Zöldell a borsó, sárgul a répa a Budai Vár szomszédságában létrehozott közösségi kertben, ahol a komposztáló nemcsak az itt kertészkedőket várja, a kert pedig generációkat is összeköt.
István délután háromkor kikapcsolta a számítógépét, vállára vette kis kapáját, kézbe fogta apró gereblyéjét és elindult, hogy kicsit dolgozzon a földjén.
Nem, ez nem egy kis Balaton-felvidéki faluban, egy alföldi mezővárosban vagy az agglomerációban történik, hanem Budapest szívében.
Konkrétan a turistáktól kipukkadó várnegyedtől pár percnyi távolságra, a Vérmezőtől egy sarokra.
Elhanyagolt volt, virágzó lett
Itt, a Kuny Domokos utca egyik, korábban elhanyagolt foghíjtelkén, sorakoznak a takaros magaságyások. Ezek bérelhetőek ki jelképes összegért a projekt gazdájától, az első kerületi önkormányzattól, amely viszonylag szigorú szabályokat állított fel. Hiszen csak a kerületi lakosok válhatnak földesurakká, és évente újra kell pályázniuk. Ám ha valaki nem gondozza megfelelően a területét, annak le kell mondania a birtokáról. (A legtöbb közösségi kert ilyen keretek között működik Budapesten.)
A város közepén is lehet profin földet művelni.
A nagyvárosban viszonylag gyakran előfordul, hogy a háztartásokból hiányoznak a kertészkedéshez szükséges eszközök és a szakértelem is (no, meg persze a szükséges földterület). De erre is gondoltak, hiszen a területen található egy szerszámos kamra, illetve állandóan a helyszínen tartózkodik egy gondnok, aki tele van hasznos tanácsokkal. Ő segít mindenben, és két üvegházban, valamint cserepek sokaságában nevelget különféle fűszernövényeket és virágokat.
A közösség kertje
A cél nem csak az volt, hogy a betondzsungel lakóit a természethez hozzák közelebb, hanem egymáshoz is.
Ennek érdekében a telken néhány padot és asztalt is elhelyeztek, ahol megpihenhetnek a munkások a szántást, gyomlálást vagy aratást követően, és akár kvaterkázhatnak is egymással.
A közösség tagjait összehozza a kert. Kép: Budavári önkormányzat
Létrehoztak két nagyobb parcellát is, amelyet a Roham Utcai Idősek Klubja, illetve a Budavári Általános Iskola diákjai kaptak meg.
Ennek köszönhetően a fiatalok és idősek egymás mellett dolgozhatnak, így csökkentve gyakorlatilag észrevehetetlenül, mindenféle direkt nyomás nélkül a generációs szakadékokat.
Kovács Veronika, a polgármesteri kabinet civil kapcsolatok referense vezetett körbe a területen, mint mondja, a közösségi élet itt igen aktív. Rendszeresen tartanak közös rendezvényeket, és a bérlők segítenek egymásnak a parcellák gondozásában. Így akkor sincs gond, ha valaki elmegy nyaralni, hiszen a többiek erre az időre átveszik például a locsolással kapcsolatos feladatokat.
Esőtől védett pad, mosdó és üvegház is található a közösségi kertben.
Természetesen egy komposztálónak is szorítottak helyet a területen, amelyet viszont bárki használhat.
Így azokat is odavonzza a közösségi kert, akiknek egyébként nem is lenne ott dolguk, másrészt így talán még többen fordulnak a szelektív hulladékgyűjtés és a komposztálás irányába. Az itt „gyártott” tápanyaggal dúsan földet a kertben használják fel, illetve, aki kér, vihet magának belőle otthonra is.
Bevált?
Másfél évvel azt követően, hogy megnyitotta a kapuit a kert még mindig remekül fest, sőt folyamatosan fejlődik. Üvöltő a kontraszt a korábbi elhanyagolt, szemetes dzsumbuj és a mostani rendezettség között. Érződik, látszik, hogy napi szinten foglalkoznak a területtel, a parcellákat pedig a gazdák gondosan karban tartják.
Az első lépések
A projekt ötletgazdája Tölcsér Borbála a Momentum önkormányzati képviselője, aki egyrészt látta, hogy a nyugat-európai metropoliszokban abszolút életképesek a hasonló kezdeményezések, amelyek bizonyítják, hogy a modern várostervezés és a közösségi kiskertek a városi élet sokszínűségét együtt képesek reprezentálni.
Másrészt saját maga is lelkes urbanista kertész volt, ám a gangon történő fűszernövény nevelgetésnél egy idő után már többre vágyott, és úgy érezte, hogy ezzel nincs is egyedül. A kezdeményezését az önkormányzat abszolút pozitívan fogadta, pláne, hogy ezzel együtt sikerült egy korábban elhanyagolt területet széppé, vonzóvá varázsolni.
Meglátása szerint egy abszolút hálás projektről van szó, hiszen a kerület teljes éves költségvetéséhez képest minimális anyagi ráfordítással tudtak egy olyan célért dolgozni, amely valódi értéket teremt az itt élő közösség számára.
Jó párszor meglátogattam a területet, és délutánonként szinte mindig tevékenykedett bent valaki. Több bérlővel is beszélgettem, többek között a már említett Istvánnal is, egyértelműen pozitívan nyilatkoztak a kezdeményezésről. Kiemelték, hogy nagyon jót tesz a testnek és a pszichének is kiszakadni a mindennapi rutinból a kertészkedés segítségével. Nem is az a lényeg, hogy mit vetnek és aratnak, hiszen az itteni terményből, a pár marék borsóból, néhány répából, retekből paradicsomból és salátából még talán egy vacsora sem jönne ki.
Az a fontos, hogy kiszakadnak a hétköznapok taposómalmából, hogy levegőn vannak, sokszor családostul, és hogy olyan dolgot csinálnak, ami kézzel fogható eredménnyel jár.
A komposztáló nem csak a bérlőket várja.
Az önkormányzat szerint óriási volt a lelkesedés az első pillanattól kezdve, a túljelentkezés hatalmas. Abszolút van igény az ilyen kezdeményezések iránt. Nem is lehetett kérdés, hogy a Kuny Domokos utcánál nem szabad megállni.
Ha minden jól megy hamarosan nyílik a következő közösségi kert a kerületben, amelynek kialakításánál már az itt szerzett tapasztalatokat is figyelembe veszik. Így például több lesz a parcella, ezáltal még több embert, családot vonhatnak be a programba.
Mutasd a kerted!
Ti is összeálltatok egy közösségi kertben? Büszke vagy a magaságyásaidra? Oázisod van a társasház közepén – vagy a hátsó kertben? Alapvetően közösségi és zöld projekteket keresünk.
Ha büszke vagy rá és megosztanád a történeted és a trükkjeid, küldj egy fotót és egy rövid leírást a kertedről vagy a sztoridról a [email protected]-ra és a tárgyba írd azt, hogy Mutatom a kertem!
