A hidrogén működőképes alternatívája lehet a földgáznak, de nem annyira egyértelmű az átállás, mint ahogy a most megkötött német–kanadai egyezmény mutatja.
- Olaf Scholz német kancellár és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök kedden jelentette be, hogy 2025-től Németország hidrogént fog importálni Kanadából.
- Az egyezség megkötésekor Trudeau azt nyilatkozta, hogy habár Kanada most is kiveszi a részét a globális energiaellátás bővítéséből, a hosszútávú cél az, hogy az ország a tiszta energia, például a hidrogén kulcsfontosságú beszállítójává váljon.
Az elmúlt hónapokban kirobbant hidrogénlázról a Deutsche Welle készített riportot, ahol egészen az alapoktól magyarázzák el, miért lett különösen felkapott a hidrogén már a mostanra kialakult energiaválság elején. A hidrogén tulajdonságairól itthon viszonylag kevés szó esik, így nem csoda, ha eddig nem hallottunk róla.
Eléggé gyerekcipőben járnak még ezek a fejlesztések. Nem véletlen, hogy csak 2025-re tűzték ki az első szállítmányok indítását”
– mondta a Forbes.hu-nak Holoda Attila energiapiaci szakértő, az Aurora Energy Kft. ügyvezető igazgatója. A hidrogénes autózás már egy fokkal elterjedtebb, de még csak egy töltőállomás található az országban, amit tavaly tavasszal adtak át. Holoda hozzáteszi, hogy Kanada és Németország mostani megállapodása kifejezetten a zöld hidrogén előállításáról szól. Nagyon egyszerű a válasz arra, hogy miért épp erre az energiahordozóra esett a választás: a zöld hidrogén előállítása során nem kerül szén-dioxid a levegőbe. (Nem úgy, mint a fosszilis energiahordozók esetében.)
Hidrogén, mint energiahordozó
Előállításuk szerint három kategóriáról beszélhetünk a hidrogén esetében. A szürke hidrogénelőállítás fosszilis energiából előállított hidrogént jelenti, ami jelentős szén-dioxid kibocsátással jár, ez a kategória teszi ki jelenleg a hidrogénelőállítás 90 százalékát. A kék hidrogén feldolgozásakor ugyanazok a folyamatok mennek végbe, mint a szürke esetében, de ott megpróbálják megfogni a szén-dioxidot és később tárolni azt, így lesz – papíron legalább is – kevésbé ártalmas a környezet számára.
Miért csak papíron? A már említett Deutsche Welle riportjából kiderül, hogy a kék hidrogén környezetbarát mivolta tudományosan megalapozatlan és csupán marketingfogás, sőt, még szennyezőbb is a szürke hidrogénnél.
Működőképes alternatíva lehet, de vannak hátrányai
A legjobb választás pedig a zöld hidrogén, amit vízből állítanak elő: a vizet elektrolízis útján hidrogénre és oxigénre bontják. Az eljárás azonban rengeteg energiát igényel, a folyamat ebből kifolyólag csak akkor éri meg igazán, ha megújuló energiaforrással párosítják. Holoda példának a tárgyalásnak helyet adó Új-Fundland környékét említi, amely viszonylag szeles területnek számít, így ott szélerőműveknek köszönhetően megfelelően hasznosul a zöld hidrogén. „Határozott vonalat kell húznunk a szürke és zöld hidrogéntermelés között, másképp nem működik” – teszi hozzá Holoda.
A zöld hidrogén leglényegesebb előnye tehát az, hogy az elégetése során nem bocsát ki szén-dioxidot, emellett azonban két nagy hátránya is van:
- Sokkal több kell belőle, mint a földgázből. A hidrogén energiatartalma csak egyharmada a földgázénak, így ugyanazt az energiamennyiséget háromszor annyi hidrogénnel lehet kiváltani.
- Az ára. A hidrogén előállításának magas költségei nem versenyezhetnek a szénhidrogén jóval alacsonyabb árával.
- Holoda szerint a döntéshozói elhatározásra és egyértelmű kommunikációra van szükség ahhoz, hogy meginduljanak a hidrogén felhasználásával kapcsolatos széles körű intézkedések. A most létrehozott „hidrogénszövetség” egy jó kiinduló pont lehet, emellett az Európai Unió is aktívan foglalkozik a kérdéskörrel.
- A szakértő azt mondja, az intézkedések hasonlóképpen fogják levinni a zöld hidrogén árát is, mint ahogy a napelem esetében történt, hiszen 15-20 évvel ezelőtt napelemhez is jóval drágábban lehetett hozzájutni, mint jelenleg.
Népszerűsíteni kellene, de van pár technológiai bökkenő
Habár a környezetvédelmi szempontoknak jól megfelel a hidrogén, Holoda azt mondja, technológiai szempontból az átállásra a földgázról hidrogénre még nem állunk készen. Amellett, hogy hidrogénből többre van szükség, mint metánból, a hidrogénmolekulák mérete is kisebb, mint a metáné. Mit jelent ez?
Sebastian Morelli-Peyton // Unsplash
A csöveket, szerelvényeket, amiken jelenleg a földgáz áramlik, a metánra méretezték. Azonban a metán méretére szabott infrastruktúra miatt a kisebb molekulájú hidrogén nagyobb veszteséget eredményezhet, hiszen a gyakorlatban a földgáztárolók és vezetékek megnyitásakor és elzárásakor a hidrogén egyszerűen „megszökhet”. Műszakilag és technikai szempontból ez komoly kihívást jelent a szakértő szerint, amire már keresik, de még nem találtak konkrét megoldást. Emellett a hidrogén kisebb energiatartalma miatt nagyobb tárolói kapacitásokra is szükség lesz, ez is a megoldandó feladatok közé tartozik.
Másrészt mivel még nem elterjedt a technológia, a szerződő felek nincsenek felkészülve a gyakorlati megvalósításra. Habár Kanadában folyik a kísérletezés, a világ más tájain még sokkal kevesebb tapasztalattal rendelkeznek, így időbe fog telni az átállás, ami előre várhatóan nem lesz zökkenőmentes.
Minden, amiről kedden szerződtek, inkább egy középtávú megoldást jelent” – mondja Holoda Attila.
Holoda kiemeli: a hidrogén nem a többi megújuló energiaforrással fog versenyezni, hanem a szén- és földgázfelhasználással. „Úgy gondolom, az arany középút valamilyen kevert állapot, a kettő kombinációja lehet. Ha nem egy gázüzemű erőmű termeli a villamosenergiát az elektrolízishez, amivel szétválasztjuk a hidrogént és az oxigént, hanem szélenergiával teremtjük meg a szükséges energiamennyiséget, az összességében jóval kedvezőbb lesz a környezet számára.”
Idővel Magyarország is átállhat
Itthon jelenleg is folyamatban van az EU-s és állami támogatással megvalósuló Akvamarin projekt a Békés megyei Kardoskúton. A kb. 2,9 milliárd forintos projekt keretein belül megvizsgálják, hogy miként lehet a hidrogént direkt módon a föld alatt tárolni, emellett azt, hogy hogyan lehet az eltárolt hidrogént felhasználni.
