Stumpf-Biró Balázs összeomlás-kutató szerint nem a mindenáron való túlélésre érdemes törekedni, hanem megtanulni egyfajta valóban minőségi életet élni.
Mi történik? Rohanunk a világvége felé, és erről elsősorban mi magunk tehetünk, magunkkal kell szembenéznünk – állítja Stumpf-Biró Balázs összeomlás-kutató, a Cassandra Program társalapítója. A szakértő szerint már önmagában az éghajlatváltozás is pusztán egy következmény, ha pedig a valódi okot és okozót keressük, akkor inkább a tükörbe kellene néznünk. A Cassandra Program alapvetése, hogy számtalan tényező együttes hatásának eredményeként életkörülményeink lényegesen megváltoznak, és az élhető élet fenntartásának érdekében a legjobb tudásunk és szándékaink szerint alkalmazkodnunk kell az új feltételekhez.
Miért fontos ez? A kutató a Makers Dayen – Limpár Imre szakpszichológussal közös kerekasztalán – beszélt arról, hogy azok a rendszerszintű változások, amelyekben már benne vagyunk, illetve amelyek részben még előttünk állnak, az életünk minden területét érintik, illetve érinteni fogják. A Forbes rendezvényét megelőzően a Welovebudapest.com-nak adott interjúban részletesen is elmagyarázta, miért nem csupán klímakérdés, illetve környezetvédelmi topik a globális ipari civilizáció működésében rejlő számtalan probléma.
Limpár Imre és Stumpf-Biró Balázs a Forbes Makers Dayen felelősségvállalásról és szembenézésről, az igények és a szükségletek közötti különbség felismeréséről is beszélgetett // Fotó: Fejes Bence
A cikkben kiemeli például azt, hogy miközben a globálisan elvárt GDP-növekedés átlagban nagyjából évi 3 százalék, ez azt is jelenti, hogy ebben az ütemben a világgazdaság mérete 23 év alatt megduplázódik, amihez annyi anyag és energia szükséges, mint az ipari forradalom kezdete óta összesen.
Mindezt egy olyan Földön, ahol mindenből egyre kevesebb és egyre rosszabb minőségű van
– teszi hozzá a kutató az interjúban.
Akkor nem is a klímaváltozás a fő veszély? Stumpf-Biró Balázs szerint tehát ez egy tünet, és miközben az éghajlatváltozás már önmagában is olyan jelentős hatásokkal jár, amelyekkel az életünk akár a felismerhetetlenségig megváltozhat, mire egy ma született gyermek eléri a 30. életévét, a kutató felhívta a figyelmet arra: a népesség 10 százaléka birtokolja a vagyon 85 százalékát, felelős a fogyasztás 50 és a kibocsátás 60 százalékáért. Ami rendkívül aránytalan.
„És közben a fejlődő országokban élő emberek is arra az életszínvonalra törekednek, amin mi élünk. Csak hát ha mindenki úgy élne, ahogy az emberek a fejlett országokban, azt a bolygó már nem viselné el.”
Fotó: Fejes Bence
Ám a politikai és a gazdasági érdekek túl sokat nyomnak a latban, és gyakorlatilag mindent felülírnak, és az emberiség tagjai egyénként és közösségekként is ennek rendelik magukat alá. Eközben az illúziók táplálásával elveszik az emberektől a felkészülés lehetőségét arra, hogy a nem is túl távoli jövőben, alapvetően megváltozó körülmények között is emberhez méltó életet élhessenek. Az összeomlás-kutató szerint nem a mindenáron való túlélésre érdemes törekedni, hanem megtanulni egyfajta valóban minőségi életet élni.
