A COVID-19 járvány mindannyiunk 2020-as terveit a feje tetejére állította. Előre tervezni ezekben a furcsa időkben fontosabbá vált, mint valaha – főleg a stresszkezelésben.
Hosszú cikk jelent meg a BBC-n a tervezés és a stresszkezelés közötti kapcsolatról, és arról, hogyan érdemes tervezgetni a mostani bizonytalanságban. Ez a cikk ennek az összefoglalója.
Az idei év első felében a járvány körüli bizonytalanságok miatt lehetetlenné vált a tervezés: szinte képtelenség megmondani, hogy a régóta szervezgetett eseményeink (esküvők, búcsúbulik, családi összejövetelek) összejönnek-e vagy sem. Shevaun Neupert, az Észak-Karolinai Állami Egyetem pszichológiaprofesszora szerint a helyzet tanulsága az, hogy nyilvánvalóvá vált:
sokkal törékenyebb kontrollal rendelkezünk az életünk felett, mint azt korábban gondoltuk.
Ez természetesen komoly hatással lehet a mentális egészségünkre: számos kutatás alátámasztotta, hogy összefüggés van a bizonytalan jövőkép és a szorongás között, illetve az is igazolható, hogy a depresszió kialakulása korrelál azzal, ha valaki nehezen tolerálja a bizonytalanságot. „Mi vagyunk az egyetlen faj, ami ennyi energiát »használ fel« az agykapacitásából arra, hogy előre tervezzen” – mondja Neupert. A kutató új tanulmányának épp ez a tanulsága: fontos, hogy továbbra se álljunk le a tervezéssel, még akkor sem, ha utólag hiábavalónak bizonyulnak az erőfeszítéseink. Ez elősegíti a pozitív gondolkodásmódot, és segít annak elkerülésében, hogy eluralkodjon rajtunk a stressz. (Hiszen, végső soron, a tervezés az emberi természet része.)
A kutatásban Neupert 9 napon át több mint 200 résztvevő stresszkezelését; az eredmények alapján szerint azok, akik proaktív megküzdéssel próbálkoztak – azaz jövőorientáltan gondolkoztak és megpróbáltak terveket kovácsolni a nehéz helyzeteket kezelésére –, kevésbé reagáltak a stresszre.
A tervezés segíthet a stressz kialakulásának megelőzésében, ezt a kognitív folyamatot hívjuk proaktív megküzdésnek. Ez megnyilvánulhat a viselkedésben és a gondolkodásban is: a viselkedési komponens lehet például az, ha létrehozunk egy sürgősségi alapot, gondolkodási pedig a tervek kovácsolása.
Neupert szerint a tervezés egy erős formája lehet ennek a megküzdésnek, hiszen a jövőbeli események szervezése megerősít minket abban, hogy a jövő létezik.
Neupert úgy érvel, az önmagunkra való odafigyelésnek nem csak az a formája, ha elmegyünk egy fodrászhoz, hanem már eleve az is, ha időpontot kérünk. Az sem feltétlenül szükséges, hogy megtöltsük a naptárunkat eseményekkel: bőven elég egy lista azokról a dolgokról, amiket a jövőben csinálni szeretnénk, és elég dönteni róluk akkor, amikor már jobban körvonalazódik, mi az, amit lehet a következő időszakban, és mi az, amit nem.
Mi a helyzet akkor, ha túlságosan eluralkodik rajtunk a stressz?
Van olyan, hogy annyira stresszelünk, hogy még 2-3 hónapra is nehéz előretervezni. Neupert azt tanácsolja, próbáljunk meg ilyenkor a következő napra koncentrálni, de ha még ez is nehéz, elég az is, ha aznap délutánra betervezünk valamit. Ha valaki szorongással vagy depresszióval küzd, ez komoly kihívás lehet, ezért fontos, hogy az apró előrelépéseket – például egy vacsora megtervezését – is megünnepeljük.
Neupert szerint a tanácsát olyan emberek is megfontolhatják, akik jellemzően nem szoktak előre tervezni.
A mostani helyzet sokak számára olyan, amivel eddig még nem volt dolguk, így normális, ha az egyéb stresszkezelési módok most csődöt mondanak.
Hiszen végső soron a boldogság egy fontos forrását épp azok az események (esküvők, bulik, utazások) jelentik, amik színt visznek a hétköznapokba, és amikről mostanában le kellett mondanunk. Érdemes tehát továbbra is megtervezni a jövőt (de ha ez jegyvásárlással jár, érdemes figyelni, hogy visszaválthatóak legyenek.)
Fotó: Francisco Moreno / Unsplash
