Nemcsak a vállalati, a civil szférát is nehéz helyzetbe hozza a most körvonalazódó válság, emiatt sok szervezetnek idén különösen fontos lehet az az adófizetőnként átlagosan ötezer forint, ami az SZJA 1+1 százalék felajánlásokból folyik be. A NIOK Alapítvány és az Effekteam vezetőit kérdeztük arról, milyen várakozásaik vannak a közelgő határidejű adó 1 százalékkal kapcsolatban, és hogyan alakult a magyarok adományozási szándéka azóta, hogy itthon is megjelent az új típusú koronavírus.
A NIOK Alapítvány és az Effekteam egyaránt fontos szereplői a hazai civil szféra adományozásra specializálódott szeletének. A NIOK fő célja, hogy Magyarországon erősödjenek a civil szervezetek: szolgáltatásokat, támogatásokat, képzéseket, információkat nyújt az alapítványok, egyesületek, nonprofit gazdasági társaságok számára. Az SZJA 1+1 százalékos rendszerének finomhangolásáért is sokat tettek, a bevezetéskor tíz évig működtetek egy zöld számot, kutatásokban vettek részt, és Romániában, Szlovákiában, Lengyelországban és Litvániában is segédkeztek a rendszer bevezetésében.
Az Effekteam 2006-ban jött létre (Magyar Adományozói Fórum néven), azon dolgozik, hogy elősegítse a gazdasági szereplőket valódi társadalmi és környezeti hatással bíró kezdeményezések kialakításában. Mindeddig 410 millió forint hatékony hasznosításában működtek közre, közel ezer ügy támogatásában segédkeztek.
„Az adó egy százalékos bevétel a civil szektor összbevételének töredékét, nagyjából 2 százalékát teszi ki, ennek ellenére a szervezetek egy részének egy nagyon fontos bevételi forrás” – mondja Gerencsér Balázs, a NIOK igazgatója. Gerencsér szerint a pár tucat tízmilliókat begyűjtő szervezet mellett több száz kisebb (önkéntességen alapuló, kistelepülésen működő stb.) olyan szervezetről beszélünk, aminek éves működésében elengedhetetlen az a néhány tíz- vagy százezer forint, ami ilyenkor befolyik. A felajánlások idén azoknál a szervezeteknél lehetnek különösen fontosak, ahol elakadtak a lehetséges bevételi források: „Például akik a szociális tevékenységet nem tudják ellátni, mert nem tudják odaküldeni az alkalmazottakat, vagy akik az egészségügyi területen megelőzéssel foglalkoznak, de kénytelenek voltak leadni a programjaikat, pedig ilyenkor szoktak kapni adományokat.”
Az elmúlt két évben csökkenést látható a felajánlásokban, aminek oka Móra Veronika, az Effekteam egyik alelnöke szerint egyértelműen az adóhatóság által készített „automatikus” adóbevallás bevezetése. (Az adózó csak akkor találkozik felajánlás lehetőségével, ha belép az ügyfélkapun keresztül az adóbevallási felületére, vagy külön, postán kell beküldenie a rendelkező nyilatkozatot.) Az szervezet igazgatója, dr. Molnár Klára úgy látja, ezen akár egy államilag finanszírozott kampány is segíthetne, bár felvetődik a kérdés, hogy mennyire jutna célba az üzenet egy olyan időszakban, amikor az emberek többsége leginkább a járvánnyal kapcsolatos hírekre, tendenciákra és megoldásokra kíváncsi.
Összességében nehéz előrejelezni, hogy nőni vagy csökkenni fog-e a felajánlások összege, de valószínűsíthető, hogy a »top 10-ben« átrendeződés lesz – mondja Móra.
– A járvánnyal összefüggő területeken dolgozó szervezetek kerülnek inkább előtérbe, ezek fognak nagyobb mértékben részesedni a felajánlásokból.”
Azzal, hogy az adó 1 százalékon és úgy általában a szervezetek hétköznapi működésén most kisebb a figyelem, Gerencsér is egyetért. „Sokkal nehezebben fognak felajánlást kapni azok a szervezetek, amiknek a működése nem kapcsolódik közvetlenül a koronavírushoz, mondjuk azok, akik évek óta csillagásztábort szerveznek, vagy akik a szalamandrák megmentésével foglalkoznak. Ezek a szervezetek nehéz helyzetbe kerülhetnek, pedig nagyon fontos, hogy ha valami már évek óta épül, fejlődik, most se szűnjön meg, most is megkapja a támogatást.” Gerencsér szerint adó 1 százalék szempontjából anyagilag ez az év most mindenképpen fontosabb lesz a szervezeteknek.
Fontosnak tartja azt is, hogy még jobban odafigyeljünk arra, hova kerül a felajánlásunk. „Az online térben sok mindenki elfér:
nagyon kevés az olyan szervezet, aki visszaélne a támogatásokkal, de ebben a szektorban is vannak ilyenek, mégis mindig ott vannak a top 20 között.”
(Az etikusan működő szervezetek közötti keresgéléshez és tájékozódáshoz a NIOK által működtetett Adjukossze.hu-t és az Atlathatosag.eut ajánlja.)
A tudatos döntést az Effekteam vezetői is fontosnak tartják: „A felajánlásokat szeptember-október táján utalja ki az adóhatóság, tehát ne csak arra gondoljanak, hogy most mire van szükség (a határidő 2020. május 20. – a szerk.), hanem hogy néhány hónap múlva mi várható. Az akut, azonnali segítség mellett akkor is szükség lesz például a jogvédő, közösségépítő, fiatalokkal foglalkozó szervezetek munkájára is.”
Gerencsér szerint ugyanakkor, bár az adó 1 százalék hasznos dolog,
„az igazi” az átlátható, megbízható szervezeteknek nyújtott rendszeres
adományozás, és az, hogy valós kapcsolat alakuljon ki az adakozók és a
szervezetek között. 2015 óta az adó 1+1 százalékról rendelkezők rendelkezhetnek
úgy, hogy megadják nevüket az általuk választott szervezetnek, ami később
kapcsolatba tud lépni velük, és be tud számolni arról, hogyan használták fel az
1 százalékot – ezzel a lehetőséggel nagyjából egyötödük élt tavaly. „Nem az a
cél, hogy az 1 százalékot gyorsan letudjuk, felelőtlenül elküldjük. Ha valami
célja van, az, hogy a filantrópia erősödjön” – mondja Gerencsér.
Kik kerültek nehéz helyzetbe?
A járvány az egyéb szektorok életéhez hasonlóan a civilekét is nagyban érinti. „Sok szervezet fog megszűnni, sokaknak kell stratégiát váltani akár szakmai, akár működési-finanszírozási téren. Sok esetben felülvizsgálatra szorulnak a megkezdett, működtetett vagy akár a tervezett programok is” – mondja Molnár. Úgy látja, mint minden válság idején, most is fokozott mértékben van szükség a civil szervezetekre, az általuk nyújtott szolgáltatásokra és segítségre, hiszen sok esetben ők az egyetlenek, akik ételosztással, lakhatás keresésével támogatják azokat a sérülékeny csoportokat, akiket a válság következményei a leghamarabb és a legjobban sújtanak.
Móra ezt azzal egészíti ki, hogy már most látható, mekkora a nyomás azokon a szervezeteken, akiknek a munkája összefügg a járvánnyal. „Ez nemcsak a marginalizált vidéki térségekben, szegregátumokban dolgozó szervezetek esetében van így, de jogsegélyt nyújtó, jogvédő civilekre is igaz.”
Ráadásul a civileknek a járvány után kialakult társadalmi, szociális átrendeződés kezelésében is fontos szerepük lesz majd, várhatóan sokkal több feladatuk lesz, mint az elmúlt években.
„Ugyanakkor a mostani helyzetben maguk a civilek is
segítségre szorulnak: a pályázatokból és adományokból élő szervezetek
többségének nincs olyan tartaléka, melynek révén a most megnövekvő igényeket ki
tudnák elégíteni, sok esetben a közreműködő munkatársak, segítők bérének
kifizetése is nehézséget okoz” – mondja Molnár.
A lakosság többet, a vállalati
szféra kevesebbet adakozik
Mindkét szervezet vezetői úgy látják, alapvetően nőtt az adományozási kedv az elmúlt hetekben-hónapokban, a forgalmat a karácsonyi időszakhoz hasonlítják. Az Adjukossze.hu-n a tavalyi azonos időszakhoz képest tízszeres a forgalom (elsősorban természetesen a vírussal kapcsolatos gyűjtések pörögnek). Az Effekteam szerint is – az első sokk után – megnőtt a lakossági szolidaritás: „Gombamódra szaporodnak a sikeres adománygyűjtő kampányok, a crowdfunding kezdeményezések, vagy akár a különböző pénzgyűjtő- és osztó alapok. Ugyanakkor korábbi katasztrófahelyzetek tanulsága az, hogy a kezdeti lendület és figyelem viszonylag alábbhagy, és az akut helyzet elmúltával az elhúzódó következmények enyhítésére már jóval nehezebb támogatást szerezni.”
A lakossághoz képest a vállalatok „lemaradóban” vannak: bár sok helyen, sokféleképpen megjelent a segíteni akarás (termékek, szolgáltatások ingyenessé tételével), általánosságban a civilek azt tapasztalják, a cégek a saját dolgaikkal vannak elsősorban elfoglalva.
„Nincs figyelem arra, hogy segítsenek, ez érthető is, hiszen a dolgozók helyzetét kell rendezni. Emiatt viszont a vállalati támogatások visszaestek” – mondja Gerencsér.
Hasonlóan vélekednek az Effekteam vezetői is. „Sajnos sok vállalat felfüggesztette a pályázati programjait, mert nem látják, hogy a civil szervezetek az elkövetkező időszakokban hogyan tudnák megvalósítani a tervezett projektjeiket. Nyilvánvalóan a vállalatok részéről nyújtott önkéntes programok a jelen helyzetben teljesen ellehetetlenültek, újraindításuk időpontja teljesen bizonytalan. Ami működni tud, az a home officeból is végezhető pro bono tevékenység, de ez is csak akkor életképes, ha a vállalat már a járvány előtt kialakította ennek folyamatait, gyakorlatát.”
Borítókép: Tim Mossholder / Unsplash
