Termékfejlesztésre és okoskuka-roadshowba ágyazott piackutatásra költötte első befektetési körből szerzett negyvenmillió forintját Pancsa Emese cége, a Compocity Kft. A beltérre szánt szerveshulladék-rendszer már tökéletesen működik, kimondottan jó minőségű komposztot termel. A következő tőkebevonással az alapító-tulajdonos az üzleti modellt validálná, és sorozatgyárthatóvá tenné a most még meglehetősen drágán előállítható kukát.
Egyszerűen használható és játékosan edukatív – írtuk korábban a Forbes.hu-n Pancsa Emese szerveshulladék-rendszeréről. Az okosszemetesből és edukációs applikációból álló Compocitynél gilisztákra vagy földre sincs szükség, hogy a felhasználó feketeöves legyen a biohulladék kezelésében.
A formatervezőnek tanult Emesének kisöccse adta az ötletet a beltéri komposztáló ötletéhez, végül Hollandiában töltött ösztöndíja alatt talált rá arra a mikroorganizmusra, amit a keleti komposztálási technológia már többezer éve alkalmaz. A zárt erjesztési eljárásban a hozzáadott mikroorganizmusok egyfajta probiotikumként megőrzik a tápanyagok magas minőségét. Ráadásul a hagyományos komposztálásnál jelentősen gyorsabban, 3-4 hét alatt zajlik le a teljes lebomlás. Emese ehhez adott formát és egy évvel ezelőtt létrejött a Compocity első verziója.
„Most két fontos momentum van az életünkben. Az egyik maga a tapasztalatokra épített fejlesztés továbbvitele, amihez befektetőt keresünk, hogy a sorozatgyártásba bele tudjunk vágni. A másik pedig egy kampány, ami az új üzleti modellünket támogatja” – mondja Emese, egy évvel az okoskuka első prototípusának debütálása után.
A termék központi eleme továbbra is az ökorobot, ami köré különböző szolgáltatások járnak.
Az előfizetéses szolgáltatásokban üzemeltetés és adatfeldolgozás, játékosítás és egyedi küldetések kialakítására is alkalmas felület hozzáférést is tudnak majd nyújtani. Ezeknek finomhangolása jelenleg is zajlik.
A zöldeskék szín az elmúlt egy évben eltűnt, a termék már nyers alumínium színben várja, hogy a komposztálandó hulladékot beleöntsék. „A fejlesztés során minél inkább fenntartható alapanyagokban gondolkoztunk. A váz egy alumínium szerkezet, ami 98 százalékban újrahasznosítható. Nem is festettük le vagy felületkezeltük, amit egyfajta üzenetnek is szántunk.”
A 3D-s nyomtatott elemek iparilag komposztálhatóak, a Compocityhez szükséges alkatrészek többsége pedig a bolti forgalomban is elérhetőek.
Emese szerint utóbbi azért fontos, mert így csökken azoknak az egyedi eszközöknek a gyártása, amik egyébként is formálódnak a jelenleg is zajló, második termékfejlesztési időszakban.
Kiváló komposzt, rengeteg iskolás, unlimited süni
„Befektetőket találni közösségi termékfejlesztésre a Covid alatt, mikor senki sem akart a másikkal érintkezni… Hát, ez igazi kihívás” – mondja Emese. Az egy évvel ezelőtt még zöldeskék színű prototípus ugyan jól működött, de további fejlesztéseket igényelt, amihez viszont pénz kellett.
A Compocitybe első körben a milliárdos Nagy György érdekeltségébe tartozó Prímaenergia Zrt. és a Böszörményi-Nagy Gergely nevével fémjelzett Arete kockázatitőke-befektető látta meg a fantáziát, a két befektető összesen 40 millió forinttal szállt be a nyáron már céggé alakult Compocity Kft.-be.
A negyedik tulajdonos Farkas Zsuzsanna, aki a Design Terminál mentorprogramjában Emese mentora volt.
„Nem az innovatív, kreatív ember vagyok, hanem az, aki a sok innovatív, kreatív embert összefogja” – mondja Zsuzsanna. Már a mentorprogram alatt úgy alakult, hogy szerepe jóval túlmutatott a tanácsadáson. A vegyészmérnök végzettségű Zsuzsa társtulajdonos lett a Compocity Kft-ben, a csapatban ő felel a „következő lépésért.” „Emese egy hihetetlen impulzív, kreatív ember, de kell mögé egy szervezettség. Tök jól megértjük és kiegészítjük egymást” – mondja Zsuzsa.
A negyvenmillió forintból tíz, már tovább fejlesztett Compocityt gyártottak le, egy egység három részből, hardverből, szoftverből (ez maga az adminfelület, ahol a komposzt szenzoreredményei láthatóak), és az applikációból áll.
A hulladékrendszert most különböző intézmények tesztelik, egy egység változó ideig és eltérő összegekért van a tesztcsoportoknál. A közösségi élményt erősítenék, így a társasházak, irodák, oktatási intézmények egy-egy darab Compocityt kapnak.
Az applikáció az edukáció mellett játékos megoldásokkal is szolgál, így ösztönzik még inkább a felhasználót. A Compocity virtuális térképén különböző jutalmak járnak bizonyos teljesítményekért, így a közösségi célok mellett az egyéniek is fontos szerepet kapnak. „Múltkor az egyik felhasználó udvariasan jelezte, hogy mióta az egy kiló komposztja után kapott egy sünit, azóta bármennyit le tud tenni a térképre.”
Az unlimited süni mellett apró-cseprő hibák akadnak még, de a lényeg, a komposztálási technológia tökéletesen működik, a végeredmény pedig kimondottan jó minőségű.
A Compocity hazai gyártásban, etikusan és nagyon magas költségekkel készül, mivel sok minden még kézi előállítással születik meg.
A cég ezért most előfizetéses konstrukcióban teszi elérhetővé, hogy minél több partnernek elérhetővé váljon. A modell jól működik, és sok vállalat a felhalmozott CSR-büdzsét arra használja fel, hogy harmadik fél számára biztosítsa a rendszer kipróbálását. A Vodafone karácsonyi jótékonysági gyűjtésén például 740 ezer forintot gyűjtöttek össze a dolgozók. A pénzből ezer gyermekekhez és iskoláikba viszik el a Compocityket.
Egy okoskuka változó ideig van egy adott helyen, sokszor egy intézményen belül is vándorol, például egy iskolában először az alsósok, majd a felsősök termelhetik a komposztot.
Csilingelő, világítós szemléletformálás
„Bejött egy csapat vadidegen kisgyerek és nézték, amit én két éve még egy papírra rajzoltam le. Nagyon megtisztelő volt” – mondja Emese. Az okoskuka a kisebbeknél is nagy sikert arat, ami fontos, hiszen így korán tudatosítják a zöldhulladék környezetbarát felhasználását. Emese elmondta, hogy a gyerekek annyira véresen komolyan vették a feladatot, hogy még otthonról is hoztak be hulladékot, hogy azzal is megetessék a Compocityt, és rászóltak a szülőkre, akik a sima kommunális kukába dobták volna a zöld hulladékot.
„Megkaptuk a Compocityt, és már a bemutatón hatalmas érdeklődést váltott ki a gyerekekből.
Egyrészt nagyon érdekes formája van, másrészt a mai kor gyerekeit borzasztóan érdekli a robottechnika és a robotok”
– mondja Takácsné Éva, a veszprémi Csillag Úti Óvoda igazgatója. A 180 gyereket számláló oviban már régóta szelektíven gyűjtik a szemetet, komposztálójuk is volt már, de a pedagógus szerint a Compocityvel megnőtt a lelkesedés. „Nagyobb élmény, mert jelez, csilingel és van hozzá egy applikáció is, amivel pontokat gyűjthetnek, és fákat vásárolhatnak a Compocity kertjükbe.” Éva szerint az első kapszula két nap alatt megtelt (a komposzt kialakulásához 3-4 hét kell), és nemcsak a gyerekek, a szülők is lelkesek.
Éva reméli, hogy az önkormányzati óvoda a későbbiekben még több Compocityvel bővülhet. A finanszírozó most a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt., ami a CSR-programja keretein belül bérleti konstrukcióban finanszírozza, hogy a hulladékrendszert a helyi óvodások használhassák.
„Szeretünk résztvenni pilotprogramokban, a Compocity pedig egy kimondottan jó kezdeményezésnek tűnt már az elejétől” – mondja Barabás Borbála, a VKSZ Zrt. projektmenedzsere. A közüzemi szolgáltató az anyagi támogatás mellett a gyakorlati tapasztalataival segíti a prototípust a további termékfejlesztésben.
A cél: rendszerbe illesztés és sorozatgyártás
„A mi irodánkban is van egy Compocity, amit nagy sikerrel tesztelünk. A kollégák a belvárosban laknak, így az összes konyhai maradékot behordják és a pontgyűjtést is használják. Ezt a gamification ötletet egyébként külön nagyon izgalmasnak tartjuk” – mondja Ferenczi Attila Maxim, a Recobin Kft. ügyvezetője. A 2019-ben 128 millió forintos árbevétellel zárt cég irodák, irodaházak és logisztikai központok komplex hulladékkezelését alakítja, és Attila szerint rendszerükbe a Compocity is kiválóan beilleszthető.
A Recobin hat évvel ezelőtt még szelektív kukák értékesítésével foglalkozott, mára átálltak egy teljes körű, szolgáltatás alapú működésre. A cég szolgáltatásai elsősorban a csomagolási hulladékok problémájára adnak megoldást (a papír, a műanyag, a fémhulladék és az üvegszemét szelektálására), de a konyhai és zöld hulladékok irodán belüli kezelésének megoldására eddig ők sem találtak kézenfekvő, és elegáns megoldást.
„Meggyőződésem, hogy amit Emese kitalált, egy nagyon izgalmas ökoinnováció, egy hiánypótló termék és egy reménybeli szolgáltatás.
Mindenképp be szeretnénk illeszteni a saját kínálatunkba és ajánlani a Compocityt a multis és az irodaházas ügyfeleinknek” – mondja Attila.
A Compocity tíz egysége most országos turnén van, különböző célcsoportoknál gyűjtik a tapasztalatokat, amiket a végleges, piacra szánt egységeknél is beépítenek. A legfontosabb feladat most az, hogy a terméket sokszorosíthatóvá tegyék a gyártási költségek lefaragásával. „Ha most egy Compocityt kérnél tőlünk, az ára több millió forint lenne. Csak a gyártási költség 1-1,5 millió forint között van. A terv az, hogy a piaci ár 1200 euró legyen, amit jövőre érnének el, de ehhez kell még egy befektetői kör.”
A komposztáló egység mellé különböző szolgáltatások társulnak, és segítséget kérhetnek a felhasználók annak kapcsán is, hogy mit tegyenek a végtermékkel.
Nemcsak magát a terméket tesztelik, hanem annak beillesztését a rendszerbe is, például a veszprémi óvoda esetében is. „Nyilván megcsinálják a maguk kis magaságyását, de a gyerekek nagyon komolyan tolják a komposztálást. A felesleges komposztot a hulladékkezelő parkosításra fogja felhasználni. Ez nekünk is jó, mert így kipróbálhatjuk, hogy tud működni a Compocity egy városi szervezettel, függetlenül tőlünk.”
A kiemelt képen Pancsa Emese és Farkas Zsuzsanna // fotók: Sebestyén László