Majdnem öt év építkezés után befejeződött a város egyik legszebb műemlékének restaurálása és átépítése. A hotellé átalakított épületet egy vezetés keretében járhattuk be.
Sajátos lélektana van annak, ha az ember építkezésekre jár, és most nem arra gondolok, hogy valaki minden áldott napját ott tölti. Tavaly nyáron, amikor a még csak készülőfélben lévő épületben jártunk Sebestyén László fotós kollégámmal, már sokadszorra fogott el az az érzés, hogy itt valami furcsa történik: ami most egy porlepte csempe, az egy év múlva egy csillogó Zsolnay-kerámiaburkolat lesz, ahol most állványerdő áll, ott hamarosan gyönyörű csillárok lógnak majd és a munkások zsebrádiója helyén is egy lapos képernyős tévé lesz a szobákban. Nos, tényleg lekerültek az állványok, a csempék csillognak és a fény az ólomüveg ablakokon keresztül szüremlik le az újra megnyitott passzázsba. A teljes beruházás közel 13 milliárd forintba került.
Passage des Panoramas
Az épület helyén báró Brudern József háza állt, amely Pollack Mihály tervei alapján, 1817-ben épült. Az építész állítólag a párizsi Passage des Panoramas mintájára tervezett a pesti épület földszintjére közforgalmi folyosót üzletsorral (vagyis: passzázst).
110 év
A Brudern-házat szinte teljesen lebontották és épp 110 éve, 1909-ben nekiálltak a mai is látható épület felhúzásának. A Belvárosi Takarékpénztár Rt. egy hamburgi származású, de régóta Magyarországon élő építészt, Schamahl Henriket bízta meg a tervezéssel. A földszinten kapott helyet a pénztárcsarnok, a „safe deposit” és a páncélterem, az emeleten irodákat, illetve tágas, 3-6 szobás bérlakásokat alakítottak ki. A padlók burkolatát a mettlachi Villeroy&Boch gyártotta.
85 000 óra
Az épület jelentős része kerámiaburkolatot kapott, egész Európában ez volt az egyik legnagyobb a maga műfajában. A legnagyobb beszállító a pécsi Zsolnay-gyár volt régen és a felújítás során is. Csak egy adat, ami jól érzékelteti, hogy mekkora munka volt ezt felújítani: mintegy 100 szakember 85 000 munkaórája kellett hozzá. Amit lehetett, megtartottak, de a homlokzat 250 000 kerámiaeleme közül így is 10 000 elemet pótolni kellett. A szorgalom szimbólumainak számító méhecskék és a méhsejtforma egyébként több ponton is visszaköszön a homlokzaton és a belső terekben is.
65 kg
A legkisebb homlokzati kerámiaelem súlya 20 dekagramm, a legnagyobb 65 kilogramm. A homlokzati tornyokon – akárcsak egy gótikus katedrálisnál – még vízköpőszerű figurákat is megfigyelhetünk. De funkciójuk ma már természetesen nincs, az eső levezetéséről (és a szellemek távol tartásáról) ebben a korszakban már máshogy gondoskodtak.
250 000 / négyzetméter
A színes üvegablakokat a korszak legnagyobb specialistája, a Velencében tanult Róth Miksa szállította. Ahol hiányzott az eredeti, ott nem csak a szellemi érték miatt volt nehéz a pótolás, négyzetmétere mai áron mintegy 200-250 ezer forintba kerül – mondta el a bejáráson Tóth András műemlékvédelmi projektvezető.
Luxfer
A négy részből álló passzázs üvegfolyosóit összesen két kupola tagolja. A fenti, hagyományosabb mellett egy teljesen más technológiát alkalmazót is kialakítottak 110 évvel ezelőtt. A Haas és Somogyi cég által gyártott, szabadalmi oltalom alatt álló és fénycsapdaként működő úgynevezett Luxfer-prizma megkétszerezte a fény mennyiségét a tető alatt.
Haas és Somogyi
Az felújítás során ahol lehetett, a Nagy Csaba és Pólus Károly (Archikon) vezetésével dolgozó tervezők igyekeztek minden felhasználható anyagot megtartani. A fenti kép a legfelső szinten, a lakosztályok teraszán készült és ha minden jól megy, a rácsokat nyár végére teljesen befutja a növényzet. A fémszerkezet egyébként a földszintről származik és a már említett, a főként fém- és üvegportálok gyártására specializálódott Haas és Somogyi cég készítette.
200 cég
Az építkezésen mintegy 200 közreműködő cég dolgozott, a kivitelezők nevében Bajnok Sándor műszaki igazgató (Market Építő Zrt.) köszönte meg a budapestiek türelmét.
Az épület meg a fonákja
Az úgynevezett poligon udvar közepén állt mintegy két és fél évig az építkezéshez használt egyetlen toronydaru. Az immáron lefedett udvar tere „kintből bent” lett, vagy ahogy Nagy Csaba fogalmaz (nem szó szerint idézem), az egész épület tele van olyan szituációkkal, amikor az épületet és a fonákját is láthatjuk.
Udvar az állványerdő helyén
Csak érdekességképp: a kép ugyanezen az udvaron készült, egy évvel ezelőtt. A bejárás során így születnek az olyan mondatok, mint a Sebestyén Lacitól származó alábbi klasszikus:
„Mit mondjak, jobb lett, mint amikor legutóbb voltunk itt!”
Poligon udvar
Egy szép, megőrzött részlet: a zöld kerámiaburkolatok között esőlevezető félcsöveket is láthatunk. Ez abból az időszakból származik, amikor még a belső udvar nyitott volt és a kis elemek valóban esőlevezető funkciót láttak el. Ugye az épület, meg a fonákja…
100 ablak
A két udvart elválasztó úgynevezett kettős lépcsőházon kicsit kevesebb a díszítőelem, de az ablakok köré azért így is jutott. Csak ezen az udvaron 100 ablakot találunk.
Lépcsőház
A fenti lépcsőház belülről: meglepő módon lépcsőket tartalmaz! Ahogy Nagy Csaba fogalmaz: „Tervezői szempontból az egész ház egy úristenek sorozata. Az egész egy nagy labirintus.”
70 fő
Pólus Károly építész a vezetés során elmondta, hogy irodájukat 2014-ben, összesen 20 pályázó iroda közül választotta ki a megrendelő. Az Archikon ezután négy évig, mintegy 70 fővel vett részt a tervezésben. „Azt a célt tűztük ki, hogy az összes műemléki értéket megőrizzük.”
A kupola
Az eredeti formáját őrző kupola fölé egy lamellás rendszerű második került. Nagy Csaba elmondta, hogy erre a hő- és az esővédelem miatt volt szükség – egyébként szerintem a kortárs kiegészítések közül az egyik legszebb lett.
Méhecskék és majmok
A már említett méhek sok helyen megfigyelhetőek kint és bent egyaránt, a természettel való kapcsolatot szimbolizáló majomfigurák szintúgy. A passzázsban egyébként mintegy 660-700 négyzetméternyi bronzfelületet találunk.
Akusztikából ötös
Bár a szobák jelentős része a forgalmas Ferenciek tere felé néz, a „szűk körű”, 30 fős vezetésen jobban hallatszott a fényképezőgépek kattogása, mint a forgalom. Nagy Csaba vezető tervező elmondta, hogy a házban rengeteg típusú, méretű, kivitelezésű nyílászáró van. Ezt mind fel kellett mérni és a legtöbb helyen – természetesen a műemlékvédelmi szabályoknak megfelelően – újra legyártani. „Ez tartott itt négy évig.”
400 eurótól
Az épületben összesen 110 szobát alakítottak ki, ebből 18 apartman és 2 lakosztály. A szobák viszonylag nagyok, 25 négyzetmétertől indulnak, az alapáruk viszont a felsőbb szegmensben játszik, 400 eurótól indul, de a nyári szezonban a 600-700 euró az általános. A chicagói székhelyű Hyatt szállodalánc egyébként sok év után ezzel az épülettel tér vissza Magyarországra.
Íme, egy szekrény ajtaja
A fehér műkrokodilbőr-borítást még értelmeznem kell.
A milánói példa
A legfelső szinten két, egyébként akár össze is nyitható lakosztályt alakítottak ki, amelyet a 400 eurótól induló alapár fölött fizetendő szerény 4500, illetve 6500 eurós árért vehetünk birtokba. A Hyatt képviselői azt mondják, már most eladtak kétszer hét éjszakát szeptemberre. (És ettől láthatóan boldogok. Sőt, igennel felelnek arra a kérdésre, hogy egy-egy ilyen foglalásnál pezsgőt bontanak-e.) A képen az egyik penthouse terasza látható. Nagy Csaba elmondta, hogy rengeteg növényt ültettek el a tetőn, a telepítésekor pedig Milánó példája lebegett a szemük előtt. Azt mondja, kicsit jelképes is volt ez számukra: „Azt akartuk megmutatni, hogy nem kell ettől annyira félni Budapesten.”
A munkatársak száma: 3000
A kivitelezésen mintegy 3000 ezer ember dolgozott. A biztonság kedvéért dupla üvegajtóval és őrökkel ellátott passzázs egyébként nyitott marad, így a Greshamhez hasonlóan elvileg bárki átsétálhat rajta. A régi üzletsor már nem kerül vissza, de a kávézóba bármikor beülhetünk.
Fotók: Sebestyén László / Forbes
Borítókép: Bódis Krisztián
Boldogok a vízköpők: így alakul a Párisi Udvar
