Az elmúlt évtizedben a cégek, vállalatok kommunikációjában megváltozott a klímaváltozáshoz való viszony: egyre nagyobb hangsúlyt kap a fenntarthatóság, a környezetvédelem kérdésköre. Aközött azonban, hogy miről szólnak a sajtóközlemények és mit tesznek meg valóban a cégek, esetenként hatalmas lehet a különbség. A Time 300 cég éves pénzügy jelentéseit elemezte az elmúlt tíz évből, hogy megtudja, valóban változtatnak-e a cégek, vagy csak a szájuk jár.
Az évente az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) számára kötelezően benyújtott pénzügyi jelentés, a 10-K a legalkalmasabb annak vizsgálatára, milyen akadályokat lát az adott cég a jövőbeli eredményessége útjában.
A dokumentumokból kiderült, hogy már 2012-ben megjelentek a klímaváltozáshoz köthető kifejezések, ami arra utal, hogy néhány cég már ekkor kockázati tényezőnek tekintette a klímaváltozást, de hosszú idő telt el, mire ebből gyakorlati lépések születtek.
Szakértők szerint a cégvezetők igyekeznek megnyugtatni legalább a befektetőket, hogy dolgoznak a klímához köthető rizikó mérséklésén.
A Vermonti Egyetem professzora, a cégek klímakommunikációját tanulmányozó Patrick Callery szerint ez a trend hasonló az érzelmi sokkok feldolgozási folyamatához.
„Először tagadjuk, majd elfogadjuk, aztán egy ponton elkezdünk valóban tenni valamit. Szerintem most az elfogadás fázisában vagyunk és a cégek már beszélnek arról, hogy tesznek valamit, de nem hiszem, hogy a vállalatok nagy része valóban tenne már valamit.”
Kifejezések
Egyre gyakrabban és nagyobb mennyiségben találhatók meg Time szerint a jelentésekben a klímára vonatkozó, vagy a cég klímával kapcsolatos értékeire utaló kifejezések.
- A 300 cég kevesebb mint felének 2012-es 10-K jelentésében bukkant fel a klímaváltozás vagy hasonló kifejezések, míg 2021-re már 91 százalékukban szerepelt.
- A fenntarthatóság kifejezés 27 százalékról 80 százalékra növekedett ugyanebben az időszakban.
- Az ESG kifejezés viszont szinte ismeretlen volt 2012-ben, míg 2021-re a jelentések felében felbukkant. Az ESG mozaikszó az angol Environment (környezet), Social (társadalom), Governance (vállalat vezetés/irányítás) szavakból ered, ami meghatározza ezen befektetések szempontrendszerét.
A saját klímacéljaik elérésére vonatkozó konkrét terveket megfogalmazó nyelvi fordulatok száma is bár emelkedett, továbbra is meglehetősen ritkák még. A megújuló energia megjelenése 15-ről 37 százalékra emelkedett, a környezeti hatás kifejezés 14-ről 26 százalékra nőtt.
Kezdik elismerni a felelősséget
Az elemzések végén a Time arra jutott, hogy a klímaváltozás okait és hatásait leíró, különböző csoportokba sorolható szavakat egy évtizede használják a cégek rendszeresen, miközben azokat, melyek a krízissel konkrétan, tevékenyen foglalkozó szavak csak 2-3 éve váltak normává.
A szakértők szerint ez arra utal, hogy a cégek korábban csak elismerték a klímaváltozás létét, míg mostanra azt is kezdik elismerni, hogy szerepet játszottak a kialakulásában.
A klímacélok csoportjába tartozó szavak (például karbonsemlegesség, nettó zéró kibocsátás) és a társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó szavak száma több mint kétszeresére növekedett. Ez a növekedés arra utal, hogy a cégek kezdik elismeri saját felelősségüket és elszámoltathatóságukat, és célokat tűznek ki annak érdekében, hogy javítsanak a helyzetükön.
