Már az 1970-es években gondolkozott rajta a NASA, hogy napelemeket kellene telepíteni az űrben. Az elgondolás reneszánszát éli, és a Robinhood tőzsdei kereskedési platform társalapítója új cégével több száz speciális műholdat küldene az űrbe.
A napenergia árának gyors csökkenése forradalmat indított el a megújuló energiaforrások terén, de ennek földi ára is van. A naperőműparkok hozzájárulnak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez, de zöldterületet foglalnak el. Van azonban egy lehetséges megoldás erre a problémára: a napelemeket az űrben kell megépíteni, majd az energiát vissza kell sugározni a Földre. Ezt, a sci-fibe illő víziót Baiju Bhatt, a Robinhood nevű fintech vállalat milliárdos társalapítója szeretné megvalósítani új cégével, az Aetherflux-szal, amely energiatermelő műholdak és vevőállomások ökoszisztémáját akarja létrehozni.
A reneszánszát élő elgondolás
„Az a cél, hogy az űrben olyan infrastruktúra álljon rendelkezésre, amely valóban ellenáll az ottani körülményeknek, igazán vonzó” – mondta Bhatt az amerikai Forbesnak. Az elgondolás helyességét támasztja alá szerinte a Starlink sikere, Elon Musk űrcége oda tud műholdakról internetet sugározni, ahol az infrastruktúra – vagy a körülmények, mint az ukrán front – nem teszi azt lehetővé.
Az Aetherflux nem az egyetlen vállalat, amely az űrbe telepített napenergián dolgozik. Az ötlet egyáltalán nem újkeletű, a NASA és más amerikai kormányzati ügynökségek már az 1970-es években elkezdtek vizsgálni a lehetőséget, végül nem jutottak sehová. Most azonban a terület „egyfajta reneszánszát éli” – mondta Chris Quilty elemző a Forbesnak. Miért épp most? Quilty szerint a változást a tiszta energia iránti növekvő igény, valamint a SpaceX által lehetővé tett alacsonyabb indítási költségek katalizálták.
Az amerikai Virtus Solis és a britt Space Solar például napelemek nagyméretű tömbjeit tervezi ún. geostacionárius pályára juttatni majd 36 ezer kilométerre a tengerszinttől. Ez egy olyan Föld körüli pálya, amely az Egyenlítő síkjában van, és ahol a napelemek keringési ideje megegyezik majd a Föld forgási periódusával:
így folyamatosan kapnak napfényt, miközben a Föld ugyanazon területe felett maradnak, ezért az általuk mikrohullámok segítségével előállított energiát egy adott vevőállomás felé tudják sugározni.
Ez hasonló ahhoz a technológiához, amelyet először a kaliforniai magánegyetem, a California Institute of Technology (CalTech) kutatói fejlesztettek ki, és amelyet tavaly pályára is állítottak sikeresen. A kaliforniai Reflect Orbital más megközelítést alkalmaz, és olyan óriási orbitális tükrökön dolgozik, amelyek éjszaka is képesek visszaverni a napfényt a földi napelemekre.
Visszalőtt lézersugár
De mi az, amiben az Aetherflux egyedi akar lenni a versenytársakhoz képest? Bhatt cége a mikrohullámok helyett infravörös lézereket tervez használni a felszínre történő energiaellátáshoz. Szerinte ez gazdaságosabb és jobban skálázható megoldás. Ennek egyik legnagyobb előnye, hogy kisebb, olcsóbb műholdakkal is működtethető a rendszer, sőt a másik oldalon is elegendőek kisebb méretű vevők. A technológia jelenlegi szintjén a mikrohullámú energiához egy focipálya méretű vagy még nagyobb vevőre van szükség, az infravörös lézerek vevőkészülékei sokkal kisebbek lehetnek, Bhatt szerint kevesebb mint 10 méter átmérőjű berendezésekről van szó.
Az Aetherflux illusztrációja a jövőre kilőni tervezett műholdjukról.
Az Aetherflux kisebb, mozgékonyabb műholdjait úgy tervezték, hogy 90 percenként keringjenek a bolygó körül. Abban a 45 percben, amíg nem éri őket napfény, továbbra is tudnak energiát szolgáltatni akkumulátoraikból, amelyeket napelemtábláik töltenek fel. Ez hasonló megközelítés, mint amit a SpaceX a Starlink esetében alkalmaz (az 1990-es évek óta alkalmazott néhány nagy, drága, geostacionárius műhold helyett a Starlink több száz kis, olcsó, alacsony pályán keringő műholdból áll). Ahhoz, hogy az Aetherflux felállítsa a naperőműveit az űrben, nincs szükség tudományos áttörésre, a technológia készen áll. A műholdakat sem maga fejleszti, az Apex nevű cég szállítja azokat be nekik, persze speciális, energiatermelő- és továbbító komponensekkel.
„Tudjuk, hogyan kell űreszközökből álló konstellációkat építeni, tudjuk, hogyan kell integrálni ezeket a különböző komponenseket, tudjuk, hogyan kell megépíteni a földi vevőket”
– mondta Bhatt. „Nyilvánvaló, hogy a mi modellünk nagyon összetett, de ezek egyike sem jelent önmagában véve nehéz tudományos problémát.”
A Föld körül keringő infrastruktúra segíti ki a Földet
2024 márciusában Bhatt lemondott a Robinhood tőzsdei kereskedési platform kreatív igazgatói és marketing vezetői posztjáról, amelyet 2020-as társ-vezérigazgatói szerepének átadása óta töltött be. Bhatt 2013-ban alapította a Robinhoodot Vlad Tenev vezérigazgatóval, akivel még fizikushallgatóként találkozott a Stanfordon. Bhatt apja gyerekkorában végig a NASA-nál dolgozott, ő pedig azt mondja, „azt hittem, hogy egyszer matematikus vagy fizikus leszek”. A Robinhood igazgatáságban ugyan továbbra is tag, de a céget elhagyta. Az ok egyértelműen az Aetherflux volt. „Egyszerűen túlságosan szenvedélyesen akartam valami ilyesmit megvalósítani.”
Jelenleg Bhatt azt tervezi, hogy a céget a saját vagyonából finanszírozza, amely a Forbes becslése szerint több mint 1,5 milliárd dollár. Ez a pénz a cég első küldetéséig elegendő lesz. A technológiát tesztelő első műholdjukat 2025 első negyedévében tervezik felbocsátani. A további lépésekhez azonban már szükség lesz külső tőkére, de nem feltétlen a piacról. A Védelmi Minisztérium érdeklődik a technológia iránt, de például a bányászcégeknek is segíthet a megoldásuk. Az Aetherfluxnak ott lehet keresnivalója, ahol az energiaellátás nehézkes, vagy az infrastruktúra nem vagy csak nehezen kiépíthető.
Bhatt úgy látja, hogy cége része annak a változásnak, ahogyan a Föld körüli pályára állított infrastruktúra támogathatja a földi életet.
„Az űrkutatás olyan korszakába lépünk, amely a következő öt-tíz évben teljesen megváltozik”
– mondta. „És azt hiszem, amikor ez a fajta paradigmaváltás bekövetkezik, akkor kezdenek világossá válni a pályára állítás előnyei, de ezt még be kell bizonyítanunk.”
