Drágulhat az áram, versenyképesebb lehet az acél- és cementipar. Röviden ilyen következményekkel járhat az EU klímacsomagjának legúttörőbb eleme, a karbonvám Magyarországon.
A karbonvám az unión kívülről importált jelentős szén-dioxid kibocsátással előállított termékeket érintené, a cél ezzel az, hogy ne érje meg behozni az olcsóbban, szennyezőbben előállított termékeket Magyarországra. A karbonvám hátteréről a Másfélfok írt hosszabban, amelyben a magyar piacra gyakorolt hatását is vizsgálták.
Július 14-én mutatja be az Európai Bizottság a Fit for 55 csomagot, aminek három legfontosabb eleme a nagy ipari szereplők közötti ETS nevű kvótakereskedelem beindítása, az iparon kívüli szektorok (mezőgazdaság, közlekedés, lakhatás) reformja és a karbonvám bevezetése.
A karbonvám az ETS (Emission Trading System) kvótakereskedő rendszer kiskapuit is bezárná, ugyanis az ETS-ben sok szektor ingyen kvótákkal kompenzálnak olyan nagy mértékben, hogy az szinte teljesen fedezi a szén-dioxid szükségletét. Ez azon ágazatok esetében van így, amelyeknél fennáll a „szénszivárgás” veszélye, vagyis az, hogy
ha a széndioxid-kvóták miatt túl drágává válna a termelésük, akkor inkább áthelyezik a termelést az EU-n kívülre, hogy versenyképesek maradjanak.
Mekkora vámot fognak felszámolni?
A vám összegét ideális esetben a behozott termék előállítása során keletkező kibocsátások alapján kellene kiszámítani. Mivel ez azonban csak nehezen állapítható meg és ellenőrizhető, lehetséges, hogy a vámot egy adott országra, vagy termékcsoportra vonatkozó általános referencia-érték alapján állapítják majd meg.
Nem kell vámot fizetni majd az olyan országokból érkező termékeknek, ahol az EU-éhoz hasonló szigorú kibocsátási korlátok vannak érvényben,
írja a Másfélfok.
Kína kereskedelmi konfliktusoktól tart
Mivel a vám kiszabása nemcsak az EU-n belüli kerekedelmi partnerekre lenne érvénye, Kína már januárban jelezte, hogy a bevezetéséhez további kétoldalú konzultációkra lesz szükség, hasonló aggodalmat fejezett ki Brazília, Dél-Afrika, India és Kína is.
A politikai küzdelmek mellett technikai kihívásokkal is szembe kell nézniük a döntéshozóknak. Komoly módszertani feladat lesz a pontos kibocsátási értékek kiszámítása,
számos exportáló országban ugyanis nincs auditált emisszió-monitoring rendszer, így nincsenek megbízható adatok sem.
Emellett a teljes EU-s emisszókereskedelmi rendszer átalakítására is szükség lesz, hogy igazságos legyen, kire milyen szabályok vonatkoznak.
Magyarországon drágulhat az áram
Mivel hazánkban viszonylag kicsi a nehézipar, a nemzetgazdasági hatások valószínűleg elhanyagolhatóak lesznek. Azonban mivel hazánk az egyik legnagyobb áramimportőr az EU-ban, és ennek az áramnak a nagy része elavult széntüzelésű erőművekből érkezik Ukrajnából és Szerbiából, ezért a vámrendszer kiterjesztése növelné az importáram árát.
Borítókép: Alexander Tsang / Unsplash
