Egekbe szökő energiaárak, emelkedő építőipari költségek, 10 százalékos várható áremelkedés az új lakások piacán: csak hogy pár dolgot említsünk a környezetvédelmi szempontokon felül, amiért érdemesebb lehet a meglévő lakásunk felújítását választani az építkezés helyett – ha erre lehetőségünk van. Mire érdemes odafigyelni, ha meglévő otthonunkat szeretnénk úgy korszerűsíteni, hogy a környezetnek legkevésbé ártsunk vele?
Azt a falat még fessük le, a burkolatot kicserélhetnénk, a nappalit és a konyhát össze kellene nyitni, egy plusz szoba oda még elférne, a könyveknek is vehetnénk egy új szekrényt – a járványhullámok miatti lezárások során sokan untuk meg az otthonunk látványát, azóta rengetegen vágtak és vágnak bele hirtelen felindulásból az otthonszépítésbe, de a több időt igénylő mélyfelújításokra jellemzően a nyári időszakban kerítünk sort.
Mindeközben a napi középhőmérséklet folyamatosan emelkedik, a tartós hőhullámos napok száma is növekszik, a rossz hőszigetelésű épületekben tomboló kibírhatatlan hőség ellen pedig leggyorsabban a légkondival védekezhetünk. A mértéktelen energiahasználat helyett tartósan és hosszú távon felvehetnénk a harcot a hőséggel, így ha már felújításra kerül sor, nem árt, ha a ház energetikai korszerűsítésébe is belevágunk.
A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) adatai szerint a hazai végső energiafogyasztás 34 százalékáért a magyar háztartások felelnek (ez EU-s szinten csak 28 százalék), a lakásállomány mélyfelújításainak száma pedig tartósan alacsony szinten van évtizedek óta. Ahhoz, hogy az unió által előírt 2050-es klímasemlegességi célokat elérhessük évi 100-130 ezer lakást kellene energetikailag korszerűsíteni.
Az otthonfelújítás tervezésekor a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok gyakran háttérbe kerülnek. A korszerűtlen ingatlanok több energiát fogyasztanak, erről, valamint a magyar gázfüggőségről és a felelőtlen energiahasználatról nemrég írtunk is a Forbes.hu-n. A szakértők szerint a lakosságnak óriási szerepe van abban, hogy leszámoljunk a függőséggel, hiszen a magyar lakóépületek energetikailag borzasztó állapotban vannak.
Építkezzünk vagy felújítsunk?
Ha van ilyen választásunk, egyértelműen a felújítás a környezettudatos választás – erősítették meg a megkérdezett szakértők, azonban érdemes mindig megvizsgálni a saját ingatlanunk adottságait, minden helyzetben alkalmazható, egyetemes válasz nem létezik. „A lehető leghatékonyabb fenntarthatóságra való törekvés egyértelműen a visszalépés lenne.
Az a mértékű fejlődés, amit ma látunk, önmagában nem fenntartható, még akkor sem, ha napelemeket teszünk az épületek tetejére”
– mondja Fajcsák Dénes, építészmérnök, az Arkt Építész Stúdió vezető tervezője és Heves megye állami főépítésze. (Dénes egyébként annak a cserépfalui hétvégi háznak a tervezője, amiről a Média Építészeti Díj kapcsán korábban mi is beszámoltunk.)
A cserépfalui parasztház. Tervezte: Fajcsák Dénes Fotó: Mudri László
Magyarország lakóépületeinek több mint 80 százaléka energetikai szempontból rettenetesen pazarló.
Gondoljunk itt a Kádár-kockákra vagy a fővárosban, nagyvárosokban található régi polgári lakásokra: rövid idő alatt relatíve egyszerű módszerekkel, mint egy nyílászárócsere vagy a szigetelés, akár a fűtés korszerűsítése komoly megtakarításokat tud eredményezni nem csak az ott lakónak, hanem országos szinten is” – mondja Méhes Martina, környezetgazdálkodási agrár- és energetikai mérnök, az Energiaklub ügyvezető és szakmai igazgatója, a Forbes Levegő 2022 zsűritagja. Martina szerint ha az említett épületeket energetikai szempontból felújítanánk, akkor a klímaváltozással összefüggő szén-dioxid-kibocsátásunkat akár 40 százalékkal csökkenthetnénk.
Azonban az sem mindegy, milyen megújuló energiaforrást választunk a családi házunkba, ehhez először azt kell felmérnünk, mennyi energiára lesz szükségünk. Martina elmondása alapján az elmúlt tíz évben rendkívül népszerű lakossági napelemes beruházásoknál az lebegett az emberek szeme előtt, hogy akármilyen otthonban is élnek, ha feltesznek egy napelemet a tetőre, akkor az mindenképp kiváltja az elektromos fűtést, olcsóbb lesz a villanyszámla. A problémát ezzel szemben az okozta, hogy jellemzően a napelemes rendszereket túlméretezték, és hiába termelnek több energiát otthonra, a többletet nem tudjuk felhasználni. „Nem az lenne a cél, hogy több energiát termeljünk, hanem az, hogy minél kevesebbet fogyasszunk el.
Nagyon fontosak a megújuló energiaforrások, de az a legzöldebb energia, amit nem használunk fel, így meg sem kell termelni.”
Megéri kompromisszumot kötni
Fajcsák Dénes szerint az árérzékenység a legfontosabb szempont mind az építőipari szereplők, mind a megrendelők oldaláról, a környezettudatosság szinte sosem prioritás, ennek viszont komplex gazdasági és szociális okai vannak. Heves megye főépítészeként pár éve felmérte, hogy rengeteg üresen álló családi lakóépület van (a megyében ez majdnem négyezer lakást jelent). Nem mindegyiket, de jelentős részüket érdemes lenne felújítani, összességében sokkal fenntarthatóbb opció a már megépült házakat újrahasznosítani az újak építése helyett. Pozitívumként kiemeli, hogy kezd most megjelenni egy olyan generáció, akiknek céljává vált, hogy a lehető legkisebb ökológiai lábnyommal hozzanak létre vagy alakítsanak át egy épületet, de jelenleg ők még a kisebbséget jelentik.
A környezettudatos lakásfelújításért a idő múltával pénztárcánk is hálás lesz. A MEHI 2022-as felmérése, ahol a lakóingatlanok értékének változását vizsgálta a házak energia-hatékonysági besorolása alapján, nem túl meglepő eredményekkel zárult:
- a nullához közelítő energiaigényű (BB energetikai besorolású) otthonok több, mint 50 százalékkal érnek többet a hasonló adottságú, de legrosszabb energiahatékonyságú (JJ) épületekhez képest,
- valamint ha az átlagos energiahatékonyságú (FF) családi házunkon energetikai felújítást végzünk, várhatóan 20 százalékkal fog többet érni az ingatlan.
Az építész szerint a hozzáállásbeli különbségek és a minőségi elvárások határozzák meg, mennyi és milyen jellegű kompromisszumokat kell mindenképp megkötnünk egy épületnél. Egy ötven, hetven vagy száz évvel ezelőtt épült házat át lehet úgy alakítani, hogy jelenleg is élhető és komfortos legyen, de vannak olyan kivételes esetek, amikor az új lakás építése az észszerűbb döntés. Leginkább a túlzott energiafelhasználásban látja a problémát.
Csábító lehet az okoslakás gondolata, de álljunk meg egy pillanatra és gondoljuk végig: a lakás az én életterem, vagy én élek a lakásért, ami azt is megmondja, hogy mikor szellőztessek?
Az okos berendezések rengeteg energiát fogyasztanak. Egy bizonyos pontig használhatjuk ezeket, de az embereknek meg kellene tanulnia okosan élni az okoseszközök nélkül” – fejtette ki az építész.
De hogyan éljünk okosan?
A szakértők segítségével 5+1 tanácsot gyűjtöttünk össze arról, mire kell odafigyelnünk, ha a környezettudatosan és hosszú távra szeretnénk felújítani az otthonunkat, egyúttal az energiával is spóroljunk.
1. Ismerjük fel a lakásunkban rejlő lehetőségeket!
Fajcsák Dénes azt tanácsolja, hogy a lakásfelújítás első lépése a lakás adottságainak felmérése legyen, egyúttal végiggondoljuk, hogy a gyakorlati használat során milyen alapvető dolgokra kell, hogy odafigyeljünk. Pár példát is említ.
- Kora tavasztól őszig árnyékoljuk a ház napsütötte oldalait kívülről, hogy ne melegedjen fel a lakás, így spórolhatunk a klímával. Ehhez felszerelhetünk az üvegfelületen kívülre árnyékolót, vagy besötétíthetjük a lakást is.
- Napnyugta után, éjszaka szellőztessük a lakást, napközben ne nyitogassuk az ajtót és az ablakot, így spórolhatunk a klímahasználattal is.
2. Kerüljük a műanyagot!
A kidobásra ítélt építőipari alapanyagokkal jelenleg tele vannak a szemétudvarok, a bútoraink gyakori cseréje is rendesen megterheli a környezetünket. Válasszunk natúr fémszerkezeteket, amik nem szorulnak állandó kezelgetésre és szépen patinásodnak. Bútorok esetén használjuk a fát, hiszen akárhányszor át lehet csiszolni. A burkolatoknál szintén jó választás lehet a szépen öregedő fa, mellőzzük a laminált parkettát, ami felpattoghat és később nem lehet javítani. Az építész a hőszigetelés esetén is lebomló anyagokat ajánl, leginkább üveg- és kőzetgyapotot.
3. Kérjük szakember segítségét!
Méhes Martina kiemeli, hogy a lakosság részéről folyamatos tanácstalanságot és információhiányt tapasztalnak. Az Energiaklub együttműködve több hazai szakmai szervezettel ezért hozta létre a Renopontot, ami az Európa-szerte elterjedt egyablakos tanácsadói rendszer mintáján alapul. Az ingyenes szolgáltatással az energiahatékonysági felújítást tervezők számára tudnak segítséget nyújtani (jogi, műszaki és pénzügyi jellegű tudnivalókkal).
4. Figyeljünk oda az alapanyagok élettartamára!
A túlfogyasztás a fenntarthatóság szöges ellentéte, a 3-4 év után lecserélt bútorok jelentős része hamar a különböző szeméttelepeken végzik. Az alapanyagok kiválasztásánál figyeljük oda az anyag életciklusára, bútorok esetén olyan időtálló darabokat válasszunk, amiket ha később meg is unnánk, tartsák az állapotukat, hogy elajándékozhassuk vagy eladhassuk azokat.
5. Részesítsük előnyben a lakhelyünkhöz közeli gyártókat!
Alapanyag-keresés során figyeljünk oda, hogy honnan és milyen csomagolásban érkezik a termék. Az országokon, akár földrészeken átutaztatott építőipari alapanyagok vagy bútorok óriási ökológiai lábnyommal rendelkeznek, így ha tehetjük, spóroljuk meg a felesleges kamion- vagy teherhajóutakat. Nézzünk körbe, milyen gyártók találhatóak a lakhelyünk közelében, nagy valószínűséggel fogunk találni helyi alternatívát.
+1: Ha mégis bővítenénk, gondolkodjunk hosszabb távon!
Fajcsák Dénes szerint az amerikaiaknál látható, itthon is gyakoribb könnyűszerkezetes házak esetében, ahol aprópénzből megoldható egy ház folyamatos bővítése, könnyen elszaladhat velünk a ló. Egyszerűnek tűnhet kitoldani egy, két vagy akár három szobával is a házat például egy gyerek születése után, aztán amint elköltöznek otthonról húsz év múlva, a szülők ott maradnak egy óriási családi házban, amit irtó nehéz fűteni és fenntartani. A túlfogyasztással kapcsolatosan megemlítette, hogy gondoljuk át, tényleg szükségünk van arra a mennyiségű tárgyra, amiket egy 40 négyzetméteres garázsban tárolnánk. Érdemes megvizsgálni rövid, közép- és hosszú távon, hogy lássuk azt, mik a valódi igényeink és mire akarjuk használni az ingatlant a jövőben.
