Van, aki nemcsak a szavak erejével, de képekkel küzd az élhetőbb városokért. Mesterséges intelligenciával felvértezve még hatásosabbnak tűnik a küldetés.
Zach Katz egy 28 éves brooklyni zenész-művész – illetve Twitter-oldala révén immáron várostervezési aktivista is.
Mit csinál?
Katz egy nyelvi modell segítségével, a szöveges leírásokból képeket generáló DALL-E-val gondolja újra amerikai és világvárosok köztereit. Így szabja át azokat a gyalogosok, kerékpárosok, tömegközlekedési eszközök javára. Az MI által kiköpködött képeket az eredeti fotó vagy Google Utcakép mellett posztolja. Néhol látszik, hogy DALL-E baltával faragja a képeket, olykor viszont jópofa, sőt kifejezetten imponáló a végeredmény.
Bár még csak alig 15 ezren követik Katz profilját (mentségére szóljon, hogy július 20-án lett regisztrálva), egypár posztját lenyisszantott autósávokról vagy odaálmodott sétálóutcákról és fasorokról már most rendesen felkapják.
Miért fontos ez?
Katz munkáira több országban elkezdtek már hivatkozni aktivisták, serényen mutogatva városaiknak, hogyan lehetne másképp csinálni. Persze, MI-vel látványokat gyártatni nem ugyanaz, mint a tényleges végrehajtásukra politikai, közösségi támogatást, biztonsági tanúsítványt, és nem utolsósorban finanszírozást nyerni. És sorsfordító változásokra sem érdemes számítani csak azért, mert egy MI elkezdett alternatívákat mutogatni. De Katzhez támogatócsoportoktól városi tisztviselőkig már így is sok ezer kérés fut be.
„Ha követed a profilt, mindenképp nyomd oda a polgármestered képébe is. Mert ezt bizony látnia kell, a képek magukért beszélnek”
– mondta Katz a Vice-nak.
Íme néhány példa – tényleg mint látványtervekre érdemes rájuk tekinteni, nem pedig részletgazdag, kimunkált vizuálokra.
Fotók: Zach Katz // Better Streets AI (15 kép)
Mit mond az ötletgazda?
Az Axios is megkereste Katzet. Nekik azt mondta, „nagyon vagány, milyen könnyű ma már párbeszédet indítani”. Korábban ugyanis hetekig, hónapokig eltartott, mire mindössze csak beszélni elkezdtek egy-egy problémáról, nemhogy szavak helyett rögtön képekkel hatottak volna az illetékes döntéshozókra. És most már a látványtervekbe sem kell feltétlen hosszú hetek emberi munkáját beleölni, az MI jócskán lerövidíti ezt az időt.
„Először poénból tápláltam csak be pár utcát Bushwick városrészből, de el is dobtam az agyam az eredménytől – mondta Katz. – Átlagos autóútból burjánzó, macskaköves sétányt csinált díszes, kőből épült szökőkúttal.”
„Rá is döbbentett, milyen komoly potenciállal bírna világszerte ez az eszköz az élhetőbb utcák ügyében.”
Ugyanezen a Twitter-oldalon egy másik New York-i művész, Nicole Aptekar is kísérletezett már DALL-E-val. A Vice-nak elmesélte, hogy a reggeli kocogásai közben lőtt dugókat használta alapanyagnak, mert frusztrálta, mennyire autóközpontú a város infrastruktúrája. Aptekar hisz a kép mint eszköz erejében, és abban, hogy a város hírhedt gigaberuházásainak árnyékában (Hudson Yards, Penn Station) gépi tanulás segítségével könnyebb közösségi szintre emelni egy-egy támogatandó ötletet, elképzelést.
Mire kell odafigyelni?
- Katz tapasztalatai szerint bár DALL-E szép munkát végez, nem mindig tökéletes. Van azért, hogy bizonyos képek minél pontosabb legenerálásához 40-50-ször is újra kell próbálkozni, pár perctől akár órákig is eltarthat a renderelés.
- Katz arra is figyel, hogy minden utcát minél ésszerűbben álmodjon újra. Ahol például eleve nem járnak buszok, oda fölöslegesen nem pingáltat buszsávot. De oda se erőltet sétálótereket, ahol viszont forgalmilag elengedhetetlen, hogy buszok vagy kötöttpályás tömegközlekedési vonalak fussanak.
Lista
Az Economist Intelligence Unit idén is összeállította a világ legélhetőbb városainak listáját. Az idei pontszámokat leginkább az mozgatta, mennyire tudott az egyes városokban visszatérni az élet a normális kerékvágásba a covid kirobbanását követően. A lista visszatérő éllovasából exbudapestieket kérdeztünk arról, milyen ott az élet.
