Keleti cég akkumulátorgyára? Nem. A helyszín Spanyolország és az ország legnagyobb folyója mellett fekvő település. A beruházó pedig a Facebook anyacége, a Meta. Így zabálja a vizet a technológia és a mesterséges intelligencia.
A toledói Talavera de la Reinában épít ún. „hiper adatközpontot” a Facebook anyacége, a Meta. Kasztília-La Mancha autonóm tartomány kormánya épp akkor adott a projektnek zöld utat, amikor a víztározók szintje amúgy is alacsony Spanyolország-szerte és számos helyen lehet szárazság. A Torrehierro ipari parkba tervezett Meta Data Center Campus 2030-tól működne a tervek szerint – írja az El País.
Ugyan több tízezer embert épített le, és egyelőre úgy tűnik, a metaverzum-projekt sem halad a remélt ütemben, van, ahol a Facebook anyacége, a Meta nem lassít. Európában a negyedik hatalmas adatközpontjuk építését tervezik, a projekt már meg is kapta a szükséges engedélyeket Spanyolországban. Az óriásberuházás környezeti hatásai miatt azonban sokan aggódnak, a projekt műszaki leírása alapján okkal. A központ ugyanis rengeteg vizet fog felhasználni.
Folyó éppenséggel van, csak víz nem biztos, hogy lesz
A 180 hektáron elterülő komplexum tervezett elektromos teljesítménye 248 megawatt lesz és évente mintegy 200 millió liter vizet fog fogyasztani. Ez is rengeteg, de ha idevesszük az összes kiszolgáló épületet, irodákat, a tervezett erőművet és egyéb infrastruktúrát,
az adatközpont évente 665 millió liter tiszta vizet használ majd fel.
Talaverán átfolyik az Ibériai-félsziget leghosszabb folyója, a Tajo, amely Lisszabonnál éri el az óceánt. Csakhogy a Tajo medencéjét is komoly vízhiány sújtja, a folyót tápláló kisebb források esetében is alacsony a vízállás. A vízellátás egyre komolyabb probléma és nemcsak ezen a vidéken Spanyolországban. Helyi zöld szervezetek szerint a terület már most annyira vízhiányos, hogy kétséges, hogy egyáltalán fel lehet-e használni belőle ennyi vizet.
1961 óta, vagyis a mérések kezdete óta nem volt ennyire meleg és száraz az április Spanyolországban. Idén 14,9 fok volt az átlag, ami 3 fokkal magasabb, mint az eddig mért átlag. Számos tartományban esett kevesebb eső, mint ilyenkor szokott, aszálytól tartanak sokan.
A projektet engedélyező tartomány amúgy épp pár hete hagyta jóvá azt az 50 millió eurós mentőcsomagot, amit az aszály sújtotta gazdák megsegítésére fordítanak. Francisco Martínez Arroyo helyi mezőgazdasági miniszter kizárta a vízfogyasztás „általános korlátozását”, bár nem zárkózott el attól, hogy „szükség esetén egyedi intézkedéseket” hozzon.
Adatközpont = akkumulátorgyár
Magyarországon inkább az elektromos akkumulátorgyárak vízfelhasználása a nagy kérdés, főleg a kormány által támogatott újabb gigaprojektek miatt. Tegnap derült ki, hogy 400 milliárd forintos beruházással Debrecenben építi fel első európai üzemét a világ kilencedik legnagyobb elektromos akkumulátorgyártója, a kínai Eve Energy. A projekt finanszírozásába a kormány is beszáll. A projekt a BMW gyár számára készül, de ha meglesz, csak a kisebb debreceni akkumulátorgyárként fogják majd emlegetni, a 3000 milliárd forintból megvalósuló CATL gyára mellett. Az európai mérvével is óriásinak számító beruházással kapcsolatban nagy volt a tiltakozás, de a kormány eltökéltnek tűnik, a kínaiak pedig minél hamarabb belekezdenének. Debrecennek ugyanakkor nincs akkora folyója se, mint a Tajo, kérdés, hogy a gyár számára majd honnan teremtik elő a megfelelő vízmennyiséget és az elektromos erőforrásokat.
Ha zabálják az erőforrást, miért építenek ilyen szerverfarmokat?
A technológiai cégek által működtetett adatközpontokra egyre nagyobb az igény – a mesterséges intelligencia (MI) fejlődésével, térhódításával ez csak még tovább nőtt. Az olyan tevékenységek, mint az online kommunikáció, a felhőalapú szolgáltatások, az okosotthonok, az autonóm járművek és az ipari automatizálás mind hatalmas mennyiségű adatot generálnak, amelyeket valahol tárolni és feldolgozni kell.
Az adatokat ezekben a hatalmas csarnokokban éjjel-nappal működő számítógéphálózatokon, szerverfarmokon tárolják, amelyek működésük közben rengeteg hőt termelnek. Ezek lehűtésére van szükség a rengeteg vízre – beszédes, hogy a központok által felhasznált energia közel 40 százaléka is a hűtésre megy el. A Dgtl Infra tanácsadócég szerint egy-egy adatközpont átlagosan évi 25 millió liter tiszta vizet használ el.
A Facebook által építeni tervezett komplexum azonban egy hiperközpont (hyperscale datacenter), ezeknél átlagos a 600 milliós éves fogyasztás, a Talaverába tervezett egység pedig ennél is több vizet használhat majd fel. Ez ugyan a projektdokumentációban szerepel, a Meta nem akarta megerősíteni azt a spanyol lapnak.
A központ amúgy szennyvizet is fog használni, nemcsak tiszta vizet (ami szűrés után ívásra is alkalmas). Az engedélyeztetéshez benyújtott dokumentumokban az szerepel, hogy az adatközpontban másodpercenként 120 litert használnának el, a komplexum többi részében pedig másodpercenként 33 litert. Az El País kalkulációja szerint egész éves folyamatos működés mellett ez 4,8 milliárd litert jelentene. Ez is rengeteg, de a szűrt vagy tisztított szennyvíz használata elterjedt az ilyen központoknál. A legnagyobb félelem, hogy a környezet nem fogja bírni erőforrással: nem lesz elég víz, egyszerűen el fog fogyni.
De miért építenek ilyen központokat, ha ennyi errőforrást zabálnak fel? Azért, mert ha minden felhasználó vagy cég saját szervert üzemeltetne, az még ennél nagyságrendekkel több energiát emésztene fel. Az adatközpontok nagyobb méretei lehetővé teszik a nagyobb adatmennyiség tárolását és feldolgozását, valamint a nagyobb kapacitású infrastruktúra kialakítását, ami növeli a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyságát és megbízhatóságát.
A nagyobb adatközpontok általában gazdaságosabbak is lehetnek a kisebb adatközpontokhoz képest, mivel a nagyobb méretű adatközpontok nagyobb mértékű automatizációval, hatékonyabb hűtési és energiahatékonysági technológiákkal rendelkeznek. Az energiahatékonyság – már csak a költségek csökkentése miatt is – így is kiemelt fontosságú kérdése ezeknek a központoknak (az egyik lehetséges megoldás, hogy a szerverfarmokat a tenger mélyére viszik).
Megbízhatatlan adatok: 20 millió helyett 80 millió liter lett. Maradhat?
Az ilyen adatközpontok terveivel az is gond, hogy eléggé nehezen kalkulálható – vagy ellenőrizhető előre, hogy a megjelölt vízigény mennyire reális. Hollandiában a Microsoft egyik adatközpontjának esetéből lett országos botrány. 2021-ben amúgy épp egy aszályos időszakban derült ki, hogy a korábban kommunikált 20 millió liter víz helyett a szerverfarm valójában 80 millió liternyi vizet használt fel – emlékeztet Ana Valdivia, az Oxford Internet Institute professzora. Hollandiában ezután a nagy adatközpontok építésére 9 hónapos moratóriumot rendeltek el, és részletes környezeti hatástanulmány készítését írták elő. Szintén egy aszályos időszak – és egy hosszabb pereskedés – kellett ahhoz is, hogy kiderüljön, milyen sokkolóan sok vizet használ el Oregonban a Google egy adatközpontjához, ahova tervezett még felhúzni más két komplexumot.
Az esetek arra világítanak rá Valdivia szerint, hogy az ilyen adatközpontok erőforrásfelhasználása valójában teljesen átláthatatlan. Éppen ezért az EU és az USA egyaránt dolgozik az ilyen adatok közzétételét kikényszerítő szabályozáson, valamint az központok által teljesítendő fenntarthatósági követelmények szigorításán.
A Facebook/Meta-nak már csak azért is jól jön, hogy a tartományi vezetés teljes mellszélességgel a projekt mellé állt.
Kiemelt beruházás: nemcsak Magyarországon egyszerűsítik le az engedélyeztetést
A helyi politika tehát lelkesen támogatta eddig a Meta Data Center Campus beruházást, kiemelve, hogy 250 munkahelyet hoz létre magasan képzett munkaerő számára és hogy közel 1 milliárd euró működőtőke áramlik így a térségbe.
A magyarországi szabályozáshoz hasonlóan itt is lehetőség van kiemelt jogi státuszt adni egy-egy nagy befektetésnek.
Itt úgy hívják az ilyet: Proyecto de Singular Interés (PSI), azaz különleges érdekeltségű beruházás. Ezzel élt is a helyi vezetés.
A vízfelhasználást is érintő környezettanulmány ugyanakkor még készül. Ezt a Tajo vízkészletéért is felelős szervezet, a helyi vízügyi hatóság, a Confederación Hidrográfica del Tajo állítja össze. 2019-ben és 2022-ben is készült már egy-egy jelentés, utóbbi akkor, amikor a PSI besorolást megkapta a beruházás. Az elmúlt 3 évben is sokat romlott ugyanakkor a helyzet elsősorban az időjárási anomáliák, vagyis a klímaváltozás miatt. A most készülő jelentés kulcsfontosságú lesz a beruházás szempontjából.
A zöld szervezeteknek nincs afelől kétségük, hogy a jelentés a beruházás mellett szól majd, szerintük a PSI besorolást épp azért hozták létre, hogy az ilyen bürokratikus akadályokon könnyen átmenjenek a nagy beruházások. Ha a kormány alatt működő Confederación Hidrográfica del Tajo rábólint a beruházásra, akkor minden akadály elhárul a beruházás elől.
Eddig inkább északon építettek ilyen adatközpontokat
A Facebooknak hasonló komplexuma van már Svédországban (Luleå), Dániában (Odense) és Írországban (Clonee) is. Ezek északabbra vannak, ahol a hideg időjárás eleve segíti az adatközpontok hűtését.
De ha ilyen szerverfarmokat eddig inkább északon építettek, mi szól Spanyolország mellett?
Egy másik természeti erőforrás: a Nap. A projektdokumentáció szerint ugyanis a komplexum önfenntartó lesz, napelempark és mellé erőmű is épül. A környezetvédők szerint ugyanakkor az adatközpont energiaigényéhez 400 hektárnyi napelemre lenne szükség, miközben a teljes park 180 hektár lesz.
A központ ráadásul a 80 ezres város mellett, de természetvédelmi területektől nem messze épülne fel, a környezetvédők a ritka állatfajokat is féltik. A beruházás 2023 végén indulna el, 6-7 évig tarthat az építkezés, a központnak 2030-ban már működnie kell.
Ez egy társadalmi kérdés is
Aurora Gómez kutató-aktivista épp azon dolgozik, hogy minél többen megértsék, a digitalizációnak komoly környezeti hatása is van. A Tu Nube Seca Mi Río (a Te Felhőd szárítja ki az Én folyóm) kezdeményezés célja, hogy tudítosítsa, milyen környezeti és társadalmi hatásai vannak a technológiának.
Gómez szerint nem véletlen, hogy Talavera mellett döntött a Meta, hiszen a térségben a lakosság egyre inkább elöregedő, a munkanélküliség magas, az ilyen nagy beruházásokkal járó gazdasági előnyök miatt pedig a helyiek kevésbé fejtenek ki erős ellenállást. Szerinte ugyanakkor nem reális, hogy a magas képzettséget igénylő munkahelyeket majd helyiekkel töltik fel. Épp ellenkezőleg:
ezek a beruházások inkább az olcsó (vidéki) természeti erőforrásokat és az olcsó munkaerőt használják ki.
A magas hozzáadott értékű munkahelyeket ezek a projektek az adatközpontoktól messze, a városokban hozzák létre. A technológiának hála a jól fizetett rendszergazdák több száz kilométerről is tudják kezelni, ellenőrizni a szerverfarmokat.
Hollandia mellett több ország is bevezetett ideiglenes moratóriumokat nagy területű szerverfarmok építésére. Egyes szakértők szerint ezek olyan közműveknek számítanak a 21. században, mint a vízvezetékhálózat – vagyis az államnak akár kisebbségi tulajdonosként és erős szabályozóként egyszerre kellene megjelennie a területen, hogy az adatközpontok építésében megjelenjenek hosszabb távú, fenntarthatósági szempontok is.
