Lehet-e a légiközlekedés fenntartható? Mitől lesz egy reptér zöld? Milyen lépéseket tesz a legnagyobb magyar repülőtér a környezet megóvásának érdekében? Többek között ezekre a kérdésekre válaszolt csütörtökön Chris Dinsdale, a Budapest Airport ügyvezető igazgatója a Brain Bar jövőfesztivál színpadán.
Iain Lindsay, az előző magyarországi brit nagykövet beszélgetőtársa Chris Dinsdale, a Budapest Airport ügyvezető igazgatója volt. A kanadai Dinsdale – aki bő egy éve áll a reptér élén – színpadra lépése előtt Lindsay éles kritikával illette a légiközlekedést, aminek bahreini nagykövetként ő is gyakori haszonélvezője.
- A légiközlekedés szektorát nagyon nehezen lehet szén-dioxid-kibocsátás mentessé tenni, hiszen egy energiaintenzív területre van szó.
- Emellett az ágazat az egyik leggyorsabban növekvő károsanyag-kibocsátásúvá vált az elmúlt években.
- A repülőgépek szén-dioxid-kibocsátása 2013 és 2019 között 30 százalékkal nőtt, míg a tágabb értelemben vett gazdaság CO2-kibocsátása mindössze négy százalékkal emelkedett.
Dinsdale megerősíti, kilátástalan és nehéz időszakba került a légiközlekedés nemcsak a koronavírus-járvány, hanem a háború és az energiaválság miatt is.
Évek óta egyik válságból a másikba lavírozunk.”
2020 elején soha nem látott számokat hoztak a légitársaságok, a fellendülés azonban nagyon gyorsan változott óriási bukássá. „Egyik napról a másikra napi ötvenezres utasszámunk 200-ra csökkent. A terminál úgy festett, mint egy szellemváros.” Ekkoriban a reptér munkavállalóinak egyharmadát kellett elbocsátaniuk.
Iain Lindsay, egykor magyarországi brit nagykövet a Brain Bar színpadán. Fotó: Brain Bar
A következő nehézséget a februárban kitört orosz-ukrán háború jelentette, amikor ukrajnai menekültek ezrei lepték el a repülőteret, amire nem voltak felkészülve. A nyár elején pedig a hirtelen megugró utasszám okozott gondot. „A csődközeli állapotot a nyár elején aztán újabb szárnyalás váltotta. Pillanatok alatt kellett pótolnunk a kiesett személyzetet, nagyon gyorsan állt vissza minden a régi kerékvágásba.”
Villámkérdések és válaszok
Olcsó vagy alacsony ökológiai lábnyomú repülőjegy?
Chris Dinsdale: Olcsó jegy, sajnos ez a reális döntés.
Extra lábhely vagy extra poggyász?
Extra poggyász, három gyerekem van.
Ablak melletti vagy a folyosó melletti ülés?
Mindig a folyosó melletti, három gyerekem van.
Melyik a kedvenc légitársaságod?
Nem mondhatok mást, a WizzAir. (nevet)
Merre tovább?
Mostanra normalizálódott a helyzet, a repülőtér lassan eléri a befogadóképességének határát, így bővülni terveznek a közeljövőben. Az egyes terminál újranyitásához szükséges engedélyeket most szerzik be, a korábbi elemeit megőrizve fogják felújítani és megnyitni az utasok előtt. Hosszabb távon pedig egy harmadik terminál létesítése is tervben van.
Létezik-e egyáltalán fenntartható épület?
– teszi fel a kérdést Dinsdale, majd azt mondja, személy szerint nagyon frusztrálja az éghajlatváltozás. „Rengeteget beszélnek róla és ehhez képest semmit nem tesznek.
A legtöbb kollégámmal ellentétben én nem úgy tekintek a fenntarthatóságra, hogy fákat ölelgetünk és pandamacikat puszilgatunk.”
A Budapest Airport az előző négy évben rendre kiérdemelte a karbonsemleges minősítést (azaz a reptér működése során keletkező szén-dioxid kibocsátást teljes mértékben ellensúlyozzák – a szerk), azonban Dinsdale szerint ezzel csak rövid távon orvosolják a problémát. „A kis lépések minden bizonnyal segítenek, de nem oldják meg a klímaválságot.”
A reptér csatlakozott a NetZero by 2050 nevű nemzetközi kezdeményezéséhez is, ezzel azt vállaltak, hogy legkésőbb 2050-re elérik a nettó zéró szén-dioxid-kibocsátást. Dinsdale szerint ez túl késői határidő, így hamarabbra, 2035-re tervezik minimalizálni a károsanyag-kibocsátásukat. „Nem vagyunk szentek, de több intézkedést hoztunk eddig a fenntarthatóság érdekében.” Emiatt elengedhetetlennek tartja a nyílt kommunikációt, még akkor is, ha ehhez be kell vallania, hogy lassan megy az átállás.
Milyen lépéseket tervez tenni a reptér vezetése a környezetbarát működés irányába?
- Napelemparkot létesítenek a két kifutópálya közötti részre.
- Vizsgálják a geotermikus energia használatának lehetőségeit, egyelőre ez lehet a legjobb alternatíva a reptér energiaellátására.
- Folyamatosan bővítik az elektromos töltőpontjaik számát.
Dinsdale szerint azonban nem elég, ha a repterek törekednek a fenntarthatóságra, mivel a károsanyag-kibocsátás több mint 90 százalékáért a légitársaságok felelnek. Az ő helyzetük viszont rendkívül bonyolult, mivel rengeteg biztonsági előírásnak kell megfelelniük és nem létezik még az a technológia, ami lehetővé tenné a környezetbarát repülést. „Ha reálisan belegondolok, nem valószínű, hogy 2050 előtt hidrogén vagy egyéb, környezetbarát üzemanyag meghajtású repülőgéppel utazhatnánk a tengeren túlra.” A tesztfázisok hosszúra nyúlnak, jó pár lehetséges alternatívát tesztelnek már évek óta, de nincs még megbízható, biztonságos megoldás.
Ami egyben a fenntartható alternatíva hiányát is jelenti.
A beszélgetés végén érintették a greenwashing témakörét is (amikor egy cég környezetbarátnak tűnteti fel a termékét vagy a cég működését, miközben árt a környezetnek – a szerk.). Dinsdale szerint sok szereplőre jellemző ez a hozzáállás, de nem akart konkrétan senkit sem megnevezni. Szerinte az fogja elhozni az igazi változást, ha a cégek és a politikai döntéshozók is belátják, hogy a zöld szemléletmód elsajátítása nem csupán a környezetvédők megnyugtatása miatt szükséges, hanem hosszú távon a cégek működésének is jót tesz.
„Azt üzenném a többi vállalatnak és a politikusoknak, hogy ne tekintsék a fenntarthatóságot elvesztegetett költségnek vagy kötelezően elvégzendő feladatnak.
Tekintsék üzleti lehetőségnek.
Ha hosszú távú befektetésként gondolnak a fenntarthatóságra, versenyelőnyt szerezhetnek a többiekkel szemben, hiszen a jövőben alacsonyabbak lesznek a fenntartási költségeik, stabilizálják a kiadásaikat. Akkor indulhat meg a pozitív irányú változás, ha ezt a cégvezetők és a politikai döntéshozók tudatosítják magukban.”
