Erősen bringás az ehavi lapszámunk, és a szintén a standokon standoló Urban című különszámunkba is szorult biciklis tartalom. Ez nem véletlen: ha van valami Budapest elmúlt évtizedéből, amit világszerte tanítanak, az a bringás forradalma – mondja Sinya.
Csődbe ment és a felszámolás sorsára jutott 1996-ban egy biciklis vállalkozás Hódmezővásárhelyen. Eszközeire és bejáratott márkanevére licitálni lehetett, de nem volt sorállás, egyedül egy fővárosi vállalkozó érdeklődött.
Főleg a Gepida márkanév miatt mentünk oda. Akkor jól csengett. Minket nem érdekelt az ő üzleti koncepciójuk, minket a márka érdekelt.
Így lett a Gepida név és a bedőlt vállalkozás gyártósora Berkes Györgyé, aki akkor még egy volt a sok magyar feltörekvő kerékpár-kereskedő közül. Mára egyértelműen kiemelkedett a mezőnyből, magasan jegyzik a világ e-bike-gyártói között.
Persze messze nem a Gepida név hozta meg önmagában a sikert, több mint 25 év alatt többször is sorsfordító döntéseket kellett hoznia, de több kisebb-nagyobb kudarc mellett a legfontosabb pillanatokban jól látta előre a következő pár év trendjeit.
Berkes, aki ehavi lapszámunk címlaposa, a magazin bemutató rendezvényén, a Kilövésen a saját legmerészebb húzásának – pontosítva:„hülyeségnek” – titulálta, amikor a nemzetközi sportáruházak hazai betörésével egy időben saját áruházláncot próbált indítani 2004-ben. „Csúnya volt.”
Nézz bele a videóba, kiderül még néhány érdekesség!
Nem kisebb bukta, jóval erősebb sztori, amelyről szintén a lapbemutató közönsége előtt mesélt először: 1993-ban Kínában épített üzemet, jó ázsiai kapcsolatokkal, jó helyen, zöldmezős beruházásként. Mivel akkor a Kínában készült kerékpárokra védővámot szabott ki az Európai Unió, a terv szerint a tajvani partner segítségével, a kínai gyár termékeivel a kínai piacot szerették volna ellátni, a hazai gyár termékeivel pedig az európai piacot. Hol bukott meg az, ami látszólag biztos sikernek tűnt?
„Egy jó helyen valósult meg egy zöldmezős beruházás, csak… a tajvani ügyvezető elkártyázta a pénzt.”
Ehavi magazinunkban olvashattok a szintén magyar Neuzer milliárdos eredményeiről, arról, hogyan szab ma méretre egyedi bringákat a Napirajzos Merényi Dániel, illetve a szintén egészen exkluzív szegmensről, a stringbike-ról.
A közös magyar biciklis sikersztori
Ebben a hónapban – most először – egy Urban című, városi témájú különszámunkat is a standokon találod. És ha van valami, amit már most világszerte elismernek, és mintaként mutogatnak Budapest utóbbi évtizedéből, az a kerékpáros forradalma.
“Ezt a budapesti rendszert, a Critical Masst, a civileket, a MOL Bubit, vagy a kerékpáros futárszolgálatok beépülését a gazdaságba, példaként szokták elővenni Nyugat-Európától Dél-Afrikáig bárhol, amikor az urbanisztikáról van szó.”
Ezt a Hajtás Pajtás és a mára dolga végeztével feloszlott Critical Mass tengelycsapágya, Sinka Károly Sinya mondja. A Hajtás Pajtás az Urbanben az olyan cégek között kapott helyet, amelyeket el sem tudunk képzelni máshol, mint Budapesten, hiszen ma már a főváros toposzszerű elemévé lett.
Ezek a cégek azonban nem statikus műalkotások, és kénytelenek a várossal, a világgal együtt változni. Mondjuk úgy, hogy ha a dokumentumokat ma már felhőkbe feltöltve küldik át egymásnak az emberek, akkor ők, ebben az esetben a bringás futárok, a nagyobb dolgok szállítására specializálódnak.
“Súlyban és méretben is teljesen át fog alakulni a munkavégzés, ezért valószínűleg teherszállító kerékpároké a jövő. Ezek 100-150 kilogramot is el tudnak vinni, ezért kell az elektromos rásegítés, ami Nyugat-Európában már nagyon megy. Szerintem 4-6 év múlva a biciklis cégek, legalábbis a krémjük csak ilyeneket fognak használni.
– jósolta Sinya.
A Forbes júniusi számát és az Urban című különszámunkat, azaz a teljes sztorikat már megtalálod az újságos standokon!
Ha nem akarsz lemaradni a Forbes sztorik exkluzív beszélgetéseiről és koccintanál a szereplőkkel és szerzőkkel, gyere el a következő Kilövésre! A summer edition Facebook-eseményét itt találod.
