Egyiküknek mindig is a zene volt mindene, most a zenei világtőzsdét építi. Másikuk szinte áram nélkül nőtt fel, most a stabil áramszolgáltatásért dolgozik. De olyan is van köztük, akit 2500 ember tapsolt percekig állva, csak mert hátrányos helyzete ellenére is keményen tanul. Ezek voltak Skandinávia legnagyobb női tech-konferenciája, a Women in Tech és a kapcsolódó sajtónap leginspirálóbb történetei.
Minden kihívás ellenére is tanul – Lucie Quarta és a Tobii
„Rengeteg segítségre van szükségem, de még nekem még így minden tovább tart – meséli az agyi bénulással született Lucie Quarta a Women in Tech (WIT) Stockholm óriási színpadán márciusban. – Mióta megszülettem, a családom teljes embernek lát, ők a bázisom. Régen azt hitték, majd irodalmat fogok tanulni, mert mindig olvastam és történeteket írtam. De sok időbe telt írnom, és fájt tőle a kezem. Aztán elkezdtem használni a technológiát, emailekben és cseten kérdezgettem a tanáraimat. A családom szeretetének és a technológiának köszönhetően az életem könnyűvé vált, ma szabadnak érzem magam. A hátrányomat a lehetőségemmé változtattam.”
Lucie nagyszínpadon (Fotó: WIT Stockholm)
Lucie korlátozott mozgásában és beszédképtelen, de kompjúterének, a Tobii EM-12-es, tabletalapú eszközének köszönhetően ma már szemmozgással irányítja kerekesszékét, sőt azzal tanul, ír és beszél, programozik. Igen, programozik. Jelenleg ugyanis Franciaországban tanul informatikát és fizikát, mert szeret technikai problémák megoldásán gondolkodni, és mert egyszer olyan rendszerek fejlesztésén szeretne dolgozni, ami az ő életét is könnyebbé tette.
„Két év alatt tudok elvégezni egy szemesztert – nekem nem csak a napi teendők tartanak kétszer annyi ideig.”
Lucie másik hobbija a tánc, rendszeresen űzi, számára ez az önkifejezés egyik legfontosabb módja. „Hátrányos helyzetűként élni egy nehéz kereszt, de a technológiának és szerető családomnak köszönhetően, ez a súly olyan könnyűvé vált, mint egy tollpihe, és így célokkal, szenvedéllyel és álmokkal élhetek” – mondta, majd a WIT 2500 fős közönsége állva tapsolta meg.
További inspiráló női történetek, valamint Magyarország legbefolyásosabb nőinek listája a most megjelent márciusi Forbesban! A magazinba itt tudsz belelapozni:
Zenei tőzsdével állt elő a zenészek (mint ő) jövedelméért – Linda Portnoff és a Riteband
Tudtad, hogy a svéd rapnek épp felfutása van? Bár Linda Portnoff „bűnös élvezete” a feminista zene. Nem véletlen. „Ha megnézzük a toplistákat, mindegyik zenét férfi írta. Az én platformomon ti döntitek el, hogy kinek a zenéje lesz sikeres” – mondta a startupper a WIT kísérő sajtórendezvényén a világ néhány újságírójának. Linda amellett énekes-dalszerző és dobos, hogy doktorált pénzügy-könyvelés témában, és számos előadást, köztük egy TED-beszédet tartott már az eszmei értékek gazdaságáról és a zeneiparról. Saját, éppen debütáló applikációja is ennek a piacnak a kihívásaira keres megoldást.
„Mi lenne, ha a zenészeket egyszerre kifizetnék ahelyett, hogy évekig várniuk kellene? Mi lenne, ha bárki része lehetne a zeneiparnak? Mi lenne, ha befektethetnél a zenékbe, amiket szeretsz? Mi lenne, ha a zeneipar fenntarthatóbbá válna, és ezért te is tehetnél?”
– keltette fel az érdeklődést a Riteband iránt. Kutatásalapú cége a fentiekre válaszul kifejlesztett egy gépi tanuláson alapuló modellt, amely korábbi adatok alapján hozza létre a slágerek archetípusait, így meg tudja becsülni az egyes zeneszámok jövőbeli sikerét, várható bevételét különböző időintervallumokra vonatkoztatva. A zene ezután felkerül a saját fejlesztésű appba, meghallgathatóvá válik, mi pedig regisztrált felhasználóként részesedést (részvényeket) vásárolhatunk majd belőle.
Linda (Fotó: Kjell Holmstrand)
Az elképzelés szerint a kiadható részvények száma limitált lesz, kisebb bandák számait felvásárolhatják barátaik és családtagjaik. Ha minden részvény elkel, a teljes megbecsült összeg beérkezik a szerzőnek, így máris bevételhez jut még be nem futott slágeréből. A kereskedés ez után indul. Végül, az előre meghatározott idő után a befektetők, azaz a felhasználók megkapják az osztalékot. Az osztalék alapja az az összeg, amit a Collecting Society (közös jogkezelés, copyright collective) összegyűjt, amíg a dal a piacon van. A garanciát a szerzői jogvédelem jelenti és a Riteband szerződéses partnersége a Collecting Society-vel Svédországban és nemzetközi szinteken (Lindáék jelenleg ezeken a szerződéseken dolgoznak világszerte). A Riteband hasznát az egyes tranzakciók után levont részesedés (alapesetben 7 százalék) hozza.
Persze, a Riteband modellje ráhúzható a filmes és tévés jogokra, a játékokra, az irodalmi művekre és még egyéb más szerzői jogokra. „Számomra ez a jövő” – mondja Linda rámutatva a grafikonra, ami a kreatív termékek 60-as évek óta dinamikusan növekvő piacát ábrázolja, és az 1986-os 10 milliárd dollár körüli méretről 2015-re 325 milliárdosra hízott. Ezen belül csak a zeneipar 2030-ra 104 milliárd dollárt érhet a Goldman Sachs szerint.
Linda hisz benne, hogy appja megélhetést biztosíthat a zenészeknek, akiknek többsége manapság még egyéb munkákból tartja el magát. Ezen kívül szerinte, aki aktív felhasználója lesz az appjának, az meg fog gazdagodni belőle, akárcsak ha tőzsdézne.
Drónokkal az áramért egy olyantól, aki tudja, milyen, amikor órákig nincs villany – Sakina Turabali és a Skyqraft
„Sri Lankáról származom, ahol az áram nem alapvetés. Az emberek általában napi 10–12 órát töltenek ott áram nélkül, közben jó meleg van, mindez meghatározza az életüket, a családok életét, az oktatást, emberek halnak meg emiatt kórházakban. Itt Svédországban az áram magától értetődő”
– mesélte Sakina Turabali, az azóta stockholmivá lett alacsony barna hajú lány a WIT hatalmas színpadán, aztán nagy mosolyra váltott.
„Egy évvel ezelőtt rákerestem a Google-ben, hogyan alapíthatnék céget. Így találtam meg Umar Chughtai-t, aki légiközlekedési mérnöknek tanult és már akkor is drónokkal dolgozott. Az első találkozásunkkor azzal kezdte, hé Sabrina, van egy akkora drónom, mint te vagy! Én is kinevettem, ahogy ti. Aztán együtt kitaláltuk, hogyan tehetnénk a fenntarthatóságért drónok segítségével.”
Sakina (Fotó: WIT Stockholm)
Mindketten kiléptek előző munkahelyükről (Sakina a Truecellar startupnak dolgozott) és 2019 januárjában céget alapítottak, mégpedig azzal a céllal, hogy nullára csökkentsék a villanyhálózatok vizsgálata miatt szükséges károsanyagkibocsátást, ugyanakkor segítsék az áram eljuttatását és a villanyhoz való egyenlő hozzáférést.
A CEO David Almroth, aki korábban is villanyhálózatokkal és gépi tanulással foglalkozott, Sakina a CMO lett, Umar pedig CTO címet kapott a kezdetben háromfős cégben, a Skyqraftban. Nem sokkal később megszületett automatizált kockázatértékelési rendszerük, amely a drónfotók alapján jelzi, ha például egy szigetelés valahol sérült, vagy ha egy fa túl közel nőtt egy kábelhez.
„Miközben egy drón károsanyagkibocsátása nulla, egy helikopter átlagosan 600 gramm szén-monoxidot enged ki kilométerenként. Egészen mostanáig az áramkimaradásokat helikopterek segítségével derítették fel Svédországban. Nekünk nem kell több mint két drón, hogy végigrepüljön az ország teljes villanyhálózata fölött és befotózza azt. Mindezzel nemcsak a költségeket és a károsanyagkibocsátást csökkentjük, de a munkát is biztonságosabbá tesszük, hiszen az embereknek nem kell többé feleslegesen a levegőbe, az áramhálózatok közelébe menniük.”
Sérelmekből motivációs könyv – Naomi Ryland, To Be Determined és a revolúció
„Hatéves a cégem, október óta Stockholmból vezetem, előtte Berlinből és az Egyesült Királyságból építettem. Ez idő alatt, helyszíntől függetlenül állandóan szembesülnöm kellett vele, milyen egy férfiak által dominált környezetben női vállalkozóként boldogulni. Például nehéz eldönteni, hogy a tanácsok, amiket kapok egy pitch után, objektívek-e vagy a férfidomináns környezet tanácsai. Olyanokat mondanak, hogy beszéljek halkabban, ne mosolyogjak túl sokat, álljak egyenesebben – nem tűnnek igaznak és fontosnak. Megkeményítenek.”
Naomi (Fotó: Bert Herden)
Naomi Rylanddel a Norssken House-ban, Svédország legmenőbb inkubátorházként működő co-working irodájában találkoztam, ahol ő az egyike annak a 420 „impact unicornnak”, aki havi kb. 160 ezer forintnak megfelelő svéd koronáért tag lehet. A brit-német Naomi a TBD, azaz az olyan embereket összekötő To Be Determined platform alapítója, akik jelentőségteljes, a világot jobb hellyé tevő munkát kínálnak és keresnek. Cégével mostanáig több mint egymillió embernek segített ebben, ettől számít ő jótékony hatású unikornisnak.
„Lisa Jaspersszel, aki tíz éve barátom, és a Folkdays alapítója, a tapasztalataink miatt írtunk is egy könyvet Starting a revolution címmel női vállalkozóknak. Lényegében egy interjúkötet, amiben többek között Dame Stephanie Shirley mesél, ő épp arról, hogyan és miért vette fel 25 éves programozóként a Steve álnevet, hogy könnyebben boldoguljon.” A könyv tavaly angolul jelent meg, idén németül is kiadják. Naomi célja az interjúkötettel, hogy használható, fajsúlyos, fontos tanácsokat adjon a női vállalkozóknak, ne olyanokat, amilyeneket ő kapott.
A Women in Tech-en megcáfolt nagy innovációs mítoszokról itt írtam, a nőket hátrányosan érintő tudatalatti előítéletekkel kapcsolatos stockholmi diskurzusról pedig itt.
Nyitókép: Women in Tech Stockholm
