Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Lehetetlennek tartották, de a norvégok megcsinálták: jön a csendes és zöld építkezések kora

Csendes, tiszta és zöld – szavak, amelyekkel biztosan nem jellemeznénk egy építkezést. De Oslo egyik legforgalmasabb utcáján, az Olav Vs kapunál valami szokásostól eltérő történik. A világon elsőként egy olyan építkezés zajlik, amelyben minden résztvevő gépek, kotrók, markolók és rakodók mind elektromosak.

A zöld munkálatok Oslóban 2019 őszén kezdődtek, és céljuk hogy a korábbi forgalmas taxidroszt sétálóutcává alakuljon. A környéken lakók és dolgozók persze rengeteg kellemetlenségre számítottak a munkálatok megkezdése előtt,

de a zéró emissziós építkezések pilot projektjén meglepetések fogadták őket.

Oslo világelső szeretne lenni az építőipar karbonsemlegesítésében. Ez nem véletlen, írja a BBC. A dízelgépek elektromosra cserélésével csendesebbé tehetik a munkálatokat és jelentősen mérsékelhetik a légszennyezést. Ez előny a gépek körül dolgozóknak, hiszen hallják egymás hangját és az egészségüket is kímélhetik, és előny a környéken élőknek, vagy például a bolttulajdonosoknak, akik az említett építkezés közvetlen közelében nyitott ajtókkal is várhatják vásárlóikat. Az, hogy a gépek csendesebbek, az építkezésen lehetővé teszik a szokásosnál korábbi munkakezdést és a késő esti munkaórákat is.

Drágább, de hosszú távon olcsóbb

Az építőipar jelenleg a világ üvegházhatású gázainak 10 százalékáért felelős, és az energiafelhasználásból származó CO2 38 százalékáért. Konkrétan Oslo esetében a felújítási, átalakítási és építési munkák 7 százalékot adnak a város kibocsátásához.

Ugyanakkor Norvégia igen jól áll megújuló energiákkal, áramigényének 98 százalékát már ebből, elsősorban vízerőből fedezi.

Azzal, hogy ezen az egy helyen, az Olav Vs kapunál elektromos gépeket használ, a város 35 ezer liter dízelolajat spórol meg, ami 92.500 kg CO2-nek felelne meg.

Ez nagyjából annyi, mint amennyit húsz személyautó együttesen egy év alatt kibocsát. És ez még mindig nem azt jelenti, hogy a projekt teljesen emissziómentes; van, amire nincs zöld megoldás, de a hagyományos gépekkel végzett munkálatokhoz képest így is 99 százalékkal kevesebb károsanyagkibocsátást sikerült a városnak elérnie.

Illusztráció: Scott Blake / Unsplash

Oslo most azt tervezi, hogy 2025-ig minden építkezésén átáll az elektromos gépekre – ide értve a privát építketéseket is –, és 2030-ra zéró emissziós lesz. A város 2019 óta nyilvános tenderein is előnyben részesíti azon szolgáltatókat, amelyek zölden dolgoznak. Norvégia hat másik nagyvárosa már dedikáltan hasonló tervek mentén halad. Sőt Koppenhágának és Helsinkinek is van már nulla károsanyag-kibocsátású építkezése. Jöhet a zöld Európa?

Természetesen az átállásnak van költségvonzata is: az elektromos gépek akár kétszer annyiba is kerülhetnek, mint a hagyományos dízelesek. Ezen kívül egyes városok számára a gépek működtetéséhez szükséges energiaellátás biztosítása is kihívást jelenthet – még ha ez olcsóbb is, mint a dízel. De hosszú távon biztosan megéri.

Nyitókép: Yancy Min / Unsplash

Oszd meg!