A pénzügyi szorongás társadalmi szintű probléma, aminek a fiatal felnőttek hatványozottan ki vannak téve – annak ellenére, hogy pénzügyi tudatosságuk folyamatosan javul.
A K&H közleményben számolt be egy közgazdászok által végzett reprezentatív kutatásról, amely azzal a céllal született, hogy a fiatal felnőtt korosztály (18-34 évesek) pénzügyi kultúráját feltérképezze. Három szempontrendszer mentén összegezték az eddigi kutatások eredményeit és állították fel saját keretrendszerüket: pénzügyi tudás, magatartás és attitűd.
A kutatásban három csoport rajzolódott ki:
- az óvatos megfontoltak,
- az elégedett kockáztatók,
- az aggódó költekezők.
A legutóbbi csoportot, vagyis az aggódó költekezők csoportját a szerzők a pénzügyi sérülékenység fogalmával kötötték össze, ami a fiatal felnőttek egynegyedét érinti.
Ugyancsak aggasztó eredménye lett a Finra Investor Education Foundation felmérésének , mely során az amerikai fiatalok 63 százaléka számolt be nagymértékű stresszről, ha a pénzügyeire gondol.
A szorongás háttere
A függetlenedéssel járó pénzügyi szorongásokat megfelelő
tudásátadással csökkenteni lehet, ehhez azonban rendszerszintű erőfeszítésekre
van szükség és fontos, hogy már általános iskolás korban kezdjenek el
megtanulni a pénzzel bánni.
Nagy lehet a szorongás abban, aki szeretne függetlenedni
ugyan, de ez valószínűtlennek tűnik, és van, aki kevésbé motivált a
függetlenedésre vagy kevésbé látja bizonytalannak a megvalósíthatóságot,
illetve nagyobb saját kontrollt érez a helyzete alakításában. A
függetlenedéshez való viszony több tényezőtől függhet: családban jelen lévő
megélhetéssel, takarékossággal kapcsolatos szorongásokkal, negatív társadalmi
impulzusokkal.
Ez a függetlenedéssel járó szorongás annak ellenére jelen van, hogy ma a fiatalok egyre tudatosabbak, így pénzügyeikhez is egyre többen nyúlnak hozzáértéssel. A K&H ifjúsági indexének 2019. harmadik negyedéves adatai szerint egyre többen tesznek félre.
A 19-29 éves férfiak 65, míg a nők 42 százaléka rendelkezik megtakarítással.
A felmérés szerint a megtakarítási viselkedések nagyon különbözőek: a leginkább tudatos megtakarítási viselkedés 27 százalékra jellemző, ők már hónap elején félreteszik a kívánt összeget. A hónap végén megmaradt pénzt 23 százalék teszi el, 32 százalék csak alkalmanként takarít meg. Mindössze 18 százalékra tehető azoknak az aránya, akik egyáltalán nem tesznek félre.
A függetlenedési szándékot a takarékoskodás célja is jól mutatja: a megtakarító fiatalok fele lakáscéllal tesz félre.
A megtakarítások átlagos összege 418 ezer forint körül alakult 2019 harmadik negyedévében: a 19-25 évesek körében mért átlag 220 ezer forint, ami a 26-29 éves korosztályban már 800 ezer forintra nő.
