Négy százalékkal nőtt a G20 országok szén-dioxid kibocsátása idén. 2020-ban a járványügyi korlátozások miatt még hat százalékos csökkenést mértek.
A G20 a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő szervezet, ebben a csoportban mért négy százalékkal több szén-dioxid kibocsátást a tavalyihoz képest a Climate Transparency Report, melyről a BBC számolt be.
Év végére a növekedés már 5 százalékos lehet,
Kína, India és Argentína a 2019-es összkibocsátásukat is megdöntötték.
A világ teljes szén-dioxid-kibocsátásának 75 százalékáért felelősek a G20 országok, és a csoporton belül is Kína dominál: ők felelősek a teljes G20 kibocsátásának 60 százalékáért.
Ez kevés lesz a klímacélokhoz
Két hét múlva Glasgowban kezdődik a COP26 klímakonferencia, ahol az előrejelzések szerint fontos előrelépéseket terveznek szabályozásban a részt vevő országok, a friss kibocsátási adatok fényében azonban kérdés, hogy mennyire komoly az elköteleződés a kibocsátás-csökkentés mellett, és hogy lehet-e elég gyorsan lépni a klímacélok teljesítése érdekében.
A világ jelenleg 1,1 Celcius-fokkal melegebb, mint az ipari forradalom előtt volt, a 2015-ös párizsi klímaegyezmény értelmében a 195 aláíró ország vállalja, hogy erőfeszítéseket tesz a globális átlaghőmérséklet emelkedésének másfél Celsius-fok alatt tartása érdekében.
Egekben a szén ára
Kínában a gazdaság regenerációjával kilőtt a szén iránti kereslet, ezzel a szén ára 200 százalékkal nőtt egy év alatt. A drágulás miatt ingadozó lett az energiaellátás, hiszen az erőműveknek sokkal drágább lett a termelés. Mindezek miatt a gázhasználat 12 százalékkal nőtt 2015 és 2020 között.
Bár a G20 országok vezetői azt ígérték, a koronavírus-járvánnyal járó gazdasági válság egyenes út a zöld átálláshoz az energiagazdálkodásban,
az újraindításra fordított 1,8 ezermilliárd dollárból csak 300 milliárd dollárt fordítottak zöld beruházásokra.
Borítókép: atomerőmű Belgiumban // Fotó: Frédéric Paulussen
