A Cambridge Econometrics budapesti irodája által készített tanulmány szerint régiónk akkor kerülhetne közelebb a fejlettebb országokhoz, ha a zöld megoldásokba fektetné erőforrásait. Szerinte hamis a kép, amely szerint Magyarország már eleget tett a klímavédelmi célok teljesítéséért.
„Nincs forradalmian új megállapítás a tanulmányunkban, de pont ez a lényeg: egyszerű intézkedésekkel is lehet jelentős hatást elérni” – mondja a Napi.hu-nak Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics brit kutatócég budapesti irodájának vezetője, akivel az októberi Forbesban mi is beszélgettünk.
A cég Magyarországon készült tanulmányával arra mutat rá, hogy a környezettudatosságot, energiahatékonyságot és a megújuló energia felhasználását támogató lépésekkel mind a gazdasági növekedés, mind a foglalkoztatás hamarabb térhet vissza a járvány előtti szintre.
Modelljükről azt mondta, az olyan matematikai egyenletekre épül, melyekben 30-40 évre visszamenőleges tényadatokat használnak fel, ezekből állítanak fel előrejelzéseket évtizedekre előre. Ebben figyelembe veszik például azt is, hogyan alakulnak a következő években a napenergia-termelés költségei, valamint összekapcsolják a makrogazdasági modelleket a környezeti, energetikai és gazdasági rendszerekkel.
Van-e értelme a járványhelyzetben áfacsökkentés helyett beruházni a fenntarthatóságba? Kiszámolták
Új tanulmányukban a V4-es országokban a koronavírus-járvány okozta gazdasági hatásokat vizsgálták, és alapvetően három lehetséges utat vázoltak fel a válság kezelésére: az intézkedések nélkülit, a status quo helyreállítását célzót és az ún. zöld élénkülés forgatókönyvét. Mindegyik esetben ugyanannyi állami támogatás megjelenésével számoltak.
„Azt állapítottuk meg, hogy a plusztámogatást a már elméletben ismert energiahatékonysági beruházásokra lenne érdemes elkölteni; erről már régóta beszélünk, különösen Magyarországon. Az épületenergetikai beruházásokkal rengeteget lehetne javítani a helyzeten, mert ezek sokkal látványosabb eredményeket hozhatnak, mint a nyugat-európai országokban, ahol nem ennyire rossz a kiindulási helyzet” – fogalmazott, hozzátette, hogy a megújuló energia kihasználásához elsősorban az infrastrúktúra-fejlesztésbe érdemes befektetni, „hiszen ha egyre többen akarnak napelemet a háztetőre, a terhelést a hálózatnak is bírnia kell, és ennek kiépítése jelentős beruházásokkal jár”.
A modelljükből kiderült, hogy a megújulókba történő befektetések több munkahelyet teremtenek a hagyományos infrastruktúra-beruházásokhoz képest.
Nem elég, amit eddig tettünk
Bár a magyar kormány előszeretettel hivatkozik arra, hogy a rendszerváltás óta csökkent Magyarország károsanyag-kibocsátása, és ezzel már többet tettünk a klímavédelemért, mint más országok. Fazekas szerint azonban ez a kibocsátás-csökkenés a szocialista ipar összeomlásának köszönhető, és 2005 óta – amióta igazán felértékelődött az energiahatékonyság – alig tudunk javulást felmutatni ebben az ágazatban.
