalói. A válaszaik alapján készült kutatás számos olyan kulcsfontosságú tényezőt azonosít, amiket figyelembe véve egyértelmű, hogy már az egyetemi évek alatt meghozott döntések is hatással vannak a későbbi keresetekre.
Jelenleg az egyetemi alapképzésben férfi társaikhoz képest a nők kisebb valószínűséggel választanak olyan tanulmányi területet, amelyről azt gondolják, hogy magas jövedelmi potenciált kínál.
Sőt, kisebb arányban van mentoruk vagy törekszenek felsővezetői pozíciókra. Ezenfelül férfi társaikhoz képest a fiatal nők kisebb valószínűséggel fogadják el gyorsan az új technológiákat és vesznek fel programozói vagy informatikai tárgyakat.
A felmérés készítői hangsúlyozzák, hogy a nemek közötti díjazásbeli különbségek néhány évtized múlva megszűnhetnek, ha a nők kihasználnak a karrierek kiegyenlítésére ható három fontos tényezőt. A sikerhez az is kell, hogy az üzleti, kormányzati és tudományos körök megadják ehhez a létfontosságú támogatást.
A három kiemelt, pozitív folyamatot gyorsító tényező az Accenture szerint:
- Folyékonyan „beszélni” a digitális nyelvet – a digitális technológiákat tudatosan használni kapcsolatépítésre, tanulásra, munkára,
- Karrierstratégiát építeni – a nőknek arra van szükségük, hogy magasra tegyék a mércét, tájékozott döntéseket hozzanak, és proaktívan menedzseljék a karrierjüket,
- Elmerülni a technológiában – magas technikai tudás elsajátítása, a digitális képesség tudatosabb fejlesztése.
Ezeknek a „karriergyorsítóknak” az alkalmazása, ötvözve az üzleti, kormányzati és tudományos köröktől kapott támogatással, már 2030-ra 35 százalékkal csökkenthetnek a díjazásbeli különbségek, 3,9 milliárd dollárral növelve így a dolgozó nők javadalmazását.
A probléma megoldására itthon is indult egy jól működő kezdeményezés
Az Accenture tanulmányban foglaltakat pár éve felismerte a magyar Technológiai Oktatásért Alapítvány is, akik három éve Skool néven indították el saját programjukat, ahol iskolás lányoknak tanítják meg a programozói alapokat illetve mutatják be nekik a magyar IT cégeknél dolgozó nők karrierpályáját.
Informatikusból Magyarországon is hiány van, a probléma egyik megoldása lehetne, ha a sztereotípiákkal szembemenve a nőket is el kezdené felszívni a szektor. A magyar oktatási rendszer azonban inkább erősíti a nemek közti egyenlőtlenségeket, minthogy alternatívát mutatna a lányoknak:
el kellene oda jutni, hogy progarmozónak lenni nem “fiús” dolog.
Ez a szektort sújtó munkaerőhiány csökkentése mellett, mint látható, nagyban hozzájárulna a nemek közti, indokoklatlan bérkülönbözet kiengyenlítéséhez is. A Skool programja nemrég komoly állami támogatást kapott – csak nem a magyar, hanem a finn állam állt a projekt mellé.
