A debreceni egyetemi ipari parkban február óta épül a város gazdasági életébe a remények szerint új lendületet hozó központ. A közel négymilliárd forintból megvalósuló beruházás startupok, kutatók és az egyetemi élet számára teremt találkozási pontot, ahol az elméleti kutatásoktól a prototípus-gyártásig juthatnak majd a projektek.
Debrecen a kálvinista kistigris, a magyar vidék pumája, a rónasági Róma. Jóllehet a BMW-gyár építését némileg átütemezte a járványügyi helyzet, a közelmúltban megnyitott nemzetközi iskola, a repülőtér és a gyógyszergyár fejlesztései, a Nagyerdő és az Egyetemváros környékén összpontosuló fejlesztések lassan, de biztosan rajzolják át a város képét.
Ennek része a Debreceni Innovációs Központ építése is, amelyet a városban már jól ismert Bord Építész Stúdió tervei szerint kezdtek el építeni Nyulas városrészben, a Vezér utca 37. szám alatt, az UD Tudományos, Technológiai és Innovációs Park területén.
A tervezők állítják, hogy az ország egyik legmodernebb inkubátorháza lesz.
[ngg src=”galleries” ids=”229″ display=”basic_imagebrowser”]
Az egyetem innovációt és vállalkozói szemléletet megalapozó komplett fejlesztését a kormány és az egyetem egyaránt támogatta. Az oktatás, a kutatás és a vállalkozások egy helyre csoportosításától új befektetéseket is remélnek.
A kivitelezést a debreceni Hunép Zrt. végzi, a dehir.hu értesülése szerint a cég nettó 3 milliárd 770 millió forintért vállalta a munkát. Az Innovációs Központ megépítésére 3 milliárd 883 millió forintot biztosított az állam.
Kisvárosi struktúra
Az épület a telek 28 százalékát foglalja el, a három szint mintegy 5000 négyzetméteren helyezkedik el. Az alsó szinten a laborok és a műhelyek, a legfelső szinten irodák kapnak helyet. Az elvonulásra alkalmasabb alsó és felső szintekkel szemben a középső szint minden értelemben kulcsfontosságú: ez a megérkezés tere, ahol egy közösségi „piactér” található étkezővel, pihenőkkel, tárgyalókkal és coworking területekkel.
Látványterv: Ölbey Zoltán (Homologue) Forrás: Bord Építész Stúdió
Ez a szint egyben találkozópont is, ezért az épületnek nincs egyetlen, kitüntetett helyen lévő lépcsőháza. A hálózatszerű alaprajzi rendszernek köszönhetően elméletileg bármely szabad rasztermezőben kialakítható lépcső, a vertikális közlekedés így szintenként különböző helyekre lett pozicionálva, mely megkerülhetetlenné teszi a „piactéren” való áthaladást. A rugalmasság nem csak a szerteágazó tevékenységek miatt fontos, hanem mert a funkciók és velük az igények időben is változnak majd. A tervezők állítják, hogy egyszerű kialakítása ellenére az épület egy kisváros struktúráját idézi majd.
Kerékpártároló a domb alatt, fa tartószerkezetek, háromszögű üvegek
Az épület mellett hosszanti irányban két mesterséges dombot emelnek majd, amelyek közül az egyikben a gépészet és kerékpártárolók kapnak helyet. Fontos szempont volt a tervezéskor a nyitottság:
két mesterséges dombot emelnek majd, amelyek közül az egyikben a gépészet és kerékpártárolók kapnak helyet. Fontos szempont volt a tervezéskor a nyitottság, melyet a bentről kifutó fa tartószerkezettel és üveghomlokzattal értek el a tervezők.
Az épület tartószerkezetét úgy alakították ki, hogy alkalmazkodjon a különböző funkcionális igényekhez. Az üzemként működő földszinten a gyártástechnológiai követelményeknek megfelelően vasbeton és acél szerkezetek adják a szilárd alapot a felső két emelet acél és fa szerkezetei számára. A fentebbi szinteken a függőleges acél szerkezetekre vízszintes fa tartószerkezeti váz került, így fordítva a megújuló építőanyagok építészeti nyelvére az épületben található előremutató, innovatív funkciókat.
Ezen a háromszögű struktúrán nem nehéz észrevenni a város másik felén, de szintén a Bord tervei szerint felépült Forest Offices Debrecen épületével való rokonságot.
Látványterv: Ölbey Zoltán (Homologue) Forrás: Bord Építész Stúdió
Mint egy környezettudatos polc
A gépészeti megoldások szintén fenntartható és környezetbarát épületet ígérnek: a belső komfortot levegő-víz hőszivattyú, és hővisszanyerős szellőzés biztosítja, a hőszivattyúkat pedig napelemek látják el energiával.
„Az innovációs központ hallatán egy jól szervezett polc jutott az eszünkbe, amilyeneket egy garázsban találni az autó mellett – mondta Bordás Péter vezető tervező a koncepcióról. – Egy hatalmas polc, rajta számos doboz, mindegyik egy-egy érdekességet rejt, találmányokat, bámulatos műszereket. Így képzeltük el, milyen is lehet egy innovációs központ, ahol különböző start-up cégek őrült tempóban egymást váltva, helyet cserélve mozognak ezen a különleges polcon.”
Látványterv: Ölbey Zoltán (Homologue) Forrás: Bord Építész Stúdió
Az új épület ugyanakkor az egyetemi
város lakóinak figyelmét is felhívja a környezet védelmére, a felelős
gondolkodásra. A központban elhelyezett installációkat és belső akusztikai
felületeket az egyetemi polgárok maguk gyártják majd le, a kampusz területén
keletkező szelektíven gyűjtött, újrahasznosítható hulladékból.
A Nagyerdei Stadion tervezői
A budapesti alapítású építésziroda és a kálvinista Róma kapcsolata egyre szorosabbá fűződött az elmúlt évtizedben, így a stúdió egyre több meghatározó épületet tervezhetett a városba. Az ő elképzeléseik szerint épült meg a 2014-ben átadott új Nagyerdei Stadion, a Debreceni Nemzetközi Iskola erdős területen elhelyezett, kör alaprajzú épületét és a Forest Offices Debrecen névre hallgató, karakteres, V-alakban áttört homlokzatú irodaházát, melynek design-ját a számítógépes áramkörök világa ihlette.
Látványterv: Ölbey Zoltán (Homologue) Forrás: Bord Építész Stúdió
A budapesti, debreceni és zürichi irodával is rendelkező, mintegy 40 mérnököt foglalkoztató Bord Építész Stúdiót 2006-ban alapították, és korábban a világ 57 legígéretesebb építészirodája közé is beválasztották.
Ők képviselték az országot a 2012-es Velencei Építészeti Biennálén, megvalósult épületeik között olyan épületek szerepelnek, mint az Etyeki Kúria Borászat központja, a Korda Filmstúdió látogatóközpontja, a budapesti Hidegkuti Stadion és a mádi Holdvölgy Borászat épülete. Szintén a tokaji borvidéken, a Sauska Borászat számára terveznek ultramodern pincészetet.
