Nem teljesen, de összességében úgy tűnik, egy ideje az élet Budapest utcáiról az épületeibe költözött. Arról, hogy ez így lesz, még fogalmunk sem volt, amikor januárban eldöntöttük: az idei májusi Forbes Urban fókuszában azok lesznek, akik ezeknek az épületeknek a külsejét vagy a belsejét megtervezték vagy megújították, olyanná tették, amilyenek ma.
Ami a lapból kimaradt, most mutatjuk online, egy térképre gyűjtve!
1884. szeptember 27-én türelmetlen tömeg toporzékolt az Andrássy út közepén. Nem politikai, gazdasági vagy mondjuk zöld ügyek kapcsán tüntettek, hanem mert nem lehetett tudni, Lotz Károly mit festett az épp elkészült Operaház mennyezetére. Az emberek végül, áttörve a rendőrkordont és a megnyitóra vonuló méltóságok sorát, berontottak az épületbe, ahol aztán fejét felszegve bámulhatták A Zene apoteózisá-t és az épületet, Ybl Miklós csúcsalkotását.
A 2020 április végi, vasárnap esti alkonyatban – elégedetten konstatálom – csak páran kóricálnak a felállványozott Operánál, az Andrássy út kerékpársávjában szülők tanítják nyugodtan bringázni gyereküket. Mindenki mélázva teszi meg a karanténban is engedélyezett egészségügyi sétáját, és nekem is jut időm úgy megnézni a jó százéves épületeket, mint talán még soha, és mint ahogy az eddigi életem során is meg kellett volna tennem. Olyan csodálattal és tisztelettel, mint a budapestiek régen.
Nem teljesen, de összességében úgy tűnik, egy ideje az élet Budapest utcáiról az épületeibe költözött. Arról, hogy ez így lesz, még fogalmunk sem volt, amikor januárban eldöntöttük: az idei májusi Forbes Urbannek a fókuszában azok lesznek, akik ezeknek az épületeknek a külsejét vagy a belsejét megtervezték vagy megújították, olyanná tették, amilyenek ma.
Nem Ybl Miklósok, de többen közöttük Ybl-díjasok, és ha kell, „ki, ha én nem” hozzáállással, az esztétika érdekében küzdenek meg kőművesekkel, megrendelőkkel, politikával.
Zoboki Gábor, aktuális címlaposunk ilyen. Finoman művelt, de határozott és karakán figura, elég csak ránézni. Vagy a portfóliójára.
Hány építész mondhatja még el magáról a világon, hogy tervezett egy Müpa kaliberű épületet, létrehozott egy kulturális központot a Föld másik felén, a világ egyik leggyorsabban fejlődő városában, most felújít egy budapesti Operaházat?
Mintegy mellesleg mellé tesz egy kémiai kutatóközpontot, egy Telenor-székházat és egy Nemzeti Táncszínházat. Jó a címlapinterjút készítő Bagi László kérdése: hogyan lehet megtanulni elő osztályú hangversenytermet tervezni (Magyarországon)?
Amiken építészek bő száz vagy bő tíz éve dolgoztak, ma is velünk vannak, és most, hogy folyton zárt terekben ülünk, akaratlanul is elmélyülünk a részleteikben, abban, milyen gyönyörű az épített környezetünk.
Amíg nem mászkálhat mindig mindenki megint kedvére, mi házhoz szállítjuk az építészeti látnivalókat, a ZDA – Zoboki Építésziroda, a Hetedik Műterem, a Lab5 és az Urba munkáit, és bátorsággal belógtunk a Palotanegyed legérdekesebb régi épületeibe is, hogy felszeghessük a fejünket (meg az objektívet) az egyedülálló mennyezetekre.
Zoboki Gábor címlapja mögött olyan fiatal építészirodákat mutatunk be, akiknek munkái már most meghatározók, és több szempontból is különlegesek. Olvasd el a Hetedik Műterem, a LAB5 és az Urba történetét a nyomtatott lapban, és nézd meg itt és most, online térképünkön, hogy a kedvenc épületeid vagy beltereid közül melyik kötődik hozzájuk!
A májusi Forbes magazint már megtalálod az újságárusoknál, és megveheted az online verzióját is.
A Zoboki-interjú lapból kimaradt részeit itt tudod elolvasni: