A kánikula rekord fogyasztást hozott, amit a termelés már csak nehezen és drágán tud kiszolgálni.
Mi történt? Az elmúlt hetek kánikulája és más, külföldi okok miatt júliusban elképesztően magas volt az áram nagykereskedelmi ára az esti órákban. A csúcsot július 18-n regisztrálták, akkor a magyar áramtőzsdén 999 eurós árszinten volt, megdöntve a korábbi, 2022-es rekordot, amit a gázválság generált.
Miért? Nem véletlenül az esi órákban ugrott meg az áram ára, ugyanis nappal a napelemek termelése is rekordot döntött. Viszont az este 6-9 küözötti sávban, amikor a hőség miatt a klímák még mentek, viszont a napelemek már csak minimálisan termeltek, meredeken felszaladt az áram értéke.
Hogy a lakossági és ipari igényeket ki tudják szolgálni, a gázerőművek áramtermelése is felfutott. További problémát jelentett, hogy nem érkezett Németországból olcsó áram az osztrák és a szlovák rendszer leszűkült áteresztőképessége miatt, illetve nem volt érdemi légmozgás Európában, így a szélerőművek alig termeltek. Emellett a Balkánon tomboló szárazság is betett az áram árának, hiszen az ottani vízerőművek sem tudtak megfelelően termelni.
Veszély. A szakértők szerint bár kicsi rá az esély, de Magyarországon is előfordulhat olyan nagy áramszünet, mint ami a Balkánon végig söpört két héttel ezelőtt: Montenegró, Bosznia, Horvátország és Albánia nagyvárosaiban is elment az áram, melyről a megemelkedett fogyasztás és a visszaeső termelés együttesen tehetett.