Ha minden így megy tovább, ahogy most, több mint megtízszereződik az extrém forró napok száma a század végéig Magyarországon. Az Alföldön és a déli országrészben átlagosak lehetnek a 40 fokos maximumok, minden azon múlik, visszafogjuk-e a károsanyag-kibocsátást, vagy nem.
Mintegy 90 százalékos a valószínűsége annak, hogy az emberi tevékenység miatt nő a tartós hőhullámos napok száma Magyarországon. Míg a hetvenes-nyolcvanas években országos átlagban nem volt ilyen nap, ez mára évi 2 napra emelkedett, derül ki a Másfélfok kutatásából, amit a magyarországi tartós hőhullámok alakulásáról készítettek.
A jövő azonban még lesújtóbb: a pesszimista forgatókönyv szerint, ha a jelenlegi módon folytatjuk a kibocsátásokat, úgy a mainál tizenkétszer több tartós hőhullámos napra számíthatunk a század végéig országosan.
A déli országrész, Szeged környéke és az Alföld a legkitettebb, itt 30 nap feletti éves értékeket várnak a Másfélfok kutatói, ez 40 fokos maximumokat jelent.
Tartós hőhullámról akkor beszélhetünk, ha a napi átlaghőmérséklet legalább 3 napig 27 °C feletti. Ilyen napok a 70-es és a 80-as években gyakorlatilag nem volt ilyen nap, a tavalyi nyár folyamán pedig átlagosan 4 ilyen nap volt, de délkeleten 13, az Alföldön pedig már 18.
A tartós hőhullámos napok várható átlagos évi száma 2021-2040-ben, 2041-2060-ban,
2061-2080-ban és 2081-2100-ban az optimistább RCP4.5 (fent) és a pesszimista RCP8.5 (lent)
forgatókönyvet figyelembe vevő modellszimulációk átlaga alapján. A Másfélfok szerzőinek ábrája.
Az emberi tevékenység károsanyag-kibocsátásának jelentős megfékezése arra elég, hogy a hőhullámos napok száma „csupán” háromszorosára nőjön a következő évtizedekben. Ha minden úgy megy, ahogy eddig, tizenkétszeres növekedés várható.
Az ábrán az optimista forgatókönyvet (RCP 4.5) és a pesszimista forgatókönyvet (RCP 8.5) látjuk, a kettő közti különbség 2060-tól válik jelentőssé. Utóbbi esetében a század végére 30 nap felett várhatjuk éves átlagban a tartós hőhullámos napokat a legjobban kitett alföldi térségekben. Ez egyes években akár a nyár felét is jelentheti.
Nem csak több, melegebb is
Elemezték az évi maximumhőmérsékletet is: míg 1971-1990-ben csupán 33,3 °C volt az éves legmagasabb hőmérséklet országos átlaga, addig 2001-2020-ban már ennél magasabb, 35,6 °C.
A pesszimista jövőkép szerint ennek folytatására kell felkészülnünk, és a század végén minden egyes évben 39 °C fölötti maximumokra, ami a közelmúltban (2007-ben) még a legextrémebbnek számított. Ezzel szemben a mérsékeltebb kibocsátásokkal az éves maximumok 37 °C körüli tetőzésével kevésbé forrón tarthatnánk nyaraink legmelegebb napjait is.
Az évi maximumhőmérséklet várható sokéves átlaga 2021-2040-ben, 2041-2060-ban,
2061-2080-ban és 2081-2100-ban az optimistább RCP4.5 (fent) és a pesszimista RCP8.5 (lent)
forgatókönyvet figyelembe vevő modellszimulációk átlaga alapján. A Másfélfok szerzőinek ábrája.
Az Alföld van a legnagyobb veszélyben, szélsőségesen meleg években akár 45 °C körüli hőmérséklet is lehet majd. A térbeli szerkezetet kialakító okok – tehát a trópusi területekhez való relatíve közelebbi elhelyezkedés és a kontinentális hatás – változatlanok, így az ország déli, délkeleti felén várhatjuk továbbra is az évi legmelegebb nappali hőmérsékleteket.
Míg a pesszimista kibocsátást követve az Alföldön minden évben 40 °C-os maximumokra számíthatunk a század utolsó két évtizedében, addig az optimistább jövőkép szerint inkább „csak” 38 °C-ra. A két forgatókönyv közötti különbség ugyan kisebb, mint a tartós hőhullámoknál, de ez nem jelenti azt, hogy ez a 2-2,5 °C-os különbség ne volna jelentős az emberi szervezetre gyakorolt hatás szempontjából.
