Kiterjedt tesztelés alapján kéne csoportosítani a lakosságot, a különböző csoportokat pedig addig tartani távol egymástól, amíg hozzáférhetővé nem válik a koronavírus elleni oltás – többek közt ezt javasolta a kormánynak a Magyar Tudományos Akadémia (MTA).
A javaslatot még április 22-én küldték el az EMMI, az ITM és
az NNK vezetőinek, ma reggel pedig nyilvánosságra hozták az MTA honlapján. Az
aláírók között van Falus András, Makara Gábor és Sarkadi Balázs rendes tag, a Kísérleti
Orvostudományi Kutatóintézetet vezető Oberfrank Ferenc, valamint az MTA két doktora,
Váradi András és Vokó Zoltán.
„Az ajánlás szerint a járvány rövid és hosszú távú kezeléséhez is alapvető feltétel a megfelelő mennyiségű és minőségű teszt folyamatos alkalmazása” – írják.
A veszélyeztetett csoportok, pl. idősek és krónikus betegek és környezetük esetében magára a megbetegedésre kéne szűrni.
A társadalom további rétegeiben azt kéne megállapítani, hogy kik azok, akik bár nem kapták el, fogékonyak a koronavírusra, és hányan vannak, akik már átestek a betegségen, azaz immunisak.
„Egy gyors és kiterjedt tesztelés eredményei alapján
csoportokat lehetne felállítani a népességen belül, megfelelő adatvédelemmel
ellátott nyilvántartási rendszerben. Ezen alapulhatnának aztán azok a szelektív
intézkedések, amelyek a fogékony csoport tagjait a mostaninál is jobban védik,
a védett csoport tagjait pedig jogosultságokkal (és esetleg hatósági
igazolással) ruházza fel, a munkába való visszatérés céljából” – fogalmaz a
javaslat.
Az MTA munkatársai kiemelik:
a szelektív intézkedések viszonylag költséghatékonynak mondhatók, így gazdasági értelemben is érdemes ezt az utat járni.
Kihívás viszont, hogy a szóban forgó csoportokat egészen a védőoltás megjelenéséig kéne elszeparálni egymástól, ez pedig az optimista vélemények szerint is legalább egy évnyire van a jelentől. Van azonban még egy komoly akadály is.
„A magyar egészségügy alulfinanszírozottsága, sorvadása
súlyos társadalmi és gazdasági következményekkel jár járványhelyzetben (és más
országos méretű katasztrófahelyzetben is). Az egészségügy gyors és tartós
megerősítése fontos feladat a közeli és távolabbi jövőben, ezen belül kiemelten
jelentős mértékben bővíteni kell a népegészségügy egész intézményrendszerét.”
A teljes ajánlás itt olvasható.
Főoldali kép: freestocks // Unsplash
